„Akár ezt a konkrét tervezetet kritizáló cikk is alkalmas arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázásra érdemesnek találja a szerkesztőséget”

„Lemond a kormány Magyarország Európai Uniós tagságáról, ha elfogadja a törvényt, ezért döntést kell hozni: vagy az egyik, vagy a másik” – többek között ezt mondta a Népszavának Polyák Gábor a Mérték médiaelemző műhely vezetője, jogász „a közéleti átláthatóságról" szóló tervezettel összefüggésben. Amit ez a jogszabály tartalmaz – folytatta a szakértő –, nemcsak Európai Unió értékeivel megy szembe, hanem a közösség működését egészen mélyen érintő szabályok sérülnek, amelyek mellett elképzelhetetlen a tagságunk.

Példaként említette, hogy egy teljesen normális ügymenetben elnyert uniós támogatás is tiltólistás, ami az áru-, a tőke, a szolgáltatások, a véleményszabadság, a sokszínűség szabad áramlását dönti romba. Képzeljük csak el – mondta –, hogy egy magyar szervezetet osztrák partnere felkéri egy tanulmány elkészítésére. A díjazás természetesen külföldi számláról érkezik majd. A törvénytervezet alapján a jövőben ez tilos lesz, ami nyíltan szembemegy a szolgáltatásnyújtás szabadságával.

De hazai környezetben sem nagyon tudunk olyan mondatot mondani, amelyikre ne lehetne rásütni, hogy befolyásolja például a demokratikus vitát, vagy a választói akaratot, esetleg a választások kimenetelére lehet hatással.

– fogalmazott Polyák Gábor.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak úgy fogalmazott: egyelőre egy törvényjavaslatról beszélünk, majd akkor lehet ellene jogi lépéseket tenni, ha a parlament el is fogadja. Ebben az esetben a Velencei Bizottság vélhetően fellép ellene, de egy ilyen eljárás sokáig, akár évekig tart, és a jogvédelmi potenciálja is igen kicsi. Kijelentette azt is:

Nincs korlátja a szervezeti hatálynak, ahogy a kifogásolható témának sem. Ligeti megjegyezte azt is: egyelőre nem akadályozta tömeg a közlekedésében, és ma sincs utcai tiltakozás, ugyanakkor reméli, hogy az emberek ezt nem hagyják annyiban, és lesznek megmozdulások.

Mint arról lapunkban beszámoltunk, Halász János fideszes képviselő nyújtotta be a közélet átláthatóságáról szóló törvénycsomag tervezetét. Eszerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormány számára jegyzéket készíthet azokról a szervezetekről, amelyek szerinte külföldi érdekeket szolgálnak, és ezzel veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Aki erre a listára felkerül, nem fogadhatja el a személyi jövedelemadó egy százalékából származó felajánlásokat, külföldi támogatásokat, adományokat csak a NAV engedélyével kaphat, uniós pályázati pénzeket sem vehetnek át, vezetőik pedig kiemelt közszereplőnek minősülnek, így nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A tervezet szerint a közélet befolyásolására irányuló tevékenységnek minősül például a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység.”

Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottság elnökének írt levelében Ursula von der Leyentől azt kérte, a törvényjavaslat elfogadását követően haladéktalanul kérje az Európai Bíróság ideiglenes intézkedésként tiltsa meg az új törvény alkalmazását. Szerinte erre azért van szükség, mert komoly veszély áll fenn azzal összefüggésben, hogy a kötelezettségszegési eljárások bevett időigénye mellett – mint az már annyiszor előfordult – az Európai Bíróság előre borítékolható elmarasztalása csak „ex post facto” tud lenni, mert az érintettek a többéves procedúrát nem élik túl.

A Civilizáció koalíció tagszervezetei, a független civil szervezetek és szerkesztőségek közös nyilatkozatot adtak ki a kormánypárt szabad közéletet végleg felszámoló törvénytervezete ellen Feketelistákból még nem épült ország címmel. Az 55 aláíró szervezet – köztük a Népszava – szerint nem a demokrácia, a közéleti részvétel, a társadalmi cselekvés veszélyezteti Magyarország szuverenitását, hanem a kormány, amely hatalmát hazugságok terjesztésére, ellenfeleinek elhallgattatására, gyűlöletkeltésre és az ország megosztására használja. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: nem csak a civil szervezetek és a média ellen irányul, de veszélyt jelent cégekre és magánszemélyekre is, gyakorlatilag mindenkire, aki egy szabad és demokratikus országban szeretne élni.

Lánczi Tamás, a törvénytervezet főszereplője a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője úgy fogalmazott: az átláthatósági törvény egyik célja, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Felesleges a hisztériakeltés, az átláthatóság mindenkinek az érdeke.