Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak, de nem jutott messzire, viszont csak december végéig tudja garantálni, hogy Budapest működni fog

Nem jutott messzire a miniszterelnöknek írt levelével Karácsony Gergely kedden a szemerkélő esőben. A Karmelita mellett felállított kordonig jutott, ahol egy főosztályvezető vette át végül az Orbán Viktornak címzett borítékot. Ebben a főpolgármester jelezte, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint az év végére 33 milliárd forintos mínuszban lesz a a fővárosi önkormányzat. Ha ez így marad, akkor január elsején leállnak a közszolgáltatások, mivel nem tudják kifizetni a béreket, ingyen pedig senkitől sem várható el, hogy dolgozzon.

Ezt a helyzetet elkerülendő azt kéri, hogy a kormány fizessen 12 milliárd forintot közlekedési normatíva címén (erről egyébként az agglomerációs tarifamegállapodásban lemondott, de Debrecennek ígért normatíva okán, most ismét kéri), fizesse ki a trolivásárlásra járó 8,8 milliárd forintot és ne vonja le a szolidaritási hozzájárulás novemberi és decemberi 6-6 milliárd forintos részletét. Természetesen azt is nagy örömmel vennék, ha a kormány visszautalná a szolidaritási hozzájárulásként jogtalanul elvont 28 milliárd forintot. Mindez azonban csak az idei év rendezéséhez elég, hosszú távon át kell alakítani a közösségi közlekedés finanszírozását. Mint mondta, már minden csatornán jelezték, hogy „baj van”. Elismerte, hogy különféle politikai narratívák vannak a város eladósodásával kapcsolatban, de a valóság egy: januártól leáll a város, ami óriási kockázatot jelent a miniszterelnök szerint pénzügyi védőpajzsra szoruló országnak is.

A Dísz téren tartott sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a szolidaritási perek folynak, ezek végén a most kértnél sokkal nagyobb összeget kell a kormánynak visszautalnia. A kártérítési perek előkészítését megkezdték. Karácsony kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszottak az állami elvonások, így nem érzi magát felelősnek. A Népszava kérdésére újfent megerősítette, hogy nem terveznek új – a közösségi közlekedés korábbi 10 perces leállításához hasonlatos – akciót. Elmondása szerint a fővárosi szakszervezetek már sztrájkkészültségben vannak, amit felgyorsíthat, hogy a jövő évi bértárgyalásokat meg sem tudják kezdeni, hiszen egyelőre a bérkifizetés is kérdéses.

A főpolgármester keddi Dísz téri útjának fő célja az volt, hogy teljesítse a kormányfő kérését. Orbán Viktor korábban megüzente: jelezze a városvezetés, ha baj van, mert akkor segít. Karácsony Gergely meg is tette többször, de mindhiába, a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni a főváros pénzügyi helyzetéének rendezéséről. Rá is kérdezett mi kellene ehhez: sátorozzon le a Karmelita előtt? Vigyen meleg teát?

Teát végül nem vitt, sátrat se állított, de házhoz vigye a főváros tárgyalásra hívó levelét, hátha akkor gyorsabban eljut a címzettekhez. Talán a gyűrűt is megcsókolta volna, ha az orra alá nyomják, de végül csak egy főosztályvezető jött le hozzá, átvenni, amit hozott.

Ahogy arról korábban beszámoltunk: hónapok óta hiába vár a kormány tárgyalóira a városvezetés, holott lenne miről beszélni. Budapest csődszámlálója egyre hangosabban ketyeg. Ha a főváros megkapja a közlekedési normatívát, a trolivásárlásra járó pénzt a kormánytól és a kincstár nem él újabb inkasszóval, a számlák átütemezésével elképzelhető a törvény által előírt nullszaldós zárás. Ha ezek közül valamelyik nem teljesül, akkor 33 milliárd forintos mínusszal zárhatják az évet. Ebben az esetben már január elején már nem tudják kifizetni a béreket és a lejárt számlákat, amelynek eredőjeként leállhat a város. Onnan járatlan útra lépnek. Ha semmi nem történik, akkor januárban kártyavárként omlik össze a főváros, a közszolgáltatások nem működtethetőek tovább.

Az Orbán-kormánnyal folytatott utolsó, június közepén lezajló tárgyaláson csupán a kiinduló helyzetet sikerült tisztázni: a kormánynak nem érdeke bedönteni Budapestet, a fővárosi önkormányzat helyzetét tartósan rendezni kell, a kormány nem akar közfeladatot átvenni, fővárosi cég államosítása pedig nem merült fel. A szolidaritási hozzájárulás, amelynek mértékét túlzónak tartja a főváros, természetesen napirenden volt. Azóta döntött az ügyben a Kúria is, amely minden pontban a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyében a Magyar Államkincstárral szemben. Így visszajár az Orbán-kormány által 2023-ban jogszerűtlenül levont 28,3 milliárd forint, illetve 6 milliárd kamat, de a MÁK azóta sem fizet. Miközben a szolidaritási hozzájárulás 2024-es és 2025-ös részleteinek főváros által jogtalannak tartott beszedése miatt indított perek is újraindultak, de mindez nem segíti ki a fővárost az idén.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a napokban nem túl biztatóan mindössze annyit mondott, reméli, hogy az Orbán-kormány talál megoldást. De azóta se történt semmi, hacsak azt nem számítjuk ide, hogy a fővárosi átvilágító, Domokos László elkészítette újabb jelentését, megismételve a fővárosi vizsgáló bizottság állításait a Budapest Brandről. A havi bruttó 2,7 millióért dolgozó Domokos, korábbi jelentésében az Állami Számvevőszék által leírtakat citálta. Majd arra jutott: „Megállapítható Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd (...) a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához”.

Mindez erős aggodalommal tölti el a fővárosi cégek és intézmények munkavállalóit. A 27 ezer munkavállalót többségét képviselő hét szakszervezetek már korábban létrehozta a konföderációkon átívelő, független Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségét (FÖX), nyáron pedig demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítottak, amelynek koordinátora Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. A FÖX november elején egy hetes ultimátumot adott a kormánynak, de a kormány így sem ült le tárgyalni. A szakszervezetek most dolgozói fórumokat szerveznek, hogy tájékoztassák a dolgozókat, ha így megy tovább, nem lesz fizetés. Sztrájk azonban egyelőre nincs.