Csiszár Gábor irodalomtörténésszel Faludy György pokolbeli víg napjairól

Kevés olyan szöveg van a magyar irodalomban, amelynek keletkezés- és kiadástörténete annyira kalandos és szerteágazó, mint a Pokolbeli víg napjaimé. Az önmagára költőként tekintő Faludy György emigrációban, illetve a recski fogolytáborban töltött éveit leíró prózakötete először 1987-ben jelent meg Magyarországon, ám a szöveg mögött ekkorra már közel harmincéves, átdolgozásokkal és újraírásokkal teli múlt állt. 1987-et követően a könyv öt kiadást is megélt, legteljesebb változatára azonban az Európa Könyvkiadónál ősszel megjelent kiadásig várni kellett. A munka filológiai kihívásairól, a közelmúltban felbukkant Faludy-szövegekről és az új kiadás különlegességéről is beszélgettünk a kötetet szerkesztő irodalomtörténésszel, Csiszár Gáborral.

Miért tudunk keveset Vörösmarty erotikus oldaláról? Valóban nemzeti dráma a Bánk bán? Találkozott-e Arany Marxszal?

Megjelent Milbacher Róbert irodalomtörténész új könyve.

Ügynökmúlt és otthonosság - Deczki Saroltával a Tar Sándor-monográfiáról

Először jelent meg az életmű egészét alaposan szemügyre vevő és elemző monográfia az egyik legnagyobb magyar novellistáról, Tar Sándorról (1941–2005). „Izgalmas kérdés, hogy Tarnál az ügynökmúlt bizonyos momentumai hogyan jelennek meg az életműben” – mondja az irodalomtörténész, aki szerint kikerülhetetlennek bizonyult az író besúgói múltjáról szót ejteni, de a művek feletti morális ítélkezést nem tartja helyénvalónak. Ráadásul az újra felfutó „szegénységirodalommal” Tar művei is reneszánszukat élik – már ha beszerezhetőek. Deczki Saroltával, a monográfia szerzőjével beszélgettünk. 

Erdélyi Ágnes: Kovácsék (részlet)

Erdélyi Ágnesként is ismerős lehet a név, de akár a Glatter Ágnes is azt a benyomást keltheti, hogy már találkoztunk ezzel a (család)névvel. Erdélyi Ágnes ugyanis Radnóti (született Glatter) Miklós féltestvére, húga, aki saját jogon is értékelhető költői és író életművet hozott létre. Minthogy hagyatéka a háborúban megsemmisült, kötetbe rendezve először jelennek meg fennmaradt versei és prózai írásai a Bíró-Balogh Tamás szerkesztette Arckép szavakból című kötetben, a Jaffa Kiadó gondozásában. A könyvben versek és novellák mellett a Kovácsék című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye is helyet kapott.

Édes Anna, Édes Mária... – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmeiről beszélgettünk Bíró-Balogh Tamással

„Gondolhatja, hogy az a nyolc év, amit együtt töltöttünk még jóban, fiatalságban, az nem múlt el nyomtalanul” – írja Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona egykori cselédjének, Bözsi dajkának 1958. november 14-én keltezett levelében. S valóban, a nyomok pedig egészen messzire vezetnek. Felfejtésük érdekében pedig a nyomszakértő irodalomtörténészt, Bíró-Balogh Tamást kérdeztük.

Titokzatos és tragikus - Szajbély Mihály irodalomtörténész Csáth Géza örökségéről

Csáth Gézára emlékezünk halála – 1919. szeptember 11. – századik évfordulójának apropóján Szajbély Mihállyal, akinek október közepén jelenik meg Csáth Géza élete és munkái című „régimódi monográfiája” a Magvető Kiadó gondozásában. Az élet és életmű alig-alig elválasztható egymástól, ugyanakkor a titokzatossá olvasást ideje felcserélni az okok szisztematikus feltárásával, mondja az irodalomtörténész.

A szépírói mesék gyakran zabolátlanok

Ha nem figyelünk oda az irodalomközvetítés eszközeire, az újabb nemzedékek számára olvashatatlanná válhatnak a klasszikusok – vélekedik Bazsányi Sándor irodalomtörténész.

Szendrey Júlia: A Pesti Napló 61., 62. és 65. száma

Részlet Szendrey Júlia Gyulai Pál, az interjúban említett, cikkére válaszoló elbeszéléséből, amely eredetileg Vajda János Nővilág című lapjában jelent meg 1858-ban. Azóta egyszer adta ki Bihari Mór 1909-ben – a Petőfi könyvtár, Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései című, 8. kötetében. A részlet 110 év után a Nyitott mondatban olvasható először!

