- A jogi magyarázat „sántít”

Gulyás Gergely az Országgyűlés Törvényalkotásért Felelős alelnökétől azt hiszem joggal elvárható, hogy ismerje a legfontosabb törvényeket, és ennek az ismeretnek a birtokában tegyen nyilatkozatokat. A napokban lezajlott alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatban felmerült „anomáliákra”, általa tett jogi magyarázat esetében is erről tett tanúbizonyságot. Az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatban az egyik probléma az volt, hogy a választásra létrehozott eseti bizottság működése törvénytelen volt, mert a döntéshozatalnál nem volt meg a jogszabályban előírt minimális kilenc fő. Gulyás Gergely szerint ez nem törvénysértő, mivel semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza az, ha egy tag lemond mandátumáról. Már ez is „sántít”, mert ez csak akkor igaz, ha nincs kötelező minimum létszám előírva, a felhozott példák pedig hamisak. Azt állítja, hogy az országgyűlési határozat külön kitér arra is, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot. Ez valóban igaz, de ebben az esetben egy másik frakció ezt pótolja, ha a minimális létszám nem biztosított. Példaként említi, hogy az Alkotmánybíróság létszáma tizenöt főben van meghatározva, mégis működött tizenegy fővel. Csakhogy becsapja a jogban járatlan állampolgárt, hiszen a törvény nem tizenöt főt követel meg a működés feltételéül, hanem a tíz főt, tehát kilenc estén működésképtelen lenne az alkotmánybíróság is. Végül azt is állítja, hogy az országgyűlés létszáma 199 főben van megállapítva, és ha valaki lemond a mandátumáról, akkor is működik a parlament. Csakhogy a 199 fő a parlamenti létszám maximumát jelenti, de egy sor kérdés esetében, kétféle kétharmados létszám meglétét írják elő a jogszabályok a törvényes döntés megszületéséhez. Ezek után azt hiszem finoman fogalmaztam akkor, amikor azt állítottam, hogy a jogi magyarázat sántít.