Hamarosan egy látványos üstökös suhan át az égbolton

Vasárnap este lehet majd a legjobban megfigyelni. 

Lehozták nekünk a csillagokat

Kinek ne lennének emlékei langyos éjszakákról, amikor a végtelen űrt és a csillagokat csodálta? Az ismeretlen felfedezése, a tudományos szempontok szerint megmagyarázható, mégis mesebelinek tűnő kozmikus jelenségek sokkal érthetőbbek, ha hozzáértő meséli el. Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat erről szól. Szegedről indult, öt éve minden augusztusban megszervezik, óriási iránta az érdeklődés, tavaly már legalább 15 ezren emelték együtt a tekintetüket az ég felé.

Kiderült, hogy két képet szerkesztett össze, utólag kizárták a magyar indulót az Év csillagászati fotósa díjazottjai közül

Elsőként egy légköri jelenségekkel is foglalkozó Facebook-csoportban állapították meg, hogy a kép nem készülhetett akkor, ott és úgy, ahogy a fotós állította.

A kozmosz végtelenje klasszikus zenével

A Svábhegyi Csillagvizsgálónál nem csak a kozmosz végtelenjébe feledkezhetünk bele.

Még egy hét a csillagok alatt: Meteoritokról és a makrokozmoszról mesélnek a magyar csillagászok, akik innen is tudnak világszinten jelentős felfedezéseket tenni

Augusztus 12-én több ezren fogják együtt kémlelni az eget a hullócsillagok éjszakáján, amikor áthaladunk a Perseida meteorraj porfelhőjének legsűrűbb részén. Hajnaltájt óránként akár félszáz hullócsillagot láthatunk – csak győzzük kívánsággal! Idén a fogyó hold is kegyes, fényével nem zavarja a megfigyelést, mégis érdemes a várostól távol eső pontot keresni, kifeküdni egy plédre, így kémlelni a horizont fölötti eget, s persze a legjobb társaságban, osztozva az élményen. A hullócsillagoknak ősidők óta mágikus szerepet tulajdonítanak: mintha maga az univerzum üzenne, hogy kövessük az álmaink, vágyaink beteljesüléséhez vezető utat, melyet fényükkel megvilágítanak számunkra.

Egy hét a csillagok alatt

Felbocsátották az Euclid űrtávcsövet, ami az univerzum sötét anyagait kutatja

Az Európai Űrügynökség megfigyelő teleszkópja oly módon segíthet megérteni a világegyetem történetét és szerkezetét, amire korábban nem volt lehetőség.

Az igazság odafent van – Egy hét együttkémlelés: csillagász útikalauz galaxisokhoz

„Ha csillagászatot tanulnak a gyerekek, attól nem lesz olcsóbb a kenyér. De ha nyitottá szeretnénk tenni őket olyan filozófiai kérdésekre, mint hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, hogyan keletkezett az élet és mi az értelme, akkor nagy tereket nyithat a csillagászati műveltség” – mondja Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem kutató csillagásza, akivel az óbudai Üstökös utca sarkán találkozunk. Budapesten ritkák az égitestekről elnevezett utcák – meséli, így ezt máris égi jelnek vettük. Egy tavalyi felmérés szerint az átlag magyar a megnevezésükkel is gondban van, legfeljebb ötöt vagy annál kevesebbet tud felidézni. Lehajtott fővel, monitorok által megbabonázva élünk, ma már közel 34 évet töltve az életünkből képernyők előtt, legújabb (kor)tüneteink az SMS-hüvelykujj és a gamer-nyak. Mert fizikát itthon csak felsőtől tanítanak, s e tantárgyban is egyre inkább háttérbe szorul a csillagászat, miután sok fontosabb, az élethez hasznosabb tudás tolakodik elé – ismeri el Barnabás. Holott történelmi időket élünk, ami az űrutazást és a világűrről szerzett tudásunk gyarapodását illeti, ezt mélyíthetjük el az immár harmadik éve meghirdetett, Egy hét a csillagok alatt programsorozaton, melynek ő az egyik szervezője.

Elkészült az első fénykép a Tejút közepén sötétlő hatalmas fekete lyukról

Eddig túlságosan mozgékonynak tűnt ahhoz, hogy jó képet lehessen róla készíteni.

Szegények és gazdagok

Szupernóva robbanást idézett elő egy csillagütközés

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Nagyon úgy fest, hogy nincs élet a Vénuszon

Tavaly úgy tűnt, van remény, de még a legzordabb körülményekhez edződött mikrobák sem élnék túl ezt a kihívást.

Akár kis távcsővel is megfigyelhető egy új nóva a Cassiopeia csillagképben

A tavaszi virágként kivirult objektum egész éjszaka megfigyelhető az égbolton, legmagasabban késő este és virradat előtt látható.

Felfedezték a fiatal univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását (videó)

A kvazár mintegy 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász

Az örvényekben lévő gáz- és porsűrűség tökéletes feltételeket teremt egy új planéta születéséhez.

A Vénusznál is gyorsabban kering az újonnan felfedezett új kisbolygó

199 nap alatt kerüli meg a napot a 2021 BJ3 jelű égitest, amely földközelbe legközelebb 2027. február 4-én kerül.

Felhő nélküli exobolygót találtak

A tiszta légkörű, „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és négy és fél nap alatt kerüli meg a Napot.

Haldokló távoli galaxist figyeltek meg

A ritka jelenséget még sohasem figyelték meg ilyen távolságból.

Megegyeztek a csillagászok: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatkoztak a világegyetem koráról, most plusz-mínusz 40 millió éves hibahatárral megállapították.

Érdemes az eget nézni: visszatér a betlehemi csillag

Egyre közelebb kerül egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz.

Kisbolygó közelíti meg a Földet

Az aszteroida hétfőn 420 ezer kilométeres távolságban száguld el mellettünk.

Fekete lyuk hálójában vergődő galaxisokat észleltek

Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

Sikerült megmérni, mennyi anyag van a világegyetemben

31 százalék, a többi mind sötét energia.

Tejútrendszeren kívüli bolygót azonosíthattak

Az első extragalaktikus planétára utaló bizonyítékokat amerikai és kínai kutatók fedezték fel.

Ultraforró, Neptunuszhoz hasonló bolygót fedeztek fel

A planétán egy év csak 19 óráig tart, és több mint 1700 Celsius-fok van.

Bravúros égi fotóval nyert egy magyar a nemzetközi asztrofotós pályázaton

A tavalyi összetett győzelem után másodszor kerül hazánkba a rangos elismerés.

Felfedezhették egy óriásbolygó kőzetmagját

Eddig ismeretlen típusú, a Földnél 39-szer nagyobb tömegű objektumra bukkantak brit csillagászok.

Pulzáló fehér törpét fedezték fel egy kettőscsillag-rendszerben

A csillagmaradványok fontos információkkal szolgálnak arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog majd meghalni.

Már csak 23 ezret kell aludnunk és érdemes lesz felnézni az égre

Olyan ragyogást okoz 2083-ban a V Sagittae nevű kettőscsillag, hogy csak na.

Lehozza a csillagokat

Különös hobbik vannak. Van, aki ölni tudna a recézetlen kék Mauritiusért, mások órákat ülnek csendben egy csónakban, valahol a tenger közepén, hátha horogra akad egy fekete marlin. Egy pesti optikus, Borovszky Péter keresztülutazza a világot, hogy a lehető legjobb szögben fényképezhessen bolygókat, csillagokat, ködöket és más égi tüneményeket. Az eredmény – amint látják – lenyűgöző. Vigyázat, következő írásunk nyomokban megszállottságot tartalmaz.