Katona József: Bánk bán

Nádasdy Ádám mai magyar prózai fordítása – részlet

Nyáry Krisztián: 1848 – az írók forradalma (1. rész)

Az 1956-os forradalmat – Petőfi-körös előzményei miatt – gyakran nevezik az írók forradalmának. Valóban sok író vett részt a sztálinizmus elleni felkelés előkészítésében, de Petőfiék forradalmát ennél is jobban jellemezte az írók szerepvállalása. Egyes életpályák esetében szinte lehetetlen eldönteni, hogy a történelemkönyvek vagy az irodalomtörténet lapjaira kínálkoznak-e inkább. Szinte nincs is olyan erőközpontja az 1848-ban kibontakozó forradalomnak, ahol ne lett volna meghatározó szava íróknak, költőknek vagy irodalmároknak.

A lét maga a tragédia Nádas Péter szerint -mondja monográfusa, Bazsányi Sándor

„Az olvasó önazonossága folyamatosan veszélyeztetve van. Már amennyiben hagyja, hogy áthassa minden porcikáját felforgató és delejező ember- és világleírása” – mondja Nádas Péter műveiről monográfusa, Bazsányi Sándor irodalomtörténész, akit az ősszel megjelent, átfogó, igencsak vaskos könyve kapcsán kérdeztünk.

Tovább élő Ady

Érthetetlen, nemzetietlen, dekadens, fajtalan – egyfelől; költőzseni, iránymutató orákulum, a magyar társadalmi progresszió emblematikus figurája, aki szembefordult a félfeudális Magyarországgal – másfelől. Ady Endre alakjának, szerepeinek, költészetének és publicisztikájának megítélése már a kortársai számára is széles skálán mozgott a fentebb említett pólusok között. Tesszük hozzá: ahogy egy plurális és mediatizált társadalomban ez normális. Nincs ez másként ma sem, a vélemények éppúgy szóródnak róla, mint régen.

Kertész Ákos: Ha sietek, hajóval megyek

Meghalt Kántor Lajos irodalomtörténész

Életének 80. évében elhunyt szombaton Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, a kolozsvári Korunk folyóirat volt főszerkesztője - közölte az elhunyt családja az MTI-vel. Az irodalomtörténészt váratlanul érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Nagy Pál: Ezeréves frankofónia - Une francophonie millénaire (2.)

A Párizsban élő Nagy Pál francia nyelvű antológiában gyűjtötte összes azokat a magyar szerzőket - írókat, irodalom- történészeket, kritikusokat, művészeket, történészeket, tudósokat, királyokat és fejedelmeket, kiváló katonákat, stb. - , akik "frankofónok" voltak, vagyis beszéltek és írtak franciául. Az antológia közel tízévi gyűjtő- és feldolgozó-munka eredménye.

Nagy Pál: Ezeréves frankofónia - Une francophonie millénaire (1.)

A Párizsban élő Nagy Pál francia nyelvű antológiában gyűjtötte összes azokat a magyar szerzőket - írókat, irodalom- történészeket, kritikusokat, művészeket, történészeket, tudósokat, királyokat és fejedelmeket, kiváló katonákat, stb. - , akik „frankofónok“ voltak, vagyis beszéltek és írtak franciául. Az antológia közel tíz évi gyűjtő- és feldolgozó-munka eredménye.

Határ Győző, az ikon

A ma száz éve született Határ Győzőnek a Szabad Európa Rádióban elmondott könyvkritikáit mi gyűjtöttük egybe a Tevan Kiadóban, Cs. Tóth Jánossal és Lakatos Istvánnal. Irodalomtörténet címen jelent meg, pedig cikk gyűjtemény volt csupán. Mégis, hagytuk, hogy legyen meg Győző kívánsága, hiszen a Kádár-kor egyfajta, kortárs irodalomtörténete rajzolódott ki belőle. Ez tizenöt éve volt, sokat találkoztunk. Együtt böngésztük a levonatokat. Akkor született vele kapcsolatban ez az írás. Ő is látta és nem tartotta lomtárba valónak.

Halász Gábor föltámasztása

Mérföldnyi távolságra állhatott az Országos Széchényi Könyvtár tudósainak szándékától, hogy a maguk holokauszt megemlékezésében politikai polémiába keveredjenek a közhatalommal. A véletlen mégis így hozta. "Személyes áldozatukat", a könyvtár hajdani őrét választották kiállításuk névadójául, Halász Gábort, ezt kutató "óriást", (a jelzőben semmi túlzás).