;

aradi vértanúk;október 6.;nemzeti gyásznap;

Félárbócon a nemzeti lobogónk

- Áder a nemzeti gyásznapon: A magyarok szabadságvágyát elfojtani nem lehet

A tizenhárom aradi vértanú emlékére a Kossuth téren felvonták, majd félárbócra engedték nemzeti lobogónkat.

Az aradi vértanúk halála örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet – jelentette ki Áder János kedden a nemzeti gyásznapunkon.

A köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a 13 aradi vértanú kivégzésének 171. évfordulóján arról beszélt: 

„1849. október 6. a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napja, az eljárások az érvényes magyar törvényeknek nem feleltek meg, az ítéletek többnyire előre készen álltak, és az esetleges tárgyalás csak a látszat megtartására szolgált.”

Az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő kivégzésekre Áder János így emlékezett:

„A véres leszámolást Európa megdöbbenéssel figyelte. Az ilyesféle kegyetlen megtorlás abban az időben szokatlan volt, az osztrák hadsereg történetében is példa nélkül álló, a következmények pedig gyászosak voltak. De végül Damjanichnak lett igaza, aki kivégzése előtt e szavakat intézte az utolsónak maradó Vécseyhez: a haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!”

A köztársasági elnök kiemelte, hogy a magyar honvédsereg 12 tábornoka és egy alezredese korra, származásra, vallásra, habitusra és ízlésre nézve különféle volt, egy soknemzetiségű birodalom alattvalóiként akadt közöttük a magyarok mellett német, szerb, horvát, magas rangú birtokos és szegénysorba született, királypárti és republikánus érzelmű, olyan, aki magyarul sem tudott, és olyan, aki más nemzetiségű létére magyar asszonyt vett feleségül.

„Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés az '48-as célokat váltotta valóra” – idézte fel Áder János.

Félárbócon a nemzeti lobogó

Kedden katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték  a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján. A nemzeti gyásznapon a Kossuth Lajos téren a kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

A központi rendezvénysorozat részeként délelőtt 10 órakor a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, és a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra:

  • Aulich Lajosra,

  • Damjanich Jánosra,

  • Dessewffy Arisztidra,

  • Kiss Ernőre,

  • Knézich Károlyra,

  • Láhner (Lahner) Györgyre,

  • Lázár Vilmosra,

  • Leiningen-Westerburg Károlyra,

  • Nagysándor Józsefre,

  • Poeltenberg Ernőre,

  • Schweidel Józsefre,

  • Vécsey Károlyra,

valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékezünk.

A focista a válogatott legutóbbi mérkőzésén már nem volt csapatkapitány, sőt, a válogatott keret tagja sem volt. Korábban ezzel indokolták jogosultságát.