Október végéig a magyar költségvetésbe alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója szerint. Ezzel szemben uniós tagdíjként a közös büdzsébe október végéig 609 milliárd forintot fizettek be a magyar adófizetők pénzéből.
Ez azt jelenti, hogy a magyar állam az Európai Unió nettó befizetőjévé vált az első tíz havi adatok alapján – erre pedig nem volt példa Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta.
Az év végéig annyiban változhat a helyzet, hogy befizetések már várhatóan nem mennek Brüsszelbe, ám ha az utolsó két hónapban még érkezne valamilyen – akár pár tízmilliárdnyi - támogatás, akkor ezt a kínos helyzetet el lehet kerülni. Ha ez megtörténne, még akkor is 2025 lesz az az év, amikor a legkevesebb uniós támogatást sikerül lehívni.
Magyarország egyre több statisztikai mutató alapján (egy főre jutó, fogyasztási kiadások, jövedelem, szociális kiadások, egy főre jutó GDP) alapján az EU egyik legszegényebb vagy éppen a legszegényebb országa – vagyis teljes mértékben rászorul a felzárkózáshoz szükséges uniós támogatásokra. Az Európai Bizottság azonban a jogállamisági hiányosságok (a bírói és az ügyészi függetlenség hiánya, közbeszerzéseknél versenyhiány, korrupció, migrációs szabályok figyelmen kívül hagyása) miatt évek óta visszatartja a Magyarországnak járó támogatásokat. Az Orbán-kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az Európai Bizottság politikai alapon bünteti az országot. Olyan kijelentéseket is tettek, hogy minden, az országnak járó zárolt uniós pénzt megszereznek, erre már számtalan „mestertervet” készítettek.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az EU 27 tagállamából 26 megkapja a neki járó támogatásokat, csak Magyarország nem.
Valamint az is tény, hogy 2022 decembere – az első zárolások óta - a kabinetnek nem sikerült elérnie érdemi előrelépést
A magyarok 43 százaléka a hónap végére kifogy a pénzéből, semmit nem tud megtakarítani „Ha egyszer hatalomra kerülnek, belülről fogják korrumpálni a rendszert. Lassan teszik, hogy az emberek ne vegyék észre azonnal”Ennek megfelelően fokozatosan csökkentek a költségvetésbe érkező uniós pénzek: 2021-ben 1575, 2022-ben 1391 milliárd forint érkezett Brüsszelből, 2023-ban átmenetileg megugrott 2230 milliárd forintra, tavaly viszont egész évben 1285 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be az államháztartásba. Az éves uniós befizetésünk – a forint-euró árfolyam ingadozásának függvényében –450-674 milliárd forint között ingadozott, így tavaly például a ki- és befizetések egyenlege 668 milliárd forint volt a korábbi években megszokott ezer milliárd forint körüli összeggel szemben. Idénre teljesen elapadtak a támogatások, így október végéig 589 milliárd forint érkezett, ami 20 milliárd forinttal kisebb a befizetett összegnél.
Öröm az ürümben, hogy bár a költségvetés nettó befizetővé válhat az idén, a teljes gazdaságot tekintve még mindig pozitív az egyenleg. Ugyanis nem minden uniós támogatás folyik keresztül a büdzsén – ide jellemzően az operatív programok pénzei jönnek be, amit a kormány a programokon keresztül fizet ki. Vannak olyan tételek, jellemzően a mezőgazdasági támogatások, amelyek közvetlenül a támogatottakhoz kerülnek, így ezek nem szerepelnek a büdzsében. Az idén a tervek szerint 591 milliárd forintnyi agrártámogatás kerül a magyar termelőkhöz vagyis ezen pénzeket ideszámítva még pozitív az egyenleg. Ez utóbbinak azért van kiemelt jelentősége, mert Orbán Viktor miniszterelnök már többször kijelentette, hogy amíg ő a miniszterelnök, akkor csak addig marad az ország az Európai Unió tagja – míg az pénzügyileg megéri, vagyis az ország nem válik nettó befizetővé.
Indulnak az Orbán-kormány megszorításai, újabb eladósodás is jönHitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormányAz uniós zárolásával feloldásával – amelynek kulcsa a jogállami kritériumok teljesítése lenne, amire az Orbán-kormány évek óta nem hajlandó – mind a a költségvetés, mind a teljes magyar gazdaság is többszörösen jól járna. Nem kell részletezni, hogy ha megérkezne a zárolt, évi 2000 milliárd forintos támogatás, az jelentős beruházási és növekedési impulzust adna a három éve stagnáló magyar gazdaságnak. De ha az állami költségvetés megkapná a tervezett forrásokat – 2025-ben a kormány 2235 milliárd forintot remélt, ebből érkezett meg 589 milliárd – akkor változatlan kiadási szint mellett jelenleginél akár 2000 milliárd forinttal is alacsonyabb lehetne az államháztartás hiánya. Az NGM várakozásai szerint december végén a deficit 5055 milliárd forint lesz, ez akár 2000 milliárd forinttal kevesebb is lehetne, ennyivel kisebb mértékben kellene hiteleket felvenni, így akár az államadósság is csökkenő pályán maradhatna, ami további könnyítést jelentene.
Hitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormányJelenleg GDP-arányos kiadásokat nézve egész Európában a magyar állam költi a legtöbbet az államadósság finanszírozására: az idén a tervek szerint csak kamatokra 3836 milliárd forint megy el, látva az októberi teljesítési adatot (3785 milliárd) ez az összeg elérheti a 4000 milliárdot. Fél évtizeddel ezelőtt ez az összeg még az 1000 milliárdot sem érte el, ám azóta jelentős megemelkedtek a kamatok és az államadósság is. Ha viszont sikerülne csökkenteni a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázatokat – például az uniós támogatások lehívásával – az a finanszírozási költségek, a kockázati felár csökkentével jár, így az évi 4000 milliárd forintos kamatkiadás akár meg is felezhető lenne.
Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működését