Európai Unió;Egyesült Államok;Bod Péter Ákos;Donald Trump;Ursula von der Leyen;vámháború;

Donald Trump és Ursula von der Leyen Turnberryben, Skócia délnyugati részén 2025. július 27-én

„Komoly kármentő megállapodás az EU számára a kialkudott 15 százalékos alapvám”

Bírálói és támogatói is akadnak az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötött kereskedelmi megállapodásnak. Egy biztosnak látszik, időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön mit is ér az Ursula von der Leyen által kialkudott 15 százalékos alapvám.

Hónapokig tartó egyeztetések után vasárnap este Skóciában megszületett a kereskedelmi keretmegállapodás az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között. Ennek értelmében Washington 15 százalékos importvámot vet ki a legtöbb EU-ból származó árura. Ez az illeték fele a néhány hete Donald Trump által belengetett tarifának. Az egyezség része, hogy az EU 600 milliárd dollárnyi beruházást hajt végre az USA-ban, és 750 milliárd dollárnyi energiahordozót és fegyvert vásárol Amerikából.

A megegyezés megteremti a lehetőségét annak, hogy ne alakuljon ki a két szövetséges ország között egy nagyobb kereskedelmi háború 

– idézte a Reuters Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, a Donald Trumppal folytatott skóciai tárgyalásokat követően. Az amerikai elnök ennél sokkal pátoszosabban beszélt, szerinte „ez a valaha megkötött legnagyobb megállapodás”. Úgy vélte, hogy a kontraktus, amely meghaladja a Japánnal aláírt 550 milliárd dolláros egyezséget, bővíti majd a transzatlanti hatalmak közötti kapcsolatokat. Von der Leyen hozzátette, hogy a 15 százalékos vámot „átfogóan” alkalmazzák. Később újságíróknak úgy fogalmazott: „ez a legjobb, amit elérhettünk.”

„Nagy kereskedelmi megállapodás született a világ két legnagyobb gazdasága között, és ez nagy dolog. Hatalmas dolog. Stabilitást és kiszámíthatóságot hoz majd” 

– mondta.

A Reuters rámutat, hogy a keretmegállapodás sok kérdést – így többek között a szeszes italokra vonatkozó illetékeket – nyitva hagy, ami korábban mindkét oldalon nagy vitákat váltott ki. Amint a Népszava is megírta, a francia pezsgőgyártók a piacuk összeomlásáról beszéltek, ha a 30 százalékos – már említett –, fenyegetésként belengetett vám életbe lépett volna. A most bejelentett tarifa ugyan fele a Trump által korábban emlegetettnek, de aligha okoz örömöt a francia borászatok és pezsgőgyártók számára, ha esetükben is érvénybe lépne.

Friedrich Merz német kancellár viszont üdvözölte a megállapodást, mondván, így elkerültek egy olyan kereskedelmi konfliktust, amely súlyosan érintette volna Németország exportorientált gazdaságát és autóiparát. A német autógyártók, a VW, a Mercedes és a BMW voltak ugyanis a leginkább érintettek a jelenleg érvényben lévő 27,5 százalékos amerikai vámtarifával az autók és alkatrészek importja esetében.

Ezzel együtt a kialkudott 15 százalékos alapilletéket Európában sokan továbbra is túl magasnak tartják, összehasonlítva az eredeti törekvésekkel, hogy kölcsönös vámmentességen alapuló megállapodást érjenek el. Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának elnöke szerint a vámok bizonyosan egyensúlytalanságot okoznak. Arról már nem is beszélve,

hogy az EU által az Egyesült Államok számára elkülönített jelentős beruházások valószínűleg kizárólag a blokk saját költségére valósulnak meg, ami semmiképpen sem előnyös megosztás. 

Több, a Reutersnek nyilatkozó szakértő is kitért arra: hiába a keretmegegyezés, Trump fenntartja a jogot, hogy a jövőben emelje a vámokat, ha az európai országok nem teljesítik befektetési kötelezettségvállalásaikat. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő vasárnap este szintén felhívta erre a figyelmet. Egyes véleményformálók meglehetősen egyoldalúnak tartják a tető alá hozott egyezséget. Rámutatnak:

a vasárnapi megállapodás csupán egy magas szintű politikai nyilatkozat, amely nem helyettesíti a gondosan kidolgozott kereskedelmi megegyezést. Ez pedig magában hordozza annak kockázatát, hogy a végrehajtás során eltérő értelmezések alakulnak ki

– ahogyan az az Egyesült Államok és Japán közötti megállapodás megkötése után azonnal látható volt.

Most tehát annyi alakult ki, hogy a vám a legtöbb árura vonatkozik, beleértve a félvezetőket és a gyógyszereket is, de vannak kivételek. Az Egyesült Államok például fenntartja az acélra és az alumíniumra vonatkozó 50 százalékos tételt. Von der Leyen javasolta is, hogy folytassák a tárgyalásokat e kérdésről.

Szerinte további eredmény, hogy egyik fél sem vet ki vámot a repülőgépekre és repülőgép-alkatrészekre, bizonyos vegyi anyagokra, generikus gyógyszerekre, félvezető berendezésekre, egyes mezőgazdasági termékekre, természeti erőforrásokra és kritikus nyersanyagokra. Hozzátette: továbbra is azon dolgoznak, hogy további termékek is felkerüljenek erre a listára.

Hogy mit ér ez itthon, az Kínán is múlik

Összességében, az előzetes információk alapján elmondható, hogy az alapvám mértéke az EU számára komoly kármentő megállapodás 

– mondta a Népszavának Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A nulla százalékos vámszint reálisan egyszerűen nem volt elérhető, a 30 százalék nagyon kellemetlen és fájdalmas következményekkel járt volna – tette hozzá. Így viszont egy elfogadható kompromisszum született.

Bod Péter Ákos 2025. március 21-én

Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel keretmegállapodásról van szó, sok múlik azon, hogy a „kisbetűs szakaszba” pontosan mi kerül bele, hogyan fogalmazzák meg a részleteket. Ez meghatározó lesz. Ugyanakkor, hogy világosan meg tudjuk ítélni, milyen szintű egyezségről van szó, még várni kell. Nem is feltétlenül a részletek tisztázására – folytatta –, hanem arra, hogy a világ más országai és régiói milyen feltételeket tudnak majd hasonló egyeztetéseken elérni Washingtonnal.

Arra ugyanis van esély, hogy ennél kedvezőtlenebb megállapodások születnek, így pedig az is lehetséges, hogy az EU végül versenyelőnybe kerül 

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a megállapodás közvetetten kínál-e lehetőséget a magyar gazdaság számára, azt válaszolta: ez jelenleg inkább Kínán, és nem is az USA-n múlik. Termékek sora bizonyosan kiszorul majd az amerikai piacról, és azok gyártói új célpiacokat keresnek világszerte – ahol viszont az uniós árukkal kerülnek szembe. Ez egy komoly kereskedelmi verseny lesz. Ha ebben a csatában az európai gyártók és az EU tárgyalói felül tudnak kerekedni a kínai konkurenciával szemben, és új piacokat találnak, az közvetve a magyar feldolgozóipar számára is lehetőséget jelenthet. Ez azonban még a jövő zenéje, és az Unió – benne a magyar iparral – rendkívül kemény ellenféllel néz szembe – tette hozzá.

Nem lesz csodafegyver a magyar gazdaság számára a német költségvetési lazítás, illetve az EU fegyverkezési programja, de többletnövekedést azért hozhat, igaz csak 2027-től.