Egyelőre válaszra sem méltatja a szociális területen dolgozók bérkövetelését a kormány, ők azonban további akciókat terveznek

Több fronton is követelik a bérrendezést a szociális és gyermekvédelem területén dolgozók. Írtak nyílt levelet a miniszterelnöknek, amelyben a súlyosbodó élet- és munkakörülményeikre hívták fel a figyelmet, miután a szociális ágazatban dolgozók átlagkeresete az országos átlagnak mindössze 77,5 százaléka. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) pedig a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum azonnali összehívását követeli, a többi között arra hivatkozva, hogy a korábban ígért bérrendezés alapvetően fontos az idősek, rászoruló gyermekek, bántalmazott családok, fogyatékos emberek, hajléktalanok, függőségben szenvedők ellátásához, hiszen őket segítik azok a szociális szakemberek, akik jelenleg maguk is megélhetési nehézséggel küzdenek a méltánytalanul alacsony fizetésük miatt.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke lapunknak azt mondta,

Ma például egy videót küldenek a kormányfőnek, és a jövőben is lesz a területen dolgozók élethelyzetét demonstráló nyomásgyakorlás. Kijelentette: hiteltelenné válik Orbán Viktor, ha nem hajtja végre azt a béremelést, amit tavaly decemberben megígért. (A miniszterelnök decemberben a parlamentben azt mondta, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés a szociális dolgozóknál, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek”. A jövő évi költségvetés tervezetében azonban nincs nyoma annak, hogy rendeznék a területen dolgozók bérét).

Közben az ÁGOTA Alapítvány négynapos rendezvényén Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy a gyermekvédelem elmúlt évének meghurcoltatása után fontos, hogy legyen helye a korrekt szakmai párbeszédnek, ahol a szakemberek át tudják beszélni a problémáikat, feladataikat. Ő és az államtitkárságon dolgozó kollégáik is részt vesznek a szabadegyetem és konferencia programjain, mert akkor lehet párbeszédet folytatni, ha a kormányzat képviselői is itt vannak. Mindenkinek egy a célja – mondta -, az, hogy a gyermekek biztonságban legyenek, és ha felnőnek, meg tudjanak állni a saját lábukon.

A bérrendezés kérdése márciusban is téma volt a Belügyminisztériumban tartott Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon. A találkozón a 86 szociális és gyermekvédelmi intézményt irányító Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője, Cséplőné Gönczi Veronika is jelezte: a fluktuáció és a különböző foglalkoztatási jogviszonyok nehézséget okoznak a mindennapokban, az eltérő bérezés szakadékot okoz a fizetések területén. A fenntartók eltérő módszerekkel próbálják megtartani a munkavállalóikat, ami további feszültségeket generál.

Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi jelentése, amely szintén foglakozik egyebek mellett ezzel a témával is. Az Állami Számvevőszék 2024-es jelentésére hivatkozva a jelentés azt írja, az alacsony kereseti viszonyok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2023-ban a jelentésben vizsgált 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény átlagában rendkívül magas, 31,9 százalékos volt a kilépettek aránya. A szakemberhiány, a fluktuáció és a pályaelhagyás hátterében a kereset mellett a munkaterhelés is szerepet játszott. A befogadó otthonokban dolgozók átlagosan 25 túlórával rendelkeztek, egyes megyékben kiugró adatok is vannak, Bács-Kiskunban például átlagosan 62 túlórája halmozódott fel a szakembereknek.