gyermekvédelem;éves jelentés;Hintalovon Alapítvány;

Több tízezren tüntettek február 16-án a Hősök terén a kegyelmi ügy és a gyermekbántalmazások ellen

Alapjaiban rengette meg a gyermekvédelmi rendszert a tavalyi kegyelmi botrány, minden téren romlott a helyzet a korábbiakhoz képest

Kilátástalan a helyzet.

Immár kilencedik éve készítette el éves gyermekvédemi jelentését a Hintalovon Alapítvány. „A 2024-es év egyik legnagyobb társadalmi és politikai vihart kavart eseménye a „kegyelmi ügy” volt, amely rávilágított az állami gondoskodásban élő gyermekek sebezhetőségére, és a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira – olvasható többek között a 117 oldalas anyagban. - A közfelháborodás nyomán szigorúbb jogszabályok születtek, többek között a gyermekvédelmi dolgozók alkalmassági vizsgálatára, a jelzőrendszer működésére, valamint a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségére vonatkozóan.”

A jelentés arra is rámutat: bár számos törvényi változás történt, ezek közül több a szankciókra, nem pedig a megelőzésre és rendszerszintű fejlesztésre fókuszál. A szakemberhiány minden szektorban komoly kihívást jelent, különösen azért, mert egyre több gyerek igényel fejlesztést, támogatást, segítséget.

A Hintalovon Alapítvány adatai szerint évről-évre rohamosan nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya, 2024-ben, 8. osztályban, a gyerekek 11 százaléka minősült annak. 

A pszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, miközben a gondozottként nyilvántartott kiskorúak száma folyamatosan növekszik. A megelőző évekhez képest ötszörösére nőtt az önsértéssel, két és félszeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma a lelkisegélyt keresők adatai alapján. Minden bántalmazási típusban nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyerekek száma. Ezekkel a kihívásokkal egy olyan rendszer néz szembe, amiből 16.000 pedagógus, több ezer pszichológus, gyermek pszichiáter, iskolaorvos, gyermekvédelmi és fejlesztő szakember hiányzik.

A jelentés külön figyelmet szentel a gyermekek véleményének is: a Kiskorú Kollégák aktív részvételével készült dokumentumban tizennégy 13–17 év közötti fiatal mondja el, mit jelentett számukra a 2024-es év az infláció megtapasztalásától a bántalmazásokkal kapcsolatos megélésükig.

„A gyerekeknek egyre kevesebb szabadidejük van, és emellett a szabadidős programok és hobbik az infláció hatására egyre drágábbak, emiatt például már nem az lett az elsődleges szempont, hogy mit akarsz csinálni, hanem az, hogy mit tudsz csinálni abból a pénzből, ami nálad van, vagy mi a legreálisabb – olvashatók idézetek a tinédzserek válaszaiból. - Sokszor tapasztaltuk a kortárs bántalmazást közösségekben, de sokan nem ismerik fel, hogy ők bántalmazottak vagy bántalmazók. És az ilyen helyzetekben sokszor nem tudjuk, hogy mi a helyes döntés, és van bennünk egy olyan félelem, hogy ha szólunk, akkor később minket fognak bántalmazni. A bántalmazásba beletartozik az önbántalmazás is, amikor az illető önmagát bántja, és igazából itt sem biztos, hogy felismeri azt, hogy ez bántalmazás.”

Az egyik legjelentősebb jogalkotási hullám a kegyelmi ügy kapcsán a gyermekvédelmi rendszert érte el.

„Az új rendelkezések alapján a gyermekvédelmi intézmények vezetői, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottak számára kötelezővé vált a pszichológiai alkalmassági, valamint a „kifogástalan életvitel” vizsgálat – állapítja meg a szakmai anyag. - A részben 2024 júliusában, részben pedig szeptemberben hatályba lépett szabályok jelentős módosításokat vezettek be a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmassági vizsgálatával összefüggésben. A rendvédelmi attitűdöt tükröző kormányhatározattal szemben számos kritika hozható fel: amellett, hogy megkérdőjelezhető a szakemberek etikai és hivatásbeli megítélésére való alkalmassága, alapjogi aggályok is említhetők, hiszen a vizsgálat során feltett kérdések egy része megalázó, zavarba ejtő lehet és indokolatlan mértékben hatol be a szakemberek magánszférájába.”

Hiányzó adatok

A Hintalovon Alapítvány összegyűjtötte, milyen adatokra lenne még szükség ahhoz, hogy átfogóbb képet lehessen kapni a gyermekvédelmi rendszer működéséről. Nem lehet tudni például, hogy hány gyermekpszichiáter dolgozik az országban, nincs nyilvántartás arról, hány gyermeket hallgattak meg különböző peres eljárásokban (polgári peres eljárás, büntetőeljárás, gyámhatósági eljárás). Nincsenek összefoglaló adatok a gyermekekre fordított állami kiadásokról, hiányoznak a büntetés-végrehajtási intézmények anya-gyermek részlegére vonatkozó információk és az Info tv. 30. paragrafusára hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást az alapítványtól a kórházban hagyott csecsemőkről.   

Több száz színpompás lepkében gyönyörködhetünk az év bármely szakában. A fajok összetétele folyamatosan változik.