Next time in Moscow? – Vlagyimir Putyinnak ez az angolul feltett kérdése gyakorlatilag mindent elárult arról, mit sikerült elérnie az amerikai kollégának, Donald Trumpnak vele szemben az elmúlt három év leginkább várt világpolitikai jelentőségű találkozóján, a pénteken tartott amerikai-orosz elnöki csúcson. A válasz az, hogy semmit. Bár Donald Trump azzal vágott neki az alaszkai Anchorage felé vezető repülőútnak, hogy minimum egy tűzszünetre rá akarja venni Vlagyimir Putyint az orosz-ukrán háborúban, ez nemhogy nem történt meg, korábbi elvárásaival homokegyenest ellentétben ő maga jelentette ki, hogy az amúgy „rendkívül gyümölcsöző” találkozón a legnagyobb kérdésben nem sikerült megállapodni.
Vlagyimir Putyinnak minden jel szerint sikerült megnyernie az amerikai elnököt: elérte, hogy Donald Trump ne vessen ki importvámot az orosz energiahordozókra, sőt, az Axios egy magas rangú amerikai, a The New York Times pedig két európai forrásra hivatkozva azt írta, hogy az most már azt támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéért. Erről Donald Trump akkor beszélt, amikor tájékoztatásul felhívta az európai vezetőket az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetéről. A területek átadása azt jelentené, hogy Oroszország megkapja az ásványkincsekben gazdag teljes donbászi régiót – Donyeck és Luhanszk megyét – azokkal a területekkel együtt, amelyek jelenleg is ukrán fennhatóság alatt állnak. Vlagyimir Putyin ennek fejében kötelezettséget vállal, hogy véget vet a háborúnak, Ukrajna után pedig nem támad meg egyetlen másik európai országot sem. A szivárgó információk szerint az orosz elnök belement abba is, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, beleértve amerikai katonai egységek jelenlétét is Ukrajnában, de azt kategorikusan ellenzi, hogy Ukrajna valaha a NATO tagja legyen. Donald Trump az európai vezetőkkel folytatott beszélgetésében Oroszország elleni szankciókról nem is tett említést, az amerikai elnök viszont kimondta, hogy tűzszünet helyett gyors békemegállapodást akar elérni, úgy, ahogyan azt az orosz kollégája jelzéseiből kivette.
Szerinte Most Volodimir Zelenszkij dolga, hogy békét teremtsen.
A következő lépés az is lesz, hogy Volodimir Zelenszkij egy hétfő délután washingtoni látogatáson benéz a Fehér Házba találkozni Donald Trumppal, ennek az előhangja nem lehetett túl kellemes, az anchorage-i csúcstalálkozó után az amerikai elnök visszafelé felhívta az ukrán elnököt is: – Nem volt könnyű – mondta a beszélgetésükről az Axios forrása.
Válaszul az európai vezetők jelezték, hogy fenntartják az Oroszország elleni büntetőintézkedéseiket mindaddig, amíg zajlik a harctéri öldöklés, de felhívták Donald Trump figyelmét arra is, hogy Vlagyimir Putyin hajlamos megszegni az írásban tett kötelezettségvállalásait, azt pedig ellenzik, hogy Ukrajna lemondjon területről a béke érdekében. Erről szerintük egyedül a kijevi vezetés dönthet. Bár egyedül a donbászi régió megszerzése visszalépést jelent ahhoz képest, hogy az Ukrajna ellen a háborút 2022. február 24-én elindító orosz elnök Herszon és Zaporizzsja megyét is követeli, az ukrán alkotmány is kizárja, hogy a kijevi vezetés területekről mondjon le.
Európai vezetők szerint Oroszország nem vétózhatja meg Ukrajna uniós és NATO-csatlakozását„Igen, megdöbbentő volt, de meglepő nem volt” – A Fehér Ház hallani sem akar Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákrólA csúcstalálkozó után az oroszok leplezni sem akarták az elégedettségüket. – Három év eltelt azzal, hogy mindenki azt szuggerálta, Oroszország egyedül van, ami ma viszont láthattuk az a gyönyörű vörös szőnyeget, amelyet az orosz elnöknek terítettek az Egyesült Államokban – ünnepelte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, hogy a Putyin-rezsimnek milyen látványosan sikerült kitörnie az elszigeteltségből. Maga a Moszkvába visszatérő Vlagyimir Putyin eközben videókonferencián tájékoztatta a moszkvai vezetést arról, mi hangzott el a csúcstalálkozón. Szerinte nagyon őszinte beszélgetés volt, közelebb is kerültek azokhoz a szükséges döntésekhez, amelyeket meg kell hozni a háború befejezése érdekében.
Az orosz és az amerikai elnök egyébként csaknem három órán át tárgyalt mielőtt nyilvánosság elé állt volna egy nem túl hosszú sajtótájékoztatón, amelyen az összegyűlt újságírók nem tehettek fel kérdéseket. Az egész csúcstalálkozónak elég váratlanul lett vége. Bár eredeti elképzelések szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy munkaebédet is elköltött volna együtt, ezt végül lemondták.
Ami az esetleg Moszkvában tartandó Trump-Putyin találkozót illeti, csak az egyik figyelemre méltó aspektusa, hogy a németül KGB-s múltja miatt is felsőfokon beszélő Vlagyimir Putyin nagyon ritkán szólal meg angolul a nyilvánosság előtt. A másik Donald Trump válasza volt. – Ezért kapni fogom az ívet, de látom a lehetőségét – jelentette ki az amerikai elnök
