Donald Trump kedd este Truth Social nevű közösségi oldalán jelentette be kedd, hogy Washingtonnak sikerült kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötnie Japánnal, amelynek értelmében a szigetországból az Egyesült Államokba érkező termékeket 15 százalékos vámmal terheli majd. Ez jelentős csökkenést mutat az augusztus 1-től kilátásba helyezett 25 százalékhoz képest. A megállapodás nyomán tehát fellélegezhetnek a japán autógyártók is. Az amerikai piactól való függésüket jól mutatja, hogy a Toyota 2024-es évi forgalmának 31 százaléka érkezett az USA-ban történt eladásokból, a Hondának – a tengerentúli piacon Acura - még ennél is jóval több, az éves forgalmának 51 százaléka érkezett az amerikai autóértékesítésekből a Marklines.com nevű portál gépkocsi értékesítéssel kapcsolatos adatai alapján.
Az amerikai elnök bejegyzésében azt is kifejtette, hogy a japán kormány beleegyezett határainak megnyitásába az USA-ból érkező gépkocsik, teherautók és mezőgazdasági termények – például a rizsbehozatal – előtt, valamint a távol-keleti partner 550 milliárd dollár értékű amerikai befektetésre is ígéretet tett. Isiba Sigeru japán miniszterelnök tegnap reggel az újságíróknak elmondta, hogy előzetes tájékoztatót kapott a Washingtonban tartózkodó Akazava Rjószei japán kereskedelmi főtárgyalótól a nyélbe ütött dealt illetően, a megállapodás végleges változatának részleteit pedig alaposan át fogja tanulmányozni. Akazava a közösségi médiában magabiztosan csak annyit posztolt, hogy „küldetés teljesítve”.
Az említett részletek még nem kerültek napvilágra a kereskedelmi megállapodásról, de az már biztos, hogy a második Trump-adminisztráció eddigi legnagyobb jelentőségű kereskedelmi és vámmegállapodását sikerült megkötnie Washingtonnak. Japán az ország 5. legfontosabb külkereskedelmi partnerére, amellyel szemben a tavalyi évben nettó 68,5 milliárdos árukereskedelmi deficittel kellett számolnia. A Japánban vasárnap tartott parlamenti választások egy központi témája volt a vámháború és az abból fakadó gazdasági károk lehetősége. A megállapodás hírére a Toyota, a Honda és a Nissan autógyártók értékpapírjának értéke is gyors növekedésbe kezdett, ahogy a Nikkei, a Tokiói Értéktőzsde indexe is 3,5 ponttal erősödött.
Donald Trump gyakran hangoztatott sérelme, hogy az USA külkereskedelmi partnerei évtizedek óta visszaélnek az amerikai fegyverek által szavatolt békés világtengeri útvonalak nyújtotta globális szabadkereskedelmi lehetőségekkel és jóval több terméket exportálnak az amerikai piacra, mint amelyet vesznek onnan. A kétoldalú vámmegállapodások a „pálya kiegyenlítését szorgalmazzák”, ahogy az elnök fogalmaz. Fontos rámutatni, hogy Trump egyenletében nem szerepelnek a sok milliárd dolláros felhőalapú digitális szolgáltatások, amelyek tekintetében pedig az Európai Unió, valamint a távol-keleti partnerek fogyasztóinak is monopólium közeli helyzettel kell számolniuk.
Az USA eddig Kínával, Indiával, Indonéziával, Vietnámmal, Japánnal és az Egyesült Királysággal tudott kialkudni egy kétoldalú kereskedelmi keretrendszert, ám még időre van szükség a tárgyaló feleknek a részletek kidolgozására. Az EU-ból származó termékekre továbbra is érvényes augusztus 1-től hatályos 30 százalékos importvám, a partnerek még keresik a közös platformot.
Az USA említett partnerországai közül kettő szintén fontos szerződés megkötésére készül. Narendra Modi indiai miniszterelnök Londonba utazik, hogy ma a brit fővárosban aláírjon egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást Sir Keir Starmer brit kollégájával. Delhi csökkenteni fogja a skót whisky, a gépkocsik és egyes élelmiszerek behozatali tarifáit, míg az Egyesült Királyság vámmentes hozzáférést kap az indiai textilekhez és elektronikus járművekhez. Az aláírt szerződést még a brit és indiai parlamentnek is jóvá kell hagynia, ezután egy éven belül léphet hatályba.
Modinak ez lesz a negyedik hivatalos látogatása az Egyesült Királyságba 2014-es hivatalba lépése óta. A csúcstalálkozón a két kormányfő várhatóan a kereskedelem, energiáról, biztonságpolitika, egészségügy és az oktatás témáiban fog egyeztetni. A két ország közötti kereskedelem összértéke 2023 és 2024 között elérte az 55 milliárd dollárt, az Egyesült Királyság pedig a hatodik legnagyobb befektetői a kontinens méretű ázsiai országban. Jelenleg mintegy ezer indiai vállalat működik az Egyesült Királyság, amely tevékenységek 100 ezer munkavállalót alkalmaznak. A befektetéseik összege körülbelül 20 milliárd dollár lehet, írja a Reuters.
