Nyár óta öt százalékponttal – 22-ről 27 százalékra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából az Ipsos által készített reprezentatív kutatásból, amelynek eredményeit a Biztos Döntés portál smertette.
A felmérésből kiderül, hogy az elmúlt hónapokban látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya a magyar lakosság körében, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások. A magyarok továbbra is az inflációt tekintik az első számú egzisztenciális kockázatnak. Kismértékben, egy százalékponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34 százalékra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek.
A magyarok 11 százaléka saját bevallása szerint is adósságokat görget maga előtt, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni.
Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: további 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, így nem tud semmit megtakarítani. A magyarok 36 százaléka pedig úgy látja, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni.
Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak öt, fölötte viszont 22 százalék azok aránya, akik elmondásuk alapján félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.
A kutatás szerint az érettségi nélkülieknek már a 17 százaléka küzd adóssággal, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 18 százaléka képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra. De az is kiderült, hogy érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások: a lakosság kétharmada (67 százalék) a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít, ez az arány 2 százalékponttal nőtt az elmúlt néhány hónapban. Javulást csak a válaszadók 19 százaléka remél, arányuk jelentősen, 4 százalékponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta – írja a portál.
