Orbán Viktor kérni és kampányolni ment az Egyesült Államokba, de Donald Trumpnál nincs csak úgy ingyenebéd

A magyar miniszterelnök vitathatatlan éleslátásról tett tanúbizonyságot, amikor 2016 júliusában menetrendszerűen tartott tusnádfürdői beszédében véleményezte a javában zajló amerikai elnökválasztási kampány lehetséges kimenetelét és világpolitikai hatásait. Orbán itt az európai politikai fősodorhoz tartozó vezetők közül először mondta ki, hogy az amerikai Demokrata Párt külpolitikája rossz Európának, Magyarország számára egyenesen halálos, míg az akkor republikánus elnökjelölt Donald Trump migráció-ellenes programja és a demokrácia export helyett a mérsékelt, izolacionista külpolitikája kifejezetten kedvező lehet a kontinensnek és hazánknak is. Orbán számára az is vonzó elem lehetett a trumpi üzenetben, hogy kívülállóként a Republikánus Párt régi gárdájával szemben határozta meg magát, megválasztása esetére a washingtoni „mocsár” lecsapolását ígérte, amely alatt a pozíciójukba belecsontosodott karrier politikusokat és a saját titkos érdekeiket szolgáló bürokratikus mélyállamot értette.

A Republikánus Párt által akkor lesajnált, a Demokrata Párt képviselői által megvetett ingatlanbefektető és valóságshow-sztár az amerikai politikatörténet egyik legnagyobb meglepetését okozva megnyerte a 2016 november 8-i elnökválasztás a toronymagas esélyesnek tartott demokrata jelölttel, Hillary Clintonnal szemben (úgy, hogy Hillary Clinton hárommillióval több szavazatot szerzett nála – a szerk.), ezzel pedig Orbán Viktor körül is nagyot fordult a világ. A Make America Great Again populista programja hirtelen a világ első számú szuperhatalmának hivatalos kormányzati politikája lett, ez pedig egy radikális jobboldali áttörést vetített előre Európában és a világ többi részén is. Az amerikai és a nemzetközi sajtóban is egyre többen kezdték megjegyezni Orbán Viktor nevét, aki a MAGA által földi paradicsomnak tartott kis országban, Magyarországon megvalósította legfőbb célkitűzéseiket: kerítést épített az illegális bevándorlók megfékezésére, keresztény államot épített, intenzív családtámogatásba kezdett és letörte az LMBTQ jogokat. Az óceánon túlról persze nem látszottak az apró részletek, hogy hány magyar gyerek is született valójában az elmúlt tíz évben és hány nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személy vásárolhatta meg az EU-ba történő belépését a letelepedési kötvények révén. Ugyanúgy, ahogy az ország gazdasági és társadalmi rendszerét átjáró korrupció és az Oroszországhoz fűződő aggasztóan közeli viszony sem tűnt fel Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP washingtoni barátainak.

Orbán és Trump eddig hat alkalommal találkozott. Trump hivatalban lévő elnökként a Fehér Házban is fogadta, majd már hivatalon kívül a floridai kúriáján, Mar-a-Lagóban is több alkalommal vendégül látta a magyar kormányfőt. Orbán kitartott barátja mellett a két Impeachment eljárás és a számos ellen indított per ellenére, sőt, a 2021 január 6-i capitóliumi zavargások után is, amikor sokáig úgy tűnt, hogy Trump örökre kegyvesztett marad és a Republikánus Párt többsége elfordult tőle. Emlékezetes volt Orbán tavaly júliusi békemissziója, amikor az EU Tanácsának magyar soros elnöksége idején (bár nem ilyen minőségben) egy bő héten belül Kijevben, Moszkvában és Pekingben is tárgyalt az orosz-ukrán háború lezárásáról. Ezután érkezett meg a NATO 75. évfordulója alkalmából Washingtonban megrendezett csúcstalálkozójára, ahol jelzésértékűen nem egyeztetett az akkori demokrata elnökkel, Joe Biden , hanem a szövetségesét látogatta meg Mar-a-Lagóban. Ekkor a Fidesz kommunikációjában a fő elem már az orosz-ukrán béke üzenete lett, amely azóta is  következetesen hallgat arról, hogy a konfliktusban Vlagyimir Putyin Oroszország az agresszor. Nagy ügybuzgalmában az Orbán-kormány néha arról is megfeledkezett, hogy az Európai Unióval való vitái során rendre a nemzeti szuverenitás elvére hivatkozik. Ilyen eset volt, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy áprilisi kormányinfón bejelentette, hogy a magyar parlament csak a november 5-i amerikai elnökválasztás után tárgyalja a 2025-ös magyar költségvetést.

Orbán Viktor a 27 tagállam állam-és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban rendre a bot a küllők között: az Ukrajnának nyújtott EU támogatást rendre megvétózta az általa elképzelt béke érdekében, miközben ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy Magyarország energiabiztonsága csak orosz energiahordozók, vagyis a Putyin-rezsim által biztosított kőolaj és földgáz vásárlásával tartható fenn. Ezt a tervet húzta keresztbe először az Európai Bizottság energiaügyi biztosának májusban nyilvánosságra hozott útmutatója, amelyet követve az EU-tagállamoknak tervet kell kidolgozniuk arra nézve, hogy 2027 végéig teljesen felhagyjanak az orosz kőolaj és földgáz importjával. A múlt hónapban pedig hidegzuhanyként érhette a magyar kormányt Matt Whitaker amerikai NATO-nagykövet Fox Newsnak adott interjúja, amelyben leszögezte, a Fehár Ház Szlovákia és Törökország mellett Magyarországtól is elvárja azt, hogy tervet készítsen az orosz szénhidrogénekről történő leválásra. Ezt a követelést később Donald Trump is megerősítette.

