Alkotmánybíróság: Nem veszünk részt a társadalmi egyeztetésben

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy visszavezetik az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt, így megszűnik Polt Péter alkotmánybírósági elnök megbízatása.

Ez gyors volt, Polt Péter inkább levette az Alkotmánybíróság napirendjéről Sulyok Tamás beadványát

A testület elnöke azt követően hozta meg a döntést, hogy hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva kizáratta magát az ügyből. 

Polt Péter 2026. május 12-én

Hivatalos: Polt Péter lett az Alkotmánybíróság elnöke

Az eddigi legfőbb ügyészt 12 évre választotta meg a parlament fideszes többsége szerdán.

Polt Péter alkotmánybíró középen 2025. június 11-én

Alkotmánybírókat választ az Országgyűlés

A képviselők dönthetnek a paksi bővítés finanszírozásával kapcsolatos megállapodás módosításáról szóló törvényjavaslatról, a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló előterjesztésről, és a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló javaslatról.

Kihasználatlan a Kúriára vezető kiskapu

Még egyetlen alkotmánybíró sem kérelmezte rendesbírói kinevezését, de ezt a nyugdíjkorhatár előtt bármikor megtehetik.

Ítélethozatal a bíróságok felett

„Az alaptörvény hetedik módosításába az Országgyűlés belefogalmazta a bírói függetlenség halálos ítéletét.”

Kétszer kettő néha öt

A jogi magyarázat „sántít”

Schiffer tovább fúrja Gyurcsányt és a pártját

 Az LMP volt társelnöke szerint pártja az ország érdekeit nézte, amikor támogatta a négy új alkotmánybíró megválasztását. Schiffer András egy inrejúban az LMP-t emiatt ért támadásokról is beszélt, ahogy arról is, hogy a Demokratikus Koalíciót (DK) tartja a legszélsőségesebb pártnak.

Lehet más a politika

A jobbik alkalmasnak tartja az új alkotmánybírákat

A Jobbik az alkotmánybírókat jelölő eljárás miatt nem vett részt a keddi szavazáson, a megválasztott tagokat azonban alkalmasnak tartja a feladatra - közölte Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes.

Csúnyán összeszólalkoztak az LMP és a DK politikusai

A DK politikusa kollaboránsnak nevezte az LMP-t az alkotmánybírák megválasztása miatt, az LMP azonban hazugsággal vádolta a pártot és kiállt a kedden megválasztott tagok mellett.

MSZP: jogsértő az alkotmánybírák választása

 Az MSZP változatlanul törvénysértőnek tartja a négy új alkotmánybíró megválasztását - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője.

Fideszes bírókat szavaz meg az LMP?

Ismét teljes lehet az Alkotmánybíróság (Ab) létszáma, miután tegnapi bizottsági meghallgatásuk után gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a kormánypárti többség az LMP támogatásával ma megszavazza a Fidesz négy alkotmánybíró-jelöltjét és a testület elnökévé választja az eddigi helyettest, Sulyok Tamást. Az ellenzék többi tagja elutasítja a jelölteket, az MSZP szerint pedig az egész eljárás törvénytelen, mert a jelölőbizottságban nem volt meg a szükséges létszám. Ők fel sem veszik a szavazólapokat.

MSZP: törvénysértő módon választhatják meg az alkotmánybírókat

 Az MSZP frakcióvezetője szerint törvényellenes az alkotmánybírókat jelölő folyamat, ezért az Országgyűlés kedden törvénysértő módon választhatja meg a négy új alkotmánybírót.

A DK ezért nem szavaz az alkotmánybíró-jelöltekre

 A Demokratikus Koalíció "nyílt kollaborációnak" tartja, ha az LMP megszavazza a fideszes alkotmánybíró jelölteket - jelentette ki hétfő, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Alkotmánybírókat választ az Országgyűlés

Öt napot ülésezik az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők kedden négy alkotmánybírót választhatnak, továbbá Sulyok Tamást nevezhetik ki a testület elnökének a kormánypártok és az LMP megállapodásának eredményeként. A parlament négy politikai vitát is tart a kabinet, valamint a három ellenzéki frakció kezdeményezésére.

Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava

Ab - Lepaktált az LMP a Fidesszel

Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Emellett a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó bírói helyeire a jelöltekről - jelentette be Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető.

DK: kollaboráns az LMP

Kollaboránsnak tartja az LMP-t a DK, amiért megegyezett a kormánypártokkal az alkotmánybíró-jelöltekről.

Politizáló alkotmánybírák

Fleck Zoltán az Alkotmánybíróság (Ab) konkrét határozataitól függetlenül úgy véli, a testület régi törekvése, hogy kontrollt gyakoroljon a rendes bíróságok felett, s konkrét bírói ügyeket vizsgáljon felül. Ám, ma Magyarországon, a két legfőbb bírói szerv - az Ab és a Kúria - közötti vita arról is szól, hogy politikai vagy jogi szempontok érvényesüljenek-e az igazságszolgáltatásban. A jogszociológus lapunknak azt mondta, a mai összetételű és hatáskörű Ab a politikai hatalom meghosszabbított keze, politikai döntéseket hoz és a közelmúlt törvényi módosításai óta nem akadálya a kormányzati törekvéseknek. Ezt az alkotmánybírák kiválasztásának körülményeivel, az Ab-elnök parlamenti választásával is indokolta. Ezzel szemben a Kúria, a rendes bíróságok ma is az igazságszolgáltatás jogi szempontjait képviselik és érvényesítik. Flecket azután kérdeztük, hogy az Ab-többség elképesztő érvekkel indokolta meg két, az október 2-i népszavazáshoz kapcsolódó - a Kúria korábbi végzéseit felülíró - döntését.

Ítélethirdetés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Ördög a falon

Ellenzéki alkotmánybírók kerestetnek?

Tavasszal összesen négy tagot, köztük a testület elnökét is pótolni kellene az Alkotmánybíróságban, amiről a Fidesz, a kiszivárogtatások szerint legalábbis egyezkedne az ellenzékkel, hiszen nincs parlamenti kétharmada. Információink szerint ugyanakkor Orbán Viktor akár azt a forgatókönyvet is támogathatónak találná, ha egyáltalán nem töltenék be a megüresedő helyeket. Elnököt ugyanakkor, még ebben az esetben is a parlamentnek kellene választania a testület élére.

A legfőbb jogorvoslati fórum FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Kinevezték az új alkotmánybírákat a parlamentben

Öt új alkotmánybírót választott szerda este a lengyel parlament alsóháza, amelyben az októberi választások nyomán a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) rendelkezik abszolút többséggel. Az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását eredményező szavazást heves politikai vita kísérte, az ellenzék törvényellenes választásról beszélt. 

Civilek és a félelem

Feltöltött Ab - kiüresített jogvédelem

Újabb három saját alkotmánybírót választott tegnap a Fidesz. A kormánypárt mára nemcsak többséget szerzett a csupán általa jelölt tagok révén az Alkotmánybíróságban (Ab), de teljesen uralma alá is vonta a testületet. A Fidesz-KDNP 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az Ab többé ne legyen a kabinet és a parlament kontrollja, jövő februárban pedig egy "új szemléletű" Ab-elnök megválasztásával hosszú időre saját képére formálhatja. A posztra az újdonsült alkotmánybíró, Varga Zs. András is esélyes.

Erősítik a brancsot

Fotó: Népszava

Meghallgatják a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeit

Ma hallgatja meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a Fidesz három alkotmánybíró-jelöltjét, akiknek megválasztása a szerdai plenáris ülésen várható.

Fotó: Népszava

Megbénult az olasz parlament

Tizenhárom egymás utáni szavazás sem volt elég ahhoz, hogy az olasz parlament kinevezze az alkotmánybíróság új tagjait. Mindez csütörtökön teljesen megbénította a római törvényhozást.

Hetvenéves koruk után is hivatalban maradhatnak az alkotmánybírók

Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma - döntött a parlament hétfőn a kormány javaslatára.

Eltörölheti az alkotmánybírák korhatárát a parlament

Az Országgyűlés mai ülésén az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben módosíthat törvényeket, ennek részeként eltörölhetik az alkotmánybírák 70 éves korhatárát. A képviselők emellett akár már ma meghatározhatják az új földtörvény részletszabályait.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang