Kenessei András: Hová és merre?

Érdekes, hogy még a színvonalasabb médiumok is azt a mondatot ragadták ki Hernádi Zsolt Mol-vezér legutóbbi megnyilvánulásából, amely a bulvárra hajaz: a folyamatosan megújított különadók olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. 

Árverésen a Szép Szó

(Ignotus és Kosztolányi)

150 éves az impresszionizmus

S hogy mi maradt nekünk, kései utódoknak? A főhajtás és a tisztelet kötelessége, meg az élvezet lehetősége. De csak annak, aki feléri ésszel és érzelmi intelligenciával.

„Csalódást kell okoznom a turbószittyáknak”

A Tihanyi alapítólevél helyneveinek régészeti környezete címmel jelent meg nemrég Révész László tanulmánya a Debreceni Egyetem nyelvészeti tanszékének kiadásában. A szerző, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, s egyben a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa szerint tudomásul venni, hogy ennek a rég letűnt időszaknak csak töredékeit ismerjük és ezek a töredékek a hajdani valóságnak más-más szeletét tükrözik.

Millióforintos kézjegyek

Kossuth, Kosztolányi, Göncz, Rushdie, Weöres, Mikszáth – e jeles társaság számos okból csak ritkán kerülhet egy nagy válogatott csapatba. Egy antikvár árverésen ez most megtörtént. Mindannyiuk kézjegye emlékezetes irodalmi és történelmi korokat idéz fel. Minél inkább kuriózumok, annál többet érnek az utókor számára. A gyűjtőknek pedig még annál is többet. Az „értékítéletet” a licitek leütése árazza be.

Állam kontra állampolgár

„Halvány fogalmunk sincs arról, hogy a honfoglaló törzsek milyen nyelven beszéltek”

Augusztus 20-án mutatta be a Duna Televízió Az Árpádok felemelkedése című történelmi dokumentumfilmet, amelyet Bárány Krisztián rendezett és amelynek „műsorvezetője" Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa volt. De természetesen annál jóval több: tanácsadó, szervező ötletadó és még sok minden, ami egy olyan ismeretterjesztő filmhez szükséges, amely az iskolásoktól a történészkollégákig mindenkihez szól. Sudár Balázs nemcsak történész, filmes múltja is van; a Lovakon, nyergekben című, ugyancsak a magyar régmúlttal foglalkozó film tanácsadója, egyik eszmei inspirálója volt. Ezen kívül aktív résztvevője a hazai hagyományőrző mozgalomnak.

Merjünk tükörbe nézni!

Árpád népe – A legújabb ásatások legfrissebb eredményei

„Nemzeti tragédia lenne a kilépés az EU-ból és a NATO-ból” – Interjú Bod Péter Ákossal

A kérdés aktualitását az adja, hogy a legújabb felmérések szerint a magyar népesség körében növekszik az EU- és NATO-szkeptikusok aránya, mi több: azoké is, akik mindkét szervezet elhagyását szeretnék. 

Mi van a magyar őstörténeti domb túloldalán? - Interjú Zsoldos Attila történésszel

A magyar államalapítás koráról, az első Árpád-házi királyokról kérdeztük Zsoldos Attilát, a MTA rendes tagját, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kutatócsoportjának történészét.

Dave Brubeck a Carnegie Hallban

Megvizsgálták és kiderült, hogy a székelyek ugyanolyan sokgyökerűek, mint a magyarok vagy a legtöbb európai nép

Egy jelentős tudományos folyóiratban nemrég napvilágot látott, többszerzős tanulmány első szerzőjeként ismerhette meg Borbély Noémi nevét a tudományos világ. Ez nagy megtiszteltetés az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, az ELTE Biológia Doktori Iskola hallgatója számára. A tanulmány a ma Erdélyben élő székelyek genetikai vizsgálatáról szól. Vele, illetve az intézet igazgatójával, a mintagyűjtési és adatelemzési munkálatokban közreműködő Szécsényi-Nagy Annával beszélgettünk.

A honfoglalók genetikai öröksége nem veszett el

A honfoglalók első generációs csoportja leginkább a mai baskírokhoz hasonlított – állítja Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Genetika Tanszékének egyetemi docense. A magyarság őstörténetének neves kutatója szerint a honfoglalók genetikai örökségének körülbelül 4-5 százalékban ma is megvan bennünk.

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

„Vegyes társaság volt” – A honfoglalástól az államalapításig (1.)

Ha a magyar történelem – hiteles információkban – legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk első részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

A honfoglaló magyarság erős szálakkal kötődik a Volga-Urál régióhoz - derül ki egy nemrég publikált tanulmányból

A Volga-Urál vidéki, magyarokhoz köthető temetők és a Kárpát-medence középkori lakossága egyértelműen összekapcsolható.

Mit tudunk a székelyekről a tudomány mai állása szerint? - Klima László régész és nyelvész válaszol

A székelyek eredete, nyelve, rokonsága, illeszkedése a magyar néphez nem kevés vitára ad okot a tudományos világban éppúgy, mint a közvélekedésben. A történészek körében uralkodó többségi vélemény szerint a székelyek a volgai bolgárok egyik csoportjával, az eszkilekkel azonosak, és Árpád népének bejövetele előtt már a Kárpát-medencében éltek. Ezt a muszlim geográfiai irodalom egyik adatára és a magyar krónikás hagyományra alapozzák. Az utóbbi évtizedben archeogenetikai vizsgálatok is indultak Erdélyben és másutt a székelység eredetének tisztázására, s a tudományos közlemények nyilvánosságra hozatala után nyilván további viták lesznek e kérdésben. Addig is érdemes körbetekinteni: mit tudunk a székelyekről – ahogy mondani szokás – a tudomány mai állása szerint. Kérdéseinkre Dr. Klima László régész, nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudomány Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa válaszol.

„Én, aki ember vagyok” – Kik vagyunk, mi magyarok, és mi a nevünk?

Hogyan alakult ki önelnevezésünk és mióta használjuk? Miért neveznek minket másként mindazok a népek és nemzetek, amelyekkel eddigi történelmünkben találkoztunk?

Ki vagyok én és kik voltak az őseim? –Elődeink bennünk vannak (6.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. 

Ötzi és az Altáji Jégleány genetikája – Elődeink bennünk vannak (5.)

Őseink és a neandervölgyiek meg a gyenyiszovaiak – Elődeink bennünk vannak (4.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van segítségére a humán tudományoknak (történelem, régészet, antropológia). Sorozatunkban ezt az egyre izgalmasabb témát járjuk körbe a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenetikai Intézet munkatársainak segítségével.

Mire használható az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (3.)

Mire használható az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (2.)

Mi az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (1.)

Nyári rajz Nemes Nagy Ágnes – 100

Mészöly – 100 (és 20) - egy dedikálás története

Covid-19, avagy: pillangó, denevér?

Triptichon (3.)

Covid-19, avagy az emberiség világháborúja önmaga ellen -Triptichon (2)

COVID-19, avagy a III. világháború - Triptichon (1)