Folytattunk egy gyors vizsgálatot, megvizsgáltuk, hogy milyen tipikus kommunikációs elemek jelennek meg ebben a dezinformációs műveletben, milyen szereplők jelenítik meg és viszik – jelentette ki Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Kossuth Rádióban a Tisa Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételről és a kárpátaljai magyar kémek elleni akcióról.
Szakítunk a békementalitással, a háború felé vezető útra állunk át – mondja Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételenEljött a kémháború, az ukránok kemény figyelmeztetést küldtek, hogy ellenséges lépésnek tartják, amit az Orbán-kormány művelLánczi Tamás a Telex összefoglalója szerint közölte, „teljesen nyilvánvaló, hogy összehangolt akcióról van szó. (…) Azt lehet tudni, hogy május 8-án az egyik ellenzéki párt, a Tisza Pártnak az elnöke tett egy állítást, egy leleplezőnek szánt állítást, amellyel azt próbálta sugallni, hogy Magyarország háborús készülődésben van, háborúra készül, majd ettől látszólag teljesen függetlenül, mintegy véletlenül, másnap megjelenik egy ukrán titkosszolgálati közlemény, amely ugyanezt az állítást akarja alátámasztani, és azt sugallja, hogy ezekben az állításokban igazság van.” Lánczi Tamás szerint ezután magyar és külföldi szereplők ugyanazokat a „rágalmakat és hazugságokat használva teljesen koordináltan együtt” kezdték sugározni a nyilvánosságba, miközben – folytatta – nyilvánvaló, hogy ezeknek az állításoknak nincs semmilyen alapja.
Az ukránok felfújták a kémügyet, hogy Orbán Viktornak üzenjenek, a magyar titkosszolgálatok nem beszélnek operatív kapcsolatról a Tisza PárttalA kedd éjjel benyújtott fideszes átláthatósági törvényjavaslatról a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közölte,
„ennek a célja pont az, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Tehát kik azok, és milyen megbízók vannak azok az emberek mögött, akik ilyen dezinformációs kampányokat folytatnak”.
A Telex szerint arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, megjegyezte, ő nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.
„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék vagy bármilyen más szervezet”
– fogalmazott. Szerinte érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik „egy az egyben az ukrán titkosszolgálatnak a kommunikációs paneljeit tolják a magyar nyilvánosságba.”
Lesújt a Fidesz, benyújtotta a törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek listázásárólSzóba került, hogy az átláthatósági törvényjavaslatot az orosz törvényhez hasonlítja a kritikus média, pedig az Egyesült Államokban van egy kifejezetten szigorú törvény ehhez képest. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt mondta, ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, világosan látszik, hogy az az 1938-as, a külföldi ügynökökről szóló amerikai törvénnyel állítható párhuzamba.
„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját”
– mondta. Majd úgy vélekedett, hogy a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és enyhébb, mint az amerikai, például az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, a magyar törvény nem csinál ilyet
Ligeti Miklós: Az Orbán-kormány átláthatósági törvénye egy kicsit rosszabb, mint az oroszországi szabályozásMint ismert, a fideszes Halász János kedd éjfél előtt nyújtotta be a javaslatot, amely szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja, hogy az Orbán-kormány vegye jegyzékre azokat a „külföldről támogatott szervezeteket”, amelyek tevékenysége a megítélése szerint veszélyezteti Magyarország szuverenitását. A listán szereplő szervezet csak a „pénzmosás elleni szerv” engedélyével fogadhat el külföldi támogatást, és az állampolgárok által felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából sem részesülhet. Vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt közszereplőkké válnak, kötelesek vagyonnyilatkozatot is tenni, azt el kell küldeniük az igazságügyi miniszternek, a tárca pedig az Orbán-kormány honlapján nyilvánossá teszi a vagyonnyilatkozatokat.
A magyarországi bankoknak folyamatosan figyelniük kell a listázott szervezet számláit, a „pénzmosás elleni szerv” pedig helyszíni ellenőrzéseket végezhet nála, ami azt jelenti, hogy minden iratba, számítógépbe, adathordozóba belenézhet és másolatot is készíthet. Ha a hatósági ellenőrzés alapján felmerül, hogy a szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, közigazgatási bírságra számíthat, amelynek összege a támogatás huszonötszöröse. Pluszbüntetésként a támogatásnak megfelelő összeget is el kell utalni a Nemzeti Együttműködési Alapnak.
Lánczi Tamás: Felesleges a hisztériakeltés, aki a törvényt támadja, nem akar átláthatóságot„Mészáros Lőrinc és Tiborcz István országában ezzel turnézni kormányzati részről rettenetes cinizmusra vagy nagyon jó humorérzékre vall”„A Fidesz átláthatósági törvénye hadüzenet az Európai Uniónak”