Már hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy a naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. Bár a belső bolygók – Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt – együttállása viszonylag gyakori, a Jupiter és a Szaturnusz – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együttállására meglehetősen sokat kell várni. Idén a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján
A két bolygó közötti különbség november elején már csak 5 fok volt, ezért már bárki észrevehette a csillagokhoz képest feltűnően fényes égi párost. A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkült, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor szabad szemmel is látszik, ahogy a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad.
Budapesten az év legrövidebb és legsötétebb napján a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület pedig 17:48-kor ér véget. A Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton – írták.
Mit látunk?
Esténként már most érdemes figyelni, ahogy a két bolygó közelít egymáshoz. A nagy napon a kevésbé éles szeműek szabad szemmel nem is tudják majd különválasztani a két bolygót: fényességük és színük egy bolygóvá olvasztja őket össze. Éles szemű megfigyelők azonban szabad szemmel is meg tudják majd pillantani a Szaturnusz jóval halványabb fénypontját a csillogó Jupiter mellett. A jelenség látványa a mostani nehéz időszakban sokaknak adhat különleges támogatást – jegyezte meg a MCSE cikke.
A bolygók közeledését távcsővel napnyugta után lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt – mondta az MTI-nek Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
A bolygók naprendszeri óraműként járnak körbe és időnként a Földről nézve egymás mellett látszanak – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy a Jupiter és a Vénusz közelítése még látványosabb szokott lenni, vannak, akik szerint a betlehemi csillagot is ennek a két bolygónak a közelsége alkotta.
Különös jelentőségű együttállás
A Biblia szerint Jézus Krisztus születését a betleheminek nevezett csillag adta hírül. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy ezt vajon milyen égi jelenség okozhatta. A magyarázatok között felmerülhetett üstökös, szupernóva, illetve több bolygó-együttállás is. Ha üstökös lett volna a különleges égi jelenség, vélhetően a távol-keleti országokban észlelő csillagászok is feljegyezték volna, de szupernóva-robbanásról sincs feljegyzés a i. e. 134 és i. u. 173 közötti időkből.
Jézus születésének időpontját csillagászati és kultúrtörténeti szempontból Johannes Kepler vizsgálta először. Felhívta a figyelmet, hogy míg Máté leírása szerint Heródes király uralkodása alatt születhetett, Nagy Heródes i. e. 4-ben meghalt, ezért Jézusnak ennél korábban kellett születnie – derül ki a Svábhegyi Csillagvizsgáló leírásából.
A legvalószínűbbnek tűnő magyarázat szerint i. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros („legnagyobb”) együttállást produkált a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai értelmezések alapján a Jupiter uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Így a Jupiter és a Szaturnusz Halak csillagképben létrejött együttállása „a zsidók királyának születését” adja hírül. Így a betlehemi csillag nagy eséllyel a Jupiter és a Szaturnusz i. e. 7-ben (háromszor is) bekövetkezett együttállása lehetett.
