Születőben van egy új tudományág, ki is derült, hogy a zenei rokonság 82 százalékban anyai ágon öröklődik

Itthon is nagy port vert fel tavaly augusztusban a bostoni Harvard Egyetem munkatársainak vezetésével végzett kutatásról szóló közlemény, amelynek már a címe is árulkodó: Ancient DNA reveals the prehistory of the Uralic and Yeniseian peoples (Az uráli és jenyiszeji népek őstörténete az ősi DNS fényében). A kutatásban nem vett részt magyar tudós, pedig közülük addigra már többen is foglalkoztak a kutatás témájával, sőt, Pamjav Horolma 2018-as akadémiai doktori disszertációjának egyik része egyebek közt éppen erről szólt. A disszertáció címe: Génekbe vésett vallomások: DNS-ujjlenyomat és őstörténet, az említett részé pedig, amely valószínűleg egy új tudományág, a zenegenetika megszületését segítette elő. Pamjav Horolma Magyarországon élő mongol igazságügyi genetikus, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézet munkatársa. Hobbija az őstörténet, valamint a populációk és a népek közötti kapcsolatok feltérképezése. 

Valószínűleg esőben indultak el a honfoglaló magyarok, és olyan fitten érkeztek a Kárpát-medencébe, hogy a hódítás szinte biztos siker volt

Hogyan befolyásolja az éghajlat és a természeti környezet változása az emberiség történelmét? Klímatörténeti szempontból mit tudunk a népvándorlás időszakáról, illetve a honfoglalást megelőző korszakról? Kérdéseinkre Rácz Lajos, klímatörténész, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára válaszolt.

„A mi nyelvünk a sok idegen nyelvi hatás ellenére egyáltalán nem vesztette el ősi, finnugor jellegét”

Nagyjából 1000 körüli a szláv jövevényszavaink száma, esetleg egy kicsit több is, de a magyar nyelvbe kerülésük időbeli meghatározása, és az ősszlávból már elkülönült, konkrét szláv nyelvi forráshoz kötésük egyelőre nem lehetséges. A szláv nyelvek történetéről, a magyar nyelvre tett hatásukról Agyagási Klára turkológus-szlavista nyelvtörténészt, a Debreceni Egyetem professzor emeritáját kérdeztük.

Eltűnt egy alapvető szó a magyar nyelvből, de máig sem tudják, hogy miért

Bármely nyelv történetének fontos jellemzője az adott nép lakóhelyének, meghódított és belakott földjeinek, hegy-völgyeinek, folyóinak, egykori vagy ma is létező településeinek neve. A magyar helynévadás mechanizmusáról, az idegen nyelvű szavak átvételéről Hoffmann István nyelvtörténészt, a magyar helynévtörténet kutatóját, a Debreceni Egyetem professzorát, az MTA rendes tagját kérdeztük.

„A legújabb eredmények alapján arra is gondolhatunk, hogy a magyarok kisebb csoportja kelt csak útra, a többség keleten maradt”

A legutóbbi magyarországi tudományos konferenciák egyikén nézetkülönbség alakult ki a régészek és a nyelvészek közt abban a kérdésben, hogy mennyi ideig tarthatott a körülbelül 400-450, úgynevezett nyugati ótörök szó beépülése nyelvünkbe, és ezzel együtt mennyi ideig tarthatott a korai magyar törzsek vándorlása az Uráltól a Kárpát-medencéig. E kérdésről Klima László régész-nyelvésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézete Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének emeritus tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Szerinte nincsenek nyelvészeti ellenérvei annak, hogy a Nyugat-Szibériából útra kelt magyarok aránylag rövid idő alatt átvehették a török szavakat. Interjú.

„Anonymus vérszerződésről ír, ám valószínűleg nem ugyanerről az eseményről szól”

Bollók Ádám régész, történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatója, a Történeti Korok Régészete Osztály vezetője. B. Szabó Jánossal közösen írott, A császár és Árpád népe című könyve 2022-ben jelent meg; a kötet a (Bíborbanszületett) VII. Konstantin bizánci császárnak tulajdonított De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról – DAI) című államelméleti munkát, a korai magyar történelem egyik legfontosabb forrását vizsgálja, értelmezi újra. A szerzővel a könyvben felvetett témákról beszélgettünk.

„Van néhány hun kori sírunk, de ez vajmi kevés az elméletekhez”

A Science Advances című vezető nemzetközi tudományos folyóiratban december 18-án jelent meg egy magyar tudósok összefogásából megvalósult kutatás angol nyelvű közleménye. A fő megállapítás az, hogy a Bajkál-tó vidékéről érkezett avar elit vezetésével ideérkezettek hoztak magukkal valakiket, akiket az idefelé úton szedtek össze. Ami nagyon érdekes, hogy közöttük folyamatosan kimutatható a keveredés, ugyanakkor itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencei európai lakossággal szinte egyáltalán nem.

Nincs kontinuitás, az éveken át tartó kutatás eredménye szerint a honfoglaló magyaroknak genetikailag semmi közük nem volt a hunokhoz és az avarokhoz

Korai magyarokhoz köthető egyének viszont már a honfoglalás előtt megjelentek a Dunántúlon.

Kenessei András: Hová és merre?

Érdekes, hogy még a színvonalasabb médiumok is azt a mondatot ragadták ki Hernádi Zsolt Mol-vezér legutóbbi megnyilvánulásából, amely a bulvárra hajaz: a folyamatosan megújított különadók olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. 

Árverésen a Szép Szó

(Ignotus és Kosztolányi)

150 éves az impresszionizmus

S hogy mi maradt nekünk, kései utódoknak? A főhajtás és a tisztelet kötelessége, meg az élvezet lehetősége. De csak annak, aki feléri ésszel és érzelmi intelligenciával.

„Csalódást kell okoznom a turbószittyáknak”

A Tihanyi alapítólevél helyneveinek régészeti környezete címmel jelent meg nemrég Révész László tanulmánya a Debreceni Egyetem nyelvészeti tanszékének kiadásában. A szerző, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, s egyben a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa szerint tudomásul venni, hogy ennek a rég letűnt időszaknak csak töredékeit ismerjük és ezek a töredékek a hajdani valóságnak más-más szeletét tükrözik.

Millióforintos kézjegyek

Kossuth, Kosztolányi, Göncz, Rushdie, Weöres, Mikszáth – e jeles társaság számos okból csak ritkán kerülhet egy nagy válogatott csapatba. Egy antikvár árverésen ez most megtörtént. Mindannyiuk kézjegye emlékezetes irodalmi és történelmi korokat idéz fel. Minél inkább kuriózumok, annál többet érnek az utókor számára. A gyűjtőknek pedig még annál is többet. Az „értékítéletet” a licitek leütése árazza be.

Állam kontra állampolgár

„Halvány fogalmunk sincs arról, hogy a honfoglaló törzsek milyen nyelven beszéltek”

Augusztus 20-án mutatta be a Duna Televízió Az Árpádok felemelkedése című történelmi dokumentumfilmet, amelyet Bárány Krisztián rendezett és amelynek „műsorvezetője" Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa volt. De természetesen annál jóval több: tanácsadó, szervező ötletadó és még sok minden, ami egy olyan ismeretterjesztő filmhez szükséges, amely az iskolásoktól a történészkollégákig mindenkihez szól. Sudár Balázs nemcsak történész, filmes múltja is van; a Lovakon, nyergekben című, ugyancsak a magyar régmúlttal foglalkozó film tanácsadója, egyik eszmei inspirálója volt. Ezen kívül aktív résztvevője a hazai hagyományőrző mozgalomnak.

Merjünk tükörbe nézni!

