Törökország és az Egyesült Államok átfogó légi hadműveletet indít az iszlám Állam (IS) ellen, jelentette be tegnap Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, vasárnap befejeződött a részletek egyeztetése Ankara és Washington között a tervezett biztonsági zóna létrehozása kapcsán, a regionális partnerek, mint Szaúd-Arábia, Katar vagy Jordánia, de akár az IS elleni nemzetközi hadműveletben részt vevő más nyugati országok, mint nagy-Britannia vagy Franciaország is csatlakozhatnak a közeljövőben induló átfogó hadművelethez.
Törökország és az Egyesült Államok július vége óta egyeztetett az úgynevezett Iszlám Állam-mentes 80-100 km-es biztonsági zóna létrehozásáról a török-szír határ mellett, amelyet amerikai elképzelések szerint az általuk kiképzett szíriai mérsékelt lázadók ellenőriznének. Törökország július végén kapcsolódott be az IS elleni harcokba, s bár mindeddig inkább a Kurd Munkáspárt (PKK) és a szíriai testvérpártjuk, az IS ellen harcoló YPG állásait vette célkeresztbe. Ha a most megszületett amerikai-török megállapodás nyomán Ankara valóban megteszi a szükséges lépéseket, szigorúan lezárja határát az IS dzsihádistái illetve a szervezethez csatlakozni kívánó külföldiek előtt, az komoly csapás lesz a terrorszervezetre, amely elveszíti így legfőbb utánpótlási útvonalát.
A török-kurd békét azonban ez sem hozza el, Cavusoglu egyértelműen jelezte, hogy a PKK elleni harc tovább folytatódik, mindaddig míg a kurd radikálisok le nem teszik a fegyvert. Ez azonban nem valószínű, ugyanis a korábban a szíriai és iraki pesmergák oldalán harcoló PKK nap, mint nap újabb támadásokat intéz a török hadsereg és a biztonsági erők ellen, állítván, hogy válaszként teszi Ankara kurd ellenes lépéseire. Tegnap délelőtt például egy török katonai konvojt robbantottak, hajnalban a szíriai határnál egy rendőrt lőttek le a "a PKK terroristái".
A merényletek néhány órával azt követően történtek, hogy vasárnap este kurd többségű városok autonómiát szorgalmazó öt vezetőjét börtönözték be a török hatóságok. Egyikük sem a PKK, hanem a júniusi parlamenti választások meglepetésének számító kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) tagjai. A HDP 13 százalékot elérve komoly parlamenti erővé vált, amely azonban zavarja Recep Tayyip Erdogan államfő számításait és gyengíti az abszolút többséget elveszítő pártjának, az AKP-nak a kormányalakítási esélyeit. A kurd városvezetőket azzal vádolják, hogy "megpróbálták lerombolni a nemzeti egységet és az ország integritását".
A kurd-török ellentét annyira elmérgesedett, hogy Selahattin Demirtas, a HDP elnöke is feltételek nélküli fegyverletételre szólította fel a PKK-t szombaton, mert mint fogalmazott, nincs más lehetséges megoldás, az erőszak fellángolása a polgárháború kitörésének valós kockázatát hordozza magában Törökországban.
A belpolitikai instabilitás a polgárháborúnál is konkrétabb veszély, amit a november 1-re kitűzött előrehozott választás súlyosbít. A voksolást azért kell megismételni, mert az AKP és egyetlen potenciális koalíciós partnere, a szociál-demokrata CHP között tárgyalások kudarcba fulladtak. Kemal Kilicdaroglu CHP elnök vasárnap este egyenesen „civil államcsínnyel” vádolta meg Erdogant. (Törökországban eddig háromszor, 1960, 1971 illetve 1980-ban a hadsereg szerezte meg puccsal a hatalmat.) Az ellenzéki vezető szerint ugyanez történik most „civilben”. „Egyetlen törvényt sem tartanak már tiszteletben Törökországban. A demokráciát és az alkotmányt gyakorlatilag felfüggesztette a hatalom”, jelentette be az állami televízió által élőben sugárzott sajtótájékoztatóján az ellenzéki vezető.