Helyben sütött kézműves pizzával, sörkülönlegességekkel és izgalmas interaktív csillagászati programokkal várta vendégeit péntek délután öttől a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A napészlelés és laptopos észlelés mellett a méltán ikonikus klasszicista stílusú Budapest kupolában, a főváros legnagyobb, 60 centiméteres tükörátmérőjű távcsövén keresztül kémlelhettük az univerzumot. A míves faborítással ölelt ívelt tér közepén álló távcsőóriásba nézve először a Vegát, majd a Charles Messier francia csillagász által felfedezett, mintegy 500 fényév távolságban lévő M52 nevű csillaghalmazát vehettük szemügyre.
Infó
Herschel 2023 – Komolyzenei koncert és csillagászati bemutató. Svábhegy Csillagvizsgáló, szeptember 1.
A gyönyörködésen kívül a Bolygószimatolóban kis üvegcséket felnyitva szippanthattuk be a marsi kőzet fanyar kénes illatát, és a Jupiter felhőrétegeinek bűzét. Egy másik épületben hazánk legnagyobb, Csátalja mellett talált 16 kilós meteoritjának apró, valószerűtlen színek ezreiben pompázó darabkáját vizsgálhattuk meg polarizációs mikroszkóppal. Csatlakozhattunk a bejárattól induló helytörténeti sétához, egy asztalhoz ülve pedig csillagászokat is kérdezhettünk, többek között például az intézmény vezetőjével, a Széchenyi-díjas fizikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával, Kiss Lászlóval beszélgethettünk.
Nyolc előtt mindenki az észlelőrét felé vette az irányt, a sétaút két oldalán korábban gondosan leterített, megágyazott piknik szigetéhez, hogy magát kényelembe vackolva figyelje a középen helyet foglaló zenekart. A meghitt sötétségben mintegy 500 szempár szegeződött A Vass Lajos Szimfonikus Zenekarra és a Vass Lajos Kórusra, a csillagok ezrei és a Hold fénye mellett csak egy középen felállított reflektor világított. Karmesteri pálcaként rendhagyó, illetve ezeken a koncerteken immár hagyományos módon egy neonsárga fényű fluoreszkáló bot szolgált. A koncertet a mikrofonok nélkül, acapella felcsendülő Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok népdallal nyitották meg, majd az este névadója, a német-angol zeneszerző és csillagász, William Herschel 23. (D-dúr) szimfóniája követett. Herschel többek között arról nevezetes, hogy 1781-ben bathi házának udvaráról fedezte fel az Uránuszt. Ezután Beliczay Gyula két méltatlanul feledésbe merült műve, az Ave verum és az Ave Maria, végezetül Mozart Egy kis éji zenéjének jól ismert dallamai csendültek fel – egytől egyig „tücsök kísérettel”. Utóbbihoz rögtönzött árnyjáték is társult: két kislány egy színes hangulatlámpa fénye előtti önfeledt balettozása vetült a Podmaniczky-kupola falára.
A koncert végén, a csillagvizsgáló teljes területén négy helyszínen elszórtan felállított távcsövekkel vethettünk pillantást a magasba, a Hold krátereire, az Albireora, a Jupiterre és a Szaturnuszra. Minden eszköz mellett egy-egy csillagász előadó mesélt földi és égi történelemről, csillagképekről, legendákról, magukról az eszközökről olyan kedvességgel, lelkesedéssel és elhivatottsággal, amire nem lehetett nem odafigyelni.