Árpád népe – A legújabb ásatások legfrissebb eredményei

„Nemzeti tragédia lenne a kilépés az EU-ból és a NATO-ból” – Interjú Bod Péter Ákossal

A kérdés aktualitását az adja, hogy a legújabb felmérések szerint a magyar népesség körében növekszik az EU- és NATO-szkeptikusok aránya, mi több: azoké is, akik mindkét szervezet elhagyását szeretnék. 

Mi van a magyar őstörténeti domb túloldalán? - Interjú Zsoldos Attila történésszel

A magyar államalapítás koráról, az első Árpád-házi királyokról kérdeztük Zsoldos Attilát, a MTA rendes tagját, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kutatócsoportjának történészét.

Dave Brubeck a Carnegie Hallban

Megvizsgálták és kiderült, hogy a székelyek ugyanolyan sokgyökerűek, mint a magyarok vagy a legtöbb európai nép

Egy jelentős tudományos folyóiratban nemrég napvilágot látott, többszerzős tanulmány első szerzőjeként ismerhette meg Borbély Noémi nevét a tudományos világ. Ez nagy megtiszteltetés az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, az ELTE Biológia Doktori Iskola hallgatója számára. A tanulmány a ma Erdélyben élő székelyek genetikai vizsgálatáról szól. Vele, illetve az intézet igazgatójával, a mintagyűjtési és adatelemzési munkálatokban közreműködő Szécsényi-Nagy Annával beszélgettünk.

A honfoglalók genetikai öröksége nem veszett el

A honfoglalók első generációs csoportja leginkább a mai baskírokhoz hasonlított – állítja Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Genetika Tanszékének egyetemi docense. A magyarság őstörténetének neves kutatója szerint a honfoglalók genetikai örökségének körülbelül 4-5 százalékban ma is megvan bennünk.

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

„Vegyes társaság volt” – A honfoglalástól az államalapításig (1.)

Ha a magyar történelem – hiteles információkban – legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk első részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

A honfoglaló magyarság erős szálakkal kötődik a Volga-Urál régióhoz - derül ki egy nemrég publikált tanulmányból

A Volga-Urál vidéki, magyarokhoz köthető temetők és a Kárpát-medence középkori lakossága egyértelműen összekapcsolható.

Mit tudunk a székelyekről a tudomány mai állása szerint? - Klima László régész és nyelvész válaszol

A székelyek eredete, nyelve, rokonsága, illeszkedése a magyar néphez nem kevés vitára ad okot a tudományos világban éppúgy, mint a közvélekedésben. A történészek körében uralkodó többségi vélemény szerint a székelyek a volgai bolgárok egyik csoportjával, az eszkilekkel azonosak, és Árpád népének bejövetele előtt már a Kárpát-medencében éltek. Ezt a muszlim geográfiai irodalom egyik adatára és a magyar krónikás hagyományra alapozzák. Az utóbbi évtizedben archeogenetikai vizsgálatok is indultak Erdélyben és másutt a székelység eredetének tisztázására, s a tudományos közlemények nyilvánosságra hozatala után nyilván további viták lesznek e kérdésben. Addig is érdemes körbetekinteni: mit tudunk a székelyekről – ahogy mondani szokás – a tudomány mai állása szerint. Kérdéseinkre Dr. Klima László régész, nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudomány Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa válaszol.

„Én, aki ember vagyok” – Kik vagyunk, mi magyarok, és mi a nevünk?

Hogyan alakult ki önelnevezésünk és mióta használjuk? Miért neveznek minket másként mindazok a népek és nemzetek, amelyekkel eddigi történelmünkben találkoztunk?

Ki vagyok én és kik voltak az őseim? –Elődeink bennünk vannak (6.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. 

Ötzi és az Altáji Jégleány genetikája – Elődeink bennünk vannak (5.)

Őseink és a neandervölgyiek meg a gyenyiszovaiak – Elődeink bennünk vannak (4.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van segítségére a humán tudományoknak (történelem, régészet, antropológia). Sorozatunkban ezt az egyre izgalmasabb témát járjuk körbe a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenetikai Intézet munkatársainak segítségével.