Újabb devizahiteles nyert pert, a döntés értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie

Újabb devizahiteles nyert pert a napokban egy hitelintézettel szemben. A Budapest Környéki Törvényszék (BKT) mondta ki az elsőfokú ítéletet, miszerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. A bíróság már az új, az Európai Unió Bírósága májusi döntésére épülő szabályok szerint számolva hozott ítéletet. Emellett arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, és amely kimondta: a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.

– mondta el lapunknak Téglásy Balázs, az adós ügyvédje. Mint megjegyezte, ahogy látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Az ügyvéd hozzátette, hogy a történet immár maratoni hosszúságú, mert a 2008-as kölcsönfelvétel után 2016-ban, vagyis csaknem egy évtizede kezdődött meg a bíróság előtt. Már akkor, vagyis a kiindulópontban arra hivatkozott a kölcsönfelvevő, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a Raiffeisen nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot” – mondta Téglásy Balázs. Azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania. Mindezek fényében még furcsább, hogy az ügy ilyen hosszúra nyúlt, és az évek során – ahogy említettük - a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt; ezek között érkezett meg az EUB döntése – folytatta. Így valójában a BKT csak az elszámolásról döntött most, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – értékelte a helyzetet az ügyvéd.

Elmondása szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig szinte azon melegében kérték, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.

Mint a Népszava is beszámolt róla, az Európai Unió Bírósága idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy 2007-re visszanyúló magyarországi devizahiteles ügyben. Akkor sem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról a hitelfelvevők. Az EUB végül arra jutott, hogy az adósoknak kizárólag azt az összeget kell visszafizetniük a hitelnyújtók számára, amit forintban felvettek, mindennemű kamat és egyéb tétel nélkül. Az ezen összeg fölötti befizetések pedig visszajárnak.

Július közepén ugyanakkor nyilvánosságra hozták a Kúria jogegységi határozatát, amely meghatározza, hogyan kell a magyar jogrendszerben alkalmazni az EUB április végi devizahiteles döntését. Ebben pedig a Kúria egyértelművé tette, hogy nem nyitott a devizahitelesek szélesebb értelmezésére. Megmaradt annál, hogy csak az elmaradt tájékoztatás miatt lehet megsemmisíteni a szerződéseket.

Hangsúlyozandó, hogy az EUB ítéletével sem vált automatikussá az, hogy valaki visszakapja a forintösszeg feletti befizetéseit. Ehhez perre és arra van szükség, hogy a bíróság kimondja: nem volt megfelelő a kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás. Ez azonban nem egyszerű helyzet. Ide vonatkozóan Téglásy Balázs korábban lapunknak elmondta: ilyen, a fentiekhez hasonló perek csak akkor indíthatóak, ha a hitelügylet valamilyen formában még folyamatban van, vagy öt évnél nem régebben zárult le. Ha valaki például tíz éve visszafizette a kölcsönét – hiába jóval többet, mint amit eredetileg felvett –, az ma már sajnos nem tud eljárást kezdeményezni.