Még szeptember elején lövöldözés tört ki Isztambul Maslak kerületében. Két motoros egy kávézó vendégeire tüzelt. Ők viszont fegyvert rántottak és visszalőttek a török média beszámolói szerint. A kávézóból ezután a csoport egy kisbusszal menekült el, de a rendőrség megállította őket. Kiderült, hogy svéd állampolgárok. A házkutatások során további fegyvereket és kábítószert foglaltak le tőlük. A hat letartóztatott személy állítólag a Svédországban Foxtrot néven ismert drogbanda tagja.
A csoportot okolják a közelmúltbeli svédországi erőszakos bűncselekmények jelentős részéért. Svédországban a bandák közötti erőszak szinte mindennapos: csak januártól augusztusig mintegy 250 lövöldözés történt, amelyben 30 ember vesztette életét. Az esetek nagy része nyilvánvalóan a drogügylet irányításával kapcsolatos vitákból ered, a közelmúltban pedig az erőszak ismét eszkalálódott, a skandináv országot példátlan erőszakhullám rázta meg. Szinte naponta történtek robbantások és lövöldözések. Legutóbb Uppsala városában 8 nap alatt 6 embert lőttek agyon, számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A bandavezér Rawa Majid, fedőnevén "kurd róka", Svédország egyik legnagyobb drogkereskedőjének számít. Most a jelek szerint Törökországból irányítja üzletét. Svédország követeli, hogy Ankara adja ki őt, felvetette az Interpol körözési listájára. Majid azonban a jelek szerint más néven török útlevéllel is rendelkezett, Törökország pedig nem adja ki saját állampolgárait. A Birgün című újság beszámolója szerint a rendőrség egy véletlenül talált, pénzzel teli táska miatt jutott a nyomára. Négy hónapos őrizet után bizonyos feltételek mellett szabadon engedték. Az illetékes bodrumi bíró állította, nem kapott semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot Svédországból.
Annak érdekében, hogy a török hatóságok elkaphassák a "kurd rókát", Svédország a médiajelentések szerint egy titkos jelentést adott át egy igen magas szintű török vezetőnek. Ez fontos részleteket tartalmazott a bűnözők hálózatáról, beleértve fényképeket, tartózkodási helyet is. Az Aftonbladet című svéd lap a napokban azt közölte, éppen ezt a listát találták meg a banda egyik tagjának mobiltelefonján egy 2022-es őszi svédországi razzia során. A dokumentum tehát valamilyen módon eljutott a bűnözőkhöz. Az Aftonbladet szerint a svéd rendőrség feltételezi, hogy a kiszivárogtatás török részről történt. Lehetséges, hogy a titkos jelentést tárgyalási anyagaként használták fel, de ez a svéd fél beleegyezése nélkül történt, amivel Stockholm vádjai szerint Ankara súlyosan megsértette a titkos információk cseréjére vonatkozó szabályokat.
Ez az ügy újabb árnyat vet az amúgy is meglehetősen rossz svéd-török viszonyra. Törökország csaknem másfél éve nem hajlandó hozzájárulni Svédország NATO-csatlakozásához. A török elnök egyebek mellett azt követeli, hogy Svédország adjon ki mintegy 130 "terroristát" – elsősorban az Ankarában terrorszervezetként számontartott Kurd Munkáspárt (PKK) tagjait –, akik közül sokan svéd állampolgárok. Svédország ugyanakkor azzal vádolja Ankarát, hogy szabadon engedi az ország egyik legveszélyesebb bűnözőjét. Törökországban azonban az ügyet most már annak bizonyítékaként is tárgyalják, hogy a körözött bűnözők túl könnyen megszerezhetik a török állampolgárságot. Török médiajelentések szerint Rawa Majid egy ingatlanvásárlással teljesítette ennek feltételeit. A törvény szerint az ingatlannak legalább 400 ezer dollárt kell érnie. Hogy Ankara szerepe még gyanúsabb legyen: egyes források szerint a férfi azután kapta meg az állampolgárságot, hogy Svédország kérte a kiadatását.
Mustafa Yeneroglu ellenzéki politikus az isztambuli lövöldözés után a parlamentben kérdést intézett a török belügyminiszterhez. Tudni akarta, hogy a bűnöző milyen alapon kapta meg az állampolgárságot, és a rendőrség és a titkosszolgálatok elvégezték-e a kötelező ellenőrzést az esetleges büntetett előéletre vonatkozóan.
Mindenesetre az ügy Svédország NATO csatlakozását is tovább késleltetheti, ráadásul Magyarország is folyamatosan a ratifikálási folyamat leállításával fenyeget. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök a júliusi NATO-csúcson biztosította a szervezetet, hogy kezdeményezni fogja a ratifikációt a parlament őszi ülésszakán, ez még nem történt meg. Erdogan múlt pénteken ismét azzal vádolta Svédországot, hogy menedéket nyújt a "terroristáknak". Stockholnak "teljesítenie kell a kötelezettségeit", mielőtt az ankarai parlament jóváhagyná a csatlakozást, tette hozzá. Kikelt amiatt is: az amerikai kongresszus egyes amerikai tagjai attól teszik függővé az F-16-os vadászrepülőgépek Törökországba történő szállításának jóváhagyását, hogy Ankara zöld utat adjon Svédországnak. "Önöknek van egy képviselőházuk, nekünk pedig itt van egy parlamentünk" - mondta, utalva arra, hogy a török képviselők esetleg nem állnak készen a szavazásra, amíg az F-16-osok nem érkeznek meg. Az Európai Parlament Törökországgal kapcsolatos kritikus jelentésére az elnök dacosan úgy reagált, hogy: ha szükséges, Ankara megszakíthatja kapcsolatait az EU-val. A ratifikálási saga tehát tovább folytatódik.
Apja Szaddám rezsimje elől menekült el
Török lapok közlése szerint Rawa Majid apja iraki kurd volt, aki még Szaddám Huszein rezsimje elől menekült el. Svédországba került, fia Uppsalában nőtt fel. Mint a Svenska Dagbladet című lap közölte, már tizenkilenc évesen betöréses lopásért, később pedig kábítószer- és fegyverbirtoklásért, valamint emberrablásért és súlyos testi sértésért is elítélték. 2018 tavaszán helyezték szabadlábra. Nem sokkal később az iraki kurd területre menekült. Svéd kérésre azonban az iraki hatóságok razziát tartottak ottani lakcímén, ekkor menekült át Törökországba, s onnan folytatta a svédországi drogügyleteit. Hálózata kokainnal, amfetaminnal és kannabisszal kereskedett. A lefoglalt drogcsomagokat egy terepszínű ruhába öltözött vörös róka díszíti, kezében géppisztollyal. A banda tagjai állítólag róka alakú aranygyűrűket viselnek.