Donald Trump kirobbantotta a vámháborút, az elsődleges kár a magyarországi infláció növekedése lehet

Az amerikai elnök brutális vámokat jelentett be szerdán, magyar idő szerint éjszaka 10 órakor a Fehér Ház Rózsakertjében. A tételek olyan súlyosak, hogy bizonyosan alapjaiban rázzák meg a globális kereskedelmi folyamatokat és alakítják át a termelési láncokat. Az aktuson Donald Trump szinte bosszút emlegetve úgy fogalmazott: „Néhány pillanat múlva aláírok egy történelmi végrehajtási rendeletet, ami a világ országiról szóló kölcsönös vámokról szól. Kölcsönös. Ez azt jelenti, hogy ők megteszik velünk, akkor mi is velük. Nagyon egyszerű ez.”

A bejelentés lényege, hogy mintegy 60 országra vagy tömörülésre „extra”, 10-49 százalék közötti illetékteher lép életbe a viszonosság elve alapján. Így – a jelenlegieken felüli – az Egyesült Államok például 34 százalékos vámot vet ki minden Kínából, 20 százalékot az Európai Unióból, 24 százalékot a Japánból érkező árura. Ezen felül viszont lényegében új, 10 százalékos alaptarifával terhelnek minden máshonnan érkező importárut. Összehasonlításul: az új globális tarifák miatt az Egyesült Államokban az összes importra kivetett vám átlagosan 22 százalékra ugrott – amely szintet utoljára 1910 körül tapasztaltak – a 2024-es mindössze 2,5 százalékról.

A bejelentés hangulatára jellemző, hogy az elnök nyersen „külföldi csalóként” és „külföldi dögevőként” támadta az USA legfontosabb kereskedelmi partnereit, köztük néhány kifejezetten közeli szövetségest, akik szerinte 50 éven át „meglopták” az amerikaiakat. Ezzel a világ legnagyobb gazdasága éles fordulatot hajt végre az általa közel egy évszázaddal ezelőtt felhagyott protekcionizmus irányába – foglalta össze a döntés lényegét a Washington Post. Egyébként, az intézkedés árnyékában Donald Trump nemzeti vészhelyzetet hirdetett, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok 1975 óta minden évben áruforgalmi deficittel küzd, azaz több áru érkezik, mint amennyit kivisznek az országból.

Éppen utóbbira támaszkodva hangzottak el igen markáns indoklások a Fehér Háztól, hogy miért is elengedhetetlen az Amerika nagyságát visszaadó intézkedéscsomag. A döntés előzetes felvezetésében azzal érveltek, hogy ezzel ellensúlyozzák a szabadkereskedelmi megállapodások évtizedes hatásait, amelyek elősegítették az importált áruk 3 ezer milliárd dolláros amerikai piacának növekedését. Trump érveiben megemlítette, hogy az áruforgalmi folyamatok közvetlenül ártottak az amerikai munkavállalóknak és gyártóknak. Ezen felül azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok a globális kereskedelmi deficitje jelenleg meghaladja az 1,2 ezer milliárd dollárt. Ezt egyensúlyba akarja hozni, a kormányzat ugyanis azzal számol, hogy az új vámok több mint 6 ezer milliárd dollárnyi bevételt hozhatnak.

Egyáltalán nem volt ennyire derűlátó hangulatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki csütörtökön egy Üzbegisztánban tartott sajtótájékoztatón kifogásolta a Donald Trump által bejelentett vámokat. Hozzátette, az Európai Unió kész ellenlépéseket kidolgozni azon felül is, hogy Brüsszel áprilistól már 26 milliárd euró értékű amerikai acél- és alumíniumtermékre vetett ki ellenilletéket. Figyelni fogjuk azt is, hogy az új tételeknek milyen közvetett hatásai lesznek, mert nem tudjuk felszívni a keletkező globális túlkínálatot és nem fogadjuk el a dömpinget sem a piacainkon - mondta von der Leyen. Véleménye szerint Trump vámjai szörnyű hatást gyakorolnak