Megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormány. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletben a kabinet egyrészt megduplázta a pénzintézetek által fizetendő extraprofitadó mértékét – ezzel plusz 185 milliárd forintos terhet rak a bankokra 2026-ban –, másrészt döntött arról is, hogy 860 milliárd forintot átcsoportosíthat a büdzsé védelmi tartalékból. A Védelmi tartalékban jelenleg mindössze egymilliárd forint van, ebből első látásra nehézkes lesz osztogatni, illetve 860 milliárdot elkölteni. Az ügy hátterében az áll, hogy a REARM Europe uniós programnak köszönhetően a tagállamok úgy növelhetik védelmi vagy annak nevezett kiadásaikat, hogy azok egy részét nem kell beszámítani a túlzott deficit eljárásba. Magyarország is megkapja ezt a mentességet, ám ettől még egy fillérrel sem lesz több a védelmi tartalékban. Ahhoz, hogy azt feltöltsék, extra adóbevételekre lenne szükség vagy a további eladósodásra.
Extra adóbevételekre nincs lehetőség változatlan adórendszer mellett, hiszen a jövő évi költségvetési törvény 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ugyanakkor már a kormány sem hiszi, hogy lesz ekkora GDP-bővülés 2026-ban. Nagy Márton arról beszélt a hét elején, hogy most a 3,1 százalék elérésében bíznak. Még ez az előrejelzés is rendkívül túlzó, a kormánytól független elemzők 2026-ban 2-3 százalékos sávba várják a növekedést. Így nem marad más mint a hitelfelvétel. Ez utóbbit valószínűsíti, hogy a nemzetgazdasági miniszter arra is tett utalást, hogy a jövő év elején eddig nem tervezett devizakötvény kibocsátásra készül a magyar állam.
Indulnak az Orbán-kormány megszorításai, újabb eladósodás is jönItt valamit nagyon elrontott az Orbán-kormány, úgy fogja a háborúra a magyar gazdaság problémáit, hogy eközben a környező országok növekedni tudnakAzzal, hogy a még életbe sem lépett 2026-os költségvetést rendeleti úton módosítja, az Orbán-kormány számos jogállami szabályt sért meg, ezek közül a legkirívóbb maga a rendeleti kormányzás. Teszi mindezt annak ellenére, hogy a 2026-os büdzsé módosítását akár még most is a parlament elé vihetné, akár el is fogadhatnák az év végéig a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok. Ez esetben azonban a jogszabályt újra véleményezni kellene a Állami Számvevőszéknek, illetve a Költségvetési Tanácsnak, és a bár ez utóbbinak vétójoga is van, azt még soha semmilyen indokolt esetben sem gyakorolta a testület.
A fideszes parlament idén júniusi közepén hagyta jóvá a költségvetési törvényt, ebben 4218 milliárd forintos pénzforgalmi deficitet engedélyezett a kormánynak, ez eredményszemléletben a GDP-hez viszonyítva 3,7 százalékos deficitnek felelt meg. A múlt héten jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány sem az idei, amúgy már megemelt hiánycélját, sem a jövő évi elfogadott költségvetést nem tudja tartani, ezért saját hatáskörében a 2026-os hiánycélt a GDP 5 százalékára, a folyó pénzügyi hiányt pedig 5445 milliárd forintra emeli, ami bő 1200 milliárd forintos túlköltést, pontosabban magasabb deficitet jelent a parlament által engedélyezettnél.
Orbán Viktor simán hazudott, a 2026-os választás után fájni fog a 2500 milliárd forintos kiigazítási kényszerNem mindegy mit gondolnak a hitelminősítők
A költségvetési folyamatok nem biztatóak: az év eleji költekezéssel, a várnál lassabb gazdasági növekedéssel a kormány már most azt kockáztatja, hogy 2026-ban a költségvetés hiánya lényegesen magasabb lehet a GDP 5 százalékánál, sőt már most vannak olyan elemzők, akik jövőre hat százalékos hiányt jósolnak. Ez gondolkodóba ejtheti nemzetközi hitelminősítőket: a Moody’s november 28-án, a Fitch Ratings december 5-én vizsgálja felül a magyar államadósságot. Mind a két cégnél a magyar adósság két kategóriával van a befektetésre ajánlott kategória felett, a Moody’s-nál a leminősítést valószínűsítő negatív kilátásokkal. Látva a költségvetési költekezéseket nem zárható ki egy negatív lépés bármelyik cégtől, amely viszont még tovább emelné az adósság finanszírozásának költségeit, a kamatkiadásokat, vagyis a várható hiányt.
