Az elnök szóvivője, Ibrahim Kalin közlése szerint lehetőleg népszavazást kell tartani ebben a kérdésben, hogy „egy erős elnöki rendszerről szavazzanak az emberek”. Mint fogalmazott, az elnöki teljhatalom nem Erdogan politikai jövője szempontjából fontos, hiszen ő „már bekerült a történelemkönyvekbe”. Szerinte csupán arról van szó, hogy így „hatékonyabbá” válik a döntéshozatal.
Erdogan pártja, az AKP a választáson – továbbra sem hivatalos adatok szerint - 317 mandátumra tett szert az 550 tagú törvényhozásban. A referendum kiírásához 330 képviselői szavazatra van szükség, az alkotmánymódosításhoz pedig 367 voksra. Kedden a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP fenntartásait fogalmazta meg a referendum kiírásával, illetve egy elnöki rendszer esetleges bevezetésével kapcsolatban. Erdogan közölte azt is, hogy folytatják a légicsapásokat a Kurd Munkáspárt (PKK) állásai ellen. Ez az akció „csak a terroristák ellen irányul” – állította.
A voksolás után mély válságba került a szociáldemokrata CHP, amely arányaiban ugyan több szavazatot (25,3 százalékot) kapott, mint a júniusi előrehozott voksoláson, de ez az eredmény elmaradt attól, amit az egyes irodák jósoltak a párt számára. A párton belül egyre többen követelik a CHP elnöke, Kemal Kilicdaroglu lemondását. A CHP 134 képviselői helyre tett szert, ami kettővel több, mint júniusban.