Kósa Lajos szerint 1956 után megnyertük a békét, csak arról nem beszélt, mit nyert az a 400 ember, akit kivégeztek a forradalom után

A Fidesz alelnöke szerint a békét meg lehet nyerni, a háborút nem. Magyarországon 1956 novembere és 1960. december 31. között a polgári és katonai bíróságok 21 668 személyt ítéltek el államellenes bűncselekmények címén.

„Azért haltak meg 175 éve 13-an, mert nem cserélték a magyar zászlót fehér zászlóra” – Ellenzéki pártok is üzentek október 6-án

Az MSZP és a DK is a magyar szabadságért életület is áldozó, többségükben nem magyar anyanyelvű hősökre emlékezett. Utóbbi párt szerint az Orbán-kormány áruló.

Orbán Viktor posztban tiszteleg a vértanúink előtt, de aradi főhajtás helyett olaszországi szélsőjobboldali találkozóra ment

Az ítéletre váró volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini mellett kell kiállni.

„Nem működik egyszerre az Ukrajnát magára hagyó békeszólam és az, hogy valaki állandóan 1848–49-re vagy 1956-ra hivatkozik”

A miniszterelnök politikai igazgatója a Fidesz eredettörténetének egyik legfontosabb elemét hazudtolta meg – jelentette ki Csunderlik Péter történész, akivel az aradi vértanúktól indulva jutottunk el az aktuálpolitikáig. És ahogyan vértanúkra, úgy minden nemzetnek szüksége van árulókra is. Interjú.

Orbán Viktor az aradi vértanúk emléknapján megy piknikezni Matteo Salvinivel

Ezt közös videóban jelentették be.

Miért nem akasztották az első felelős magyar miniszterelnököt?

„Órákkal hosszabbította meg Batthyány Lajos életét Balassa János, a hazai orvostudomány úttörője” – híresztelte 2022-ben az MTI, s ebben még csak nem is az a legmeglepőbb, hogy nem igaz, hanem a történet, amely mögötte rejlik.

Pankotai Lili a nemzeti gyásznapon molinón tett egyenlőségjelet Haynau és Pintér között

Az aktivista diáklány a Váralagút pesti homlokzatán feszítette ki a 13 aradi vértanú és a polgári engedetlenség miatt elbocsátott 13 tanár arcképét.

Molnár Zsolt: Soha nem szabad feladni a küzdelmet a független, európai Magyarországért

Az MSZP-s politikus önvizsgálatra szólított fel, hozzáfűzve, azokat, akiknek magyar szívük van, nem lehet kirekeszteni a nemzet fogalmából.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.

Markó Béla: A királynő zenészei

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Áder a nemzeti gyásznapon: A magyarok szabadságvágyát elfojtani nem lehet

A tizenhárom aradi vértanú emlékére a Kossuth téren felvonták, majd félárbócra engedték nemzeti lobogónkat.

Durva baki - Hibás emléktáblát avatott fel Németh Szilárd

Október 6-án az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékeztek, és emléktáblát is avattak Németh Szilárd ünnepi beszédével kísérve. A fideszes országgyűlési képviselőnek, volt csepeli polgármesternek és a többi jelenlévőnek csak az nem tűnt fel, hogy a táblán több adat is hibásan szerepel - szúrta ki a 444.

Több helyszínen emlékeztek az aradi vértanúkra - Fotók!

Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartottak pénteken, az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulóján.  A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Aradi vértanúk emléknapja - Félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Október 6. - Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Az aradi vértanúk emléknapján, kedd reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Megemlékezések a nemzeti gyásznapon

Országszerte gyertyagyújtásokat, koszorúzásokat, az Országházban konferenciát is tartanak ma, az október 6-ai nemzeti gyásznapon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezve.

Orbán után szabadon - Semjénnek is jól megy az uszítás

A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek - mondta Semjén Zsolt kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében. A miniszterelnök-helyettes azonban nem csak az aradi vértanúkról beszélt a megemlékezésen, szóba került a menekültprobléma is, onnantól pedig csak úgy özönlöttek az orbáni mondatok, kezdve a "nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját hazánkban" című kijelentéssel.

Áder: mi, magyarok nem engedünk a 48-ból

Boldog az a nemzet, amelynek legkisebb falvai is olyan nagyszerű fiakat adnak a hazának, mint Noszlopy Gáspár - mondta a köztársasági elnök a nemzeti gyásznap alkalmából kedden a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál rendezett megemlékezésen.

Aradi vértanúk - Megemlékezések a nemzeti gyásznapon

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. 

Magyarként haltak meg

Gazdasági bevándorlók

Ez a búcsúlevél ért 14 milliót az államnak

Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg az állam a Központi Antikvárium péntek esti budapesti árverésén.

"Ez itt az én hazám..." - A nemzet gyásznapja

Áder: Mi, azóta nem engedünk a 48-ból!

A szabadság, a hűség és a helytállás örökségét hagyták ránk az Aradon vértanú halál halt jeles férfiak, és ez az örökség nem ment veszendőbe, hanem mindörökre a miénk lett - mondta Áder János  az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira emlékező gyásznapon hétfőn Szolnokon, a Damjanich lovas szobornál tartott városi megemlékezésen.

Az aradi vértanúk a mi szabadságunkért haltak meg

Október 6-a nemzetünk egyik legfelemelőbb és legszomorúbb dátuma. Ezen a napon végeztek ki Aradon 13 magyar hazafit, Pesten pedig gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök halt mártírhalált. Ők valamennyien a magyar szabadságért, Magyarország önállóságáért küzdöttek - írja közleményében az MSZP elnöke.

Félárbocon a nemzeti zászló

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján hétfő reggel az Országház előtti Kossuth téren. Október 6-át a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Aradi vértanúk - Hétfőn nemzeti gyásznap

 Az aradi vértanúk tiszteletére október 6-án, a nemzeti gyásznapon félárbocra engedik Magyarország lobogóját, megemlékezést tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, valamint egész napos gyertyagyújtás lesz a Batthyány-örökmécsesnél - közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH).