Az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság (AB) tagjai könnyen kúriai bíróvá, sőt, akár a Kúria elnökévé is válhatnak. Még akkor is, ha korábban nem volt „rendesbírói” gyakorlatuk. Ám egyelőre az AB tagjai közül senki nem kérelmezte, hogy az alkotmánybírósági törvény december végén elfogadott módosítása alapján a köztársasági elnök bíróvá nevezze ki – derült ki az AB lapunk kérdésére adott válaszából. Az AB kommunikációs vezetője, Szántó Georgina felhívta a figyelmünket arra is, hogy a törvény a kérelem előterjesztésére nem állapít meg határidőt, ezért az érintett AB-tagok bármikor élhetnek ezzel a lehetőséggel. Fontos megjegyezni azonban, tette hozzá, hogy a bírói kinevezést akkor kérheti az AB tagja, ha még nem töltötte be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Kilenc olyan alkotmánybíró van, aki még nem töltötte be a korhatárt, ami jelenleg 64,5 év.
Az érintett kilenc bíró: Czine Ágnes, Juhász Imre, Horváth Attila, Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Sulyok Tamás, Szabó Marcel, Szalay Péter és Varga Zs. András. A decemberben alkotmánybíróvá választott Handó Tündének pedig nem kell kérelmezni a bíróvá történő kinevezését, mert az új szabályozás szerint neki a bírói tisztségéről nem kellett lemondania, bírói szolgálati viszonya hivatalba lépésétől az AB-n betöltött tagsága megszűnéséig szünetel. Mindez azt is jelenti, hogy öt alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - kora miatt már nem élhet a bírói kinevezés kérelmezésével.
Korábban az AB-tagság összeférhetetlen volt a bírói tisztséggel, ám tavaly év végén, az Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról című salátatörvény ezt megszüntette. De mint Handó esetében, az államfő által esetleg bíróvá kinevezett AB-tagoknak is szünetel a bírói jogviszonyuk, egészen az AB-n betöltött tagságuk megszűnéséig.
Ugyanez a salátatörvény teremtette meg a lehetőségét, hogy az AB-tagok kérelmezzék bírói kinevezésüket és ugyanez a jogszabály kimondja azt is, hogy az AB-tag bírókat szolgálati jogviszonyuk szünetelését követően (vagyis AB-tagságuk megszűnése után) "a Kúria elnöke a Kúriára osztja be". Markó utcai információk szerint épp az volt a törvény célja, hogy megteremtse az AB-ról a Kúriára való átjárás lehetőségét, így ugyanis olyan személyek is kúriai bírók lehetnek - pályázat nélkül -, akik egyébként a bírói kinevezéshez szükséges feltételeknek nem felelnek meg (az AB-tagsághoz eltérő követelmények kellenek, mint a bírói tisztséghez). A mai 15 AB-tag mindegyike a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megválasztását, szemben a kúriai bírákkal. Darák Péter Kúria-elnök mandátuma idén december 31-én lejár, s a találgatások szerint a kormány hozzá lojális személyt látna szívesen a poszton, így pedig képbe kerülnek a korábbi bírói gyakorlattal nem rendelkező alkotmánybírák is. Információnk szerint a kabinet kiszemeltje a Kúria elnöki posztjára Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró, korábbi legfőbbügyész-helyettes, akinek ehhez meg kellene szakítania AB-mandátumát. Darák pedig információnk szerint a luxembourgi Európai Unió Bíróságán váltaná a magyar tagot, a 2004 óta ott bíráskodó Juhász Endrét.
