Magyarország számára semmiféle védettséget nem jelent, hogy Orbán Viktor „kiemelt barátságban” van Vlagyimir Putyinnal

Charlie Kirk meggyilkolása óta a nagypolitika és a világsajtó is a politikai erőszak egy lehetséges új hullámáról beszél. Valóban egy új korszak nyitánya lehet a merénylet?

A politikai erőszak és a politikai extrémizmus mindig is jelen volt a világban. Ennek komoly nemzetközi és magyar előzményei is vannak, amelyekkel folyamatosan foglalkoztak a szolgálatok. Nemzetközi szinten korábban elsősorban az iszlám szélsőségesek által elkövetett merényletek domináltak. Ami újdonság, hogy más politikai oldal szélsőségeseinél is egyre inkább vallási töltetet kap az extrémizmus. Ez egyfajta dehumanizáció, megfosztják az emberi arcától a politikai ellenfelet, képletesen úgy beállítva a másikat, hogy az valamiféle „gonosz”. Innentől válik a radikalizáció erőszakká, mivel lesz olyan „hívő” aki mindezt annyira komolyan veszi, hogy erőszakkal fellép ellene. Ez a szintlépés Magyarországon is megtörtént Jeszenszky Géza esetében. El lehet képzelni, milyen indulat van egy olyan személyben, aki egy idős emberre és feleségére kalapáccsal támad.

Korábban a politikai erőszakról terrorszervezetek – al-Kaida, Iszlám Állam – jutottak az ember eszébe, most viszont egyre gyakoribb a magányos elkövető. Ez minek tudható be?

A magányos farkas-effektus nagyon erős és az internet egy olyan „étlap”, ahol az erre fogékonyak könnyen megtalálják maguknak a testhez álló ideológiát. És annyira radikalizálódnak amennyire akarnak, vagy amennyire engedik nekik. Ez feladja a leckét a terrorelhárításnak illetve a titkosszolgálatoknak. Elvileg a szolgálatok feladata, hogy jelen legyenek a radikális közösségekben és jelezzék, ha ott valakinél, vagy egy csoportnál elindul egy erőszak felé irányuló folyamat. Sokszor ilyenkor az is elég, ha kimegy egy rendőr és elszámoltatja az érintetteket. Ők beijednek és meggondolhatják magukat. A magányos farkasok jellemzően az internet legsötétebb bugyraiban „mozognak”, ahol nehéz előre jelezni, hogy mi készül.

Akkor semmit sem tudnak tenni?

Az látszik, hogy a szélsőséges iszlamista oldalakat már nagyon alaposan szűrik a szolgálatok. De az is nyílt titok, hogy a különféle szélsőséges oldalak egy részét maguk a szolgálatok üzemeltetik „mézesmadzag” üzemmódban. Pszichológusokkal hozzák létre ezeket, hogy becsalogassák az ilyen radikalizmusra hajlamos figurákat. Párbeszédet folytatnak és figyelik, hogy ki az aki ténylegesen fizikai erőszakra is képes.

Csendben, otthon, internet előtt radikalizálódó figuráknál kiemelt felelőssége van a szűk környezetnek. Milyen árulkodó jelek vannak?

Nehéz lenne általános jellemvonásokról beszélni. Az biztos, nagyon fontos lenne, hogy a közösség jobban odafigyeljen egymásra, mivel az ilyen merénylők is kisközösségekből, családból, oktatásból jönnek, ahol az közelállók rendszerint előre látják a figyelmeztető jeleket. A másik oldal, a politika felelőssége is tetten érhető, próbálják az indulatokat generálni, úgy is, hogy ez nagyon veszélyes. Magyarországon is érezhető a feszültség, újra előkerültek a szélsőjobboldali szervezetek, amilyen anno a Magyar Gárda volt, most pedig a Betyársereg.

Mennyire erősek a paramilitáris csoportok idehaza?

A jelenlegi helyzetről operatív információm nincs, viszont az erőszakpotenciál megvan bennük. Nem felejthetjük el, hogy anno szélsőjobboldali extrémista közösségek, mint Vér és Becsület és a Véres Kard mellett fejlődtek ki a romagyilkosok cselekményei.

A romagyilkosságok vádiratából tudni lehet, hogy egyenes összefüggés volt az eldurvult közbeszéd, és az ország újkori történetének legsúlyosabb terrorbűncselekményei között. A mai, szintén verbális agresszióra építő politikai közegben mennyire van benne a lehetősége egy hasonló súlyú terrorcselekménynek?

Ma annyiban rosszabb a helyzet, hogy most van egy háború mellettünk és ott vannak olyan szereplők, – orosz szolgálatok – amelyeknek kimondottan jól jön, ha tudnak generálni feszültségeket. Ezekből pedig az általuk favorizált politikai erők profitálnak. Szakmai szempontból ez egy életveszélyes időszak, mivel nem elég, hogy megvannak a saját szélsőségeseink, léteznek olyan szereplők is, akik adott esetben „rá is tudnak szervezni” ezekre a figurákra.

Nyugaton már régóta napirenden vannak az orosz szolgálatok által elkövetett szabotázsakciók. Magyarország számára jelenthet valami védettséget, hogy Orbán Viktor „kiemelt barátságban” van Vlagyimir Putyinnal?

Semmiféle védettséget nem jelent. Biztos vagyok benne, ha az oroszoknak az lesz az érdeke, hogy Magyarországon legyen valamilyen esemény, akkor megcsinálják. Azt kell tudni, hogy az orosz szolgálatok minden országban alaposan „letapogatták”, hol, milyen társadalmi törésvonalak vannak. Tudják, hogy mivel lehet hergelni, „mire ugrik” a társadalom. Most például Párizsban helyeztek ki levágott disznófejeket mecsetek elé, vagy korábban zsidócsillagokat festettek falakra. Gyakorlatilag folyamatosan próbálják provokálni a nyugati társadalmakat.

Mire tippel? Idehaza lesz orosz beavatkozás a választás idején?

Igen.

Milyen méretű beavatkozásra gondol? Párizsihoz hasonló provokációkra vagy éppen romániai-léptékű befolyásolási kampányra?

Az oroszok patikamérlegen fogják adagolni a beavatkozásaikat, mindig csak annyit lépnek, amennyi elég a szükséges cél eléréséhez. Ebben egyébként zseniálisan üzemelnek. Például Szerbiában most már azzal bevédték Vucicot, hogy az orosz hírszerzés, az SZRV kiadott egy közleményt.

Idehaza is újabban az MTI, illetve kormányoldali propagandatermékek nyakló nélkül hozzák le az orosz hírszerzés közleményeit kommentár nélkül. Mennyire mély pozícióik vannak idehaza az orosz titkosszolgálatoknak?

Ebben a kérdésben benne is volt a válasz. Azt gondolom, hogy oroszoknak elég befolyásos körben vannak kapcsolataik, ha ezeket a közleményeket így le tudják hozatni. Persze, kívülről nehéz megállapítani, hogy történt-e magyar oldalról valami ellenlépés. Azonban bántóan hiányzik, hogy nem látunk orosz kötődésű ügyeket, azaz kiutasított orosz hírszerzőket. Más: a román szolgálatok nemrég feltárták, hogy a moldáv szolgálatok vezetője Budapesten találkozott fehérorosz kapcsolataival. Erősen hiányolom, hogy fehérorosz hírszerzőket kiutasítottak volna hazánkból.

Korábban egy lebukott, oroszoknak kémkedő ukrán is Budapesten akart találkozni az orosz kapcsolataival. Mit jelent ez? Budapest az orosz kémek hátországa?

Nemcsak az oroszoknak. A közelmúlt titkosszolgálati ügyeiből az látszik, hogy Magyarországon nagyon sok titkosszolgálat “akciózik” illetve ide szerveznek számukra fontos, védett találkozókat. Reméljük, hogy a magyar szolgálatok figyelemmel kísérik ezeket a nemzetközi műveleteket, tudnak róluk. Ezért lenne fontos a jövőben, hogy egy-egy ilyen akcióról a magyar illetékesek is tájékoztatást adjanak, ne csupán a nemzetközi sajtóból értesüljön a magyar közvélemény.

A politika mennyire fogadja meg a szolgálatok kéréseit?

Ezen múlik minden. A szakma ugyanis lejárhat egy ügyet, leadhat egy jelentést döntéshozó asztalára. Azonban az már politikai kérdés, hogy a döntéshozó ezt megfogadja-e. Ha viszont sokadik esetben negligálják a szolgálatok véleményét, akkor a főigazgató sem fogja erőltetni.

Negligálják?

Régóta úgy vannak a szolgálatokkal, hogy afféle szükséges rossz, nem bíznak bennük. Ha visszanézi az ember az elmúlt időszakot, állandóan rotálják őket, folyamatos újratervezés van.

A szolgálatok jelzik a politikának, hogy ha „túltolják”, azaz túl erőszakos politikai kommunikációt folytatnak és ezzel eszkalációs folyamatot indítanak el?

A szolgálatok közvetlenül a politikacsinálásba nyilván nem folynak bele, de folyamatosan figyelik a szélsőséges csoportokat, hogy merre mozognak, milyen a tendenciákat látnak, milyen külföldi kapcsolataik vannak, egyáltalán: mit látnak a mélyben és ez alapján megteszik a javaslataikat. Hogy a politika ezzel mit kezd az a ő felelőssége.