A három párt jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs alkotmányjogász, Szabó Marcel pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes - ismertette Gulyás Gergely. Az Ab tagjait jelölő parlamenti bizottság alelnöke hozzátette, a három frakció közös jelöltjeiről - akik elfogadták a felkérést - várhatóan kedden szavaz az Országgyűlés. Gulyás hozzátette: a jelöltek alkalmasságáról és pártatlanságáról "nem érdemes vitázni".
A döntést követően teljes, 15 fős létszámban tud majd dolgozni az Alkotmánybíróság. Ismert, a szocialisták korábban elzárkóztak a jelölt-egyeztetés elől, a Jobbikkal pedig a személyekről nem tudtak megegyezni a kormánypártok. A Fidesz-frakcióvezető az LMP-nek megköszönte a rugalmasságát. Ettől függetlenül arra kérte az ellenzéket, hogy ha nincs nyíltan vállalható kifogásuk, akkor támogassák a döntést és politikai okokból ne akadályozzák az egyik legfontosabb jogi szervezet működését. Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok gyakorolja, akit az Országgyűlés 2014 szeptemberében választott az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-jétől kezdődően a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.
Az MSZP szerint puccsszerű az alkotmánybíró-választás, azon a szocialisták nem is vesznek részt, és sajnálják, hogy az LMP ehhez a nevét adja. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes szerint a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. Elmondta, korábban jelezték, nem vesznek részt olyan egyeztetéseken, amelyeknek egyetlen célja, a Fidesz többségének biztosítása. Burány azt is közölte, nem gondolják, hogy egyetlen kiváló jelölt pozícióhoz való juttatása megéri, hogy cserébe az egész intézményrendszert elfoglalja a Fidesz.
Molnár Csaba kollaboránsnak nevezte az LMP-t. A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint az Ab nem tudja megfelelően ellátni feladatait, "mert többségében fideszes pártkatonák ülnek benne független szakemberek helyett". Molnár hangsúlyozta, most ennek a fenntartásában segít az LMP. A DK ezért azokat, "akik Tusnádfürdőn odaülnek Orbán mellé, majd egyetértenek a kormánnyal az álnépszavazás kérdésében és még az Alkotmánybíróság megszállva tartásában is segédkeznek, nem tudja a továbbiakban ellenzékieknek tekinteni".
Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. Az LMP társelnöke a kritériumaik között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt. Szerinte a négy jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Hadházy kifejtette, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján "a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét", mivel lelassult a működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna. Tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal. Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. Hadházy az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe vennie - mondta.