A magyar miniszterelnöknek időközben adódott egy példátlan lehetősége saját külpolitikai súlyának növelésére. Három hete Trump a tulajdonában lévő mikroblog-portálon, a Truth Socialön jelentette be, hogy az augusztus 15-i alaszkai amerikai-orosz csúcs után Budapesten is találkozna Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárása érdekében.

Az amerikai elnök személyes ambíciói miatt a béke megszállottja, szeretne Nobel-békedíjat nyerni. Napokig úgy tűnt, hogy akár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kiegészülve létrejöhet a nemzetközi szenzációt kiváltó találkozó és Orbán Viktor bő fél évvel a parlamenti választások előtt úgy keretezheti az eseményt, hogy ő hozta el az olajágat Ukrajnába. Ennek az eufóriája azonban nem sokáig tartott, az amerikai elnök öt nappal később jelezte, hogy nem látja értelmét, ezért le is mondta a budapesti találkozót Vlagyimir Putyinnal. 

Orbán Viktor pénteken egy hatalmas küldöttség élén indult el Washingtonba. A Donald Trumppal folytatott tárgyalásának kiemelt napirendi pontja lesz annak kialkudása, hogy Magyarország ideiglenes mentességet kapjon az orosz kőolaj- és földgázimport leállításának kötelezettsége alól. Mivel Trump már a kampányában is hangsúlyozta, hogy második elnöksége alatt kifejezett célja az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) nagy értékű exportja, ebből a szempontból washingtoni látogatás kevés reménnyel kecsegtet.

Magyarországon nem ez fogja megváltoztatni a politikai erőviszonyokat

Az Egyesült Államok elnökével való találkozás tényleg jelentős esemény, és a kormánykommunikáció dolgozik is rajta, hogy ezt üzenetként minél feljebb srófolják. De ezzel nem képesek kiváltani például az elhalasztott budapesti békecsúcsot – mondta lapunknak Ranschburg Zoltán. A politikai elemző egyébként – Orbán Viktor és Szijjártó Péter megszólalásai alapján – valószínűsíti, hogy most a budapesti Trump–Putyin-csúcs „pótlására” próbálják majd rávenni az amerikai vezetést, hiszen az erősebb tematizációs eszközt jelentene a választás előtt.

A Ranschburgéhoz hasonló véleményen van Schultz Nóra politológus is, ő azonban úgy látja, a washingtoni vizit arra biztosan alkalmas, hogy Orbán a nyilvánosságban újból felmutassa az amerikai elnökkel ápolt szívélyes viszonyát. – A nagy kérdés inkább az, hogy a kézfogásokon és mosolyokon kívül tudnak-e olyan eredményt elérni, ami nemcsak a Fidesz kampánygépezetét, hanem a magyar polgárok valódi javát szolgálja – foglalta össze a kétségeit a Népszavának a politológus.

Ranschburg  szerint a népes delegáció leginkább azt mutatja, hogy az út politikailag nagyon fontos a Fidesz számára. – A fél kormány ott ül a gépen, mutatván, hogy olyan egyeztetésekre – és lehetőleg megállapodásokra – készülnek Washingtonban, amelyekhez szükség van a gazdasági szempontból kiemelt tárcák vezetőire. A fideszes influenszerek, véleményvezérek is helyet kaptak a csapatban, ami azt jelzi, hogy az utat az egekbe kell „spinelni”. Azaz a valódi eredményektől függetlenül ki kell hozni a maximumot a politikai kommunikációból, mindent ki akarnak préselni belőle – mondta az elemző, aki abban is biztos, hogy Orbán Viktor és a kommunikációs csapata sikerpropagandával áraszt majd el bennünket.

Ranschburg szerint azonban az Orbán által várt Trump-elnökség a vízumkönnyítésen kívül eddig nem sok kézzelfogható eredményt hozott, a propaganda mégis kitart amellett, hogy Magyarország sokat profitálhat belőle. – Orbán most is azon dolgozik, hogy Trump valamilyen formában mentességet adjon Magyarországnak az oroszenergia-vásárlókat sújtó szankciók alól.

Bár Trump kijelentette, hogy nem engedett neki, ő maga nem a következetességéről híres; így az Orbán-kormány lát még fantáziát az ügyben. Trumpnál viszont nincs ingyenebéd: a magyar kormánynak ígérnie kell valamit, ez a valami pedig a gazdasági megállapodás részleteiben rejtőzhet – szögezte le a szakértő. Ráadásul még az is lehet, hogy lesz valamilyen jól kommunikálható gazdasági eredmény, de olyasmi, ami megváltoztatná a magyarországi erőviszonyokat, aligha.

Schultz szerint a Tisza Párt ennél jóval többet profitálhat az újabb országjárással, hiszen ezúttal is a „mutasd meg, ne mondd el” stratégiát követi. Az emberek vele találkoznak, látják, hallják – ez a személyes jelenlét az egyik legerősebb mozgósítóerő egy kampányban. Mindkét politikus a saját táborát építi: Orbán a nemzetközi színtéren, Magyar a hazai terepen. Egy nap azonban mindkettőjüknek 24 órából áll, és Magyar ebből jóval többet tölt a választók között, míg Orbán Washingtonban van – mondta az elemző.