Az ukrán-magyar kémügy valós, a szolgálatok világában meglehetősen szokványos, mindennapos hírszerzési akció volt, amelyből az ukrán fél az ilyenkor szokásos titkosszolgálati protokollt felrúgva jókora diplomáciai, politikai botrányt kreált az Orbán-kormánnyal szemben. Az ukrán fél által közzétett bizonyítékok között több erősen kérdéses, az ügy tálalásának egyes elemei egyértelműen „hozzáköltések” – információink szerint ez volt a summázata a magyar szolgálatok az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerdai zárt ülésén tartott beszámolójának.
A kémügy ennyiben nem nemzetbiztonsági ügy, hanem az Orbán-kormánynak szóló diplomáciai ügy – fogalmazott egy szakmai forrásunk. Az Ukrajnában lebukott magyar katonai hírszerző ügynökök ügyének kommunikációs-diplomáciai célra való használatát mutatja, hogy a két magyar ügynököt valójában már márciusban letartóztatták az ukrán kémelhárítók. Mégis csak most hozták nyilvánosságra az ügyet, egy nappal az után, hogy Magyar Péter nyilvánosságra hozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangfelvételét. Írtunk róla, hogy a 2023-as felvételen a miniszter arról beszélt, hogy a magyar haderőnek a békementalitásról át kell állnia a háborús mentalitásra, illetve Magyarország megtette a „háború felé vezető út nulladik lépését”.
Szakítunk a békementalitással, a háború felé vezető útra állunk át – mondja Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételenVillámgyorsan magyarázkodni kezdett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kínos hangfelvétel megjelenése utánAz ukrán akció időzítése meglehetősen elgondolkoztató – fogalmazott egy nemzetbiztonsági forrásunk, hozzátéve: ennek más oka is lehet, mint amit a Fidesz sulykol, hogy a Tisza Párt és az ukrán szolgálatok között kapcsolat lenne. Úgy tudjuk, most szerdán a nemzetbiztonsági bizottság előtt a szolgálatok nem közöltek olyan információt, hogy bármilyen operatív kapcsolat lenne az ukrán szolgálatok és a hangfelvételt közlő ellenzéki párt között, ahogy egyelőre az sem ismert, hogy ki rögzítette a miniszter zárt körben elhangzó beszédét.
Az Orbán-kormány lemondta a hétfői tárgyalásait Ukrajnával a kémháború utánAz Ukrajnában lebukott és most bírósági tárgyalásukra váró magyar ügynökökről bemutatott
ukrán bizonyítékok egy része manipulációgyanús. Ilyenek a letakart arcú emberek által tett tanúvallomások, vagy a kifotózott képernyőfotók, amelyek olyan eszközökkel folytatott kommunikációt mutatnak be – van közöttük Messenger-üzenet is –, amit a hírszerzés nemhogy nem használ, hanem egyenesen „öngyilkosság” lenne egy ilyen helyzetben használni.
A szolgálatok egyértelműen ukrán dezinformációnak minősítették, hogy bármilyen vélelmezett kárpátaljai magyar katonai akcióhoz kapcsolható hírigény merült volna fel.
A szolgálatok szerint eleve nem volt semmilyen szándék vagy terv bármilyen kárpátaljai katonai akcióra magyar részről, az pedig kizárt, hogy a magyar ügynökök azt a feladatot kapták volna, hogy mérjék fel a kárpátaljai ukrán védelmi kapacitásokat, köztük légvédelmi ütegek elhelyezkedését, illetve egy esetleges békefenntartó misszió keretében magyar katonaság várható fogadtatását. Azt ugyanakkor nem zárták ki, hogy NATO békefenntartók fogadatását felmérte volna a szolgálat, ami ugyanakkor nem magyar, hanem NATO hírigény lehetett.
Az ügyben megkerestük Molnár Zsoltot a bizottság szocialista tagját, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta értesüléseinket. Úgy fogalmazott: a most kirobbant kémügy elsősorban nem nemzetbiztonsági, hanem politikai kérdéseket vet fel, így az Orbán-kormány elhibázott külpolitikája vezetett oda, hogy az ország olyan elszigetelt helyzetbe került. Az elmérgesedett ukrán-magyar viszony kritikus helyzetbe hozta a kárpátaljai magyar kisebbséget erre különösen figyelnünk kell – mutatott rá Molnár Zsolt képviselő.
Eljött a kémháború, az ukránok kemény figyelmeztetést küldtek, hogy ellenséges lépésnek tartják, amit az Orbán-kormány művel