Szemfényvesztés és látszatsikerek

Az elmúlt négy évben a gazdaságban, a politikában történtek nem a véletlen, vagy az ad hoc intézkedések sorozata, hanem tudatos, mondhatni ördögi tervezés eredményei. Orbán Viktor és a kormány szinte minden cselekedete a mozgásterük bővítését, a korlátok lebontását és főként a folyamatok visszafordíthatatlanságát szolgálta. Az eredmény egy szétszakadt társadalom és egy lecsúszott gazdaság, egy "mintha" ország. 

Tovább rontott versenyképesség

Az ország újjáépítését ígérte az Orbán-kormány regnálásának 2010-es kezdetén. Ami megvalósult, azzal nem érdemes dicsekedni, az eddig felmutatott teljesítmény több mint lesújtó. Az egymillió adózó munkahely sehol sincs, a beruházások alacsony szintje a versenyképesség további romlását vetíti előre. A négy év alatt várt újlakásépítésnek csak a harmada teljesül. Az unió pénze nélkül még ez a pici fejlődés sem lenne kimutatható.  Itt politikai forradalom zajlott, gazdasági következményekkel - állítja egy kormányközeli politológus. Hozzátehetjük: katasztrofális következményekkel.

Az államadósság nem csökken

Az Orbán-kormány harcot hirdetett az államadósság ellen, majd mégis kapitulálni kényszerült a többször is csúcsot döntött tartozáshalom előtt. A négy év mérlege: se növekedés, se stabil költségvetési egyensúly, így a jelenlegi gazdaságpolitika mellett esély sincs az államadósság érdemi csökkentésére rövid távon.

Hibák tömege az adórendszerben

Ígéretekből nem volt hiány a Fidesz hatalomra jutása idején. Matolcsy György adóforradalmat helyezett kilátásba, felezte volna az élőmunka terheit, kisadókat törölt volna el és adu-ászként az egykulcsos adót emlegette. Ez utóbbit bevezetésével a hihetetlen károkat okozott a kormány. Kármentésként a legkülönfélébb a vállalati különadókat, és a lakosság széles rétegeit terhelő más adófajtákat indított el a kabinat. Az "adóreformnak" köszönhetően a kabinet már több jövedelmet gyűjt be és oszt újra szét, mint kormányzása elején.

A forint értékvesztésének négy éve

Növekedést akart elérni a kormány az elmúlt négy évben, de hibás gazdaságpolitikát követett. A lakossági fogyasztás bővüléséért mindent bevetett, az egykulcsos adótól, a rezsicsökkentésen, a minimálbér-emelésen át az inflációs célszámok eltérítéséig. Mégsem költekezett sem a gazdag - inkább befektetett, sem a szegény - mert például a hiteltörlesztés mellett már nem tellett rá. A mesterkélt jövedelemkiáramlást pedig rendre áremelések és megszorítások követték.

A foglalkoztatás romló tendenciái

Ma 250 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltás előtt - jelentette Orbán Viktor a minap évértékelő beszédében a Millenárison. Nem sokkal később úgy vélekedett, hogy szamárság azt vizsgálni, mitől nő a foglalkoztatás. A foglalkoztatás attól javul - fogalmazta meg nagy bölcsen a Magyar Rádióban -, hogy többen dolgoznak. S ezzel a témát a maga részéről lezártnak tekintette. Mi azonban megnyitjuk, annál is inkább, mert nem stimmel sem a 250 ezerre taksált gyarapodás, sem az, hogy a javult a munkaerő-piaci helyzet. 

Távolodóban a növekedési célok

A mostani kormánypárt jószerivel program nélkül kezdte el a ciklust. A gazdaságnak irányt szabó első tézisek 2010 októberében készültek: a hátrányok gyors ledolgozását és többek között 2013-ra már 5 százalékos növekedést ígérve. Ami a két dátum között történt az krimibe illő rögtönzések, kapkodó kormányzati intézkedések kavalkádja. A gazdaság növekedése a második Orbán-kormány regnálásának első három éve alatt - nagyobbrészt a kabinet intézkedéseinek köszönhetően - legjobb jóindulattal is csak stagnált. A régió országaitól lemaradva, Európától is távolodva elmélkedhetünk az unortodoxia "sikerén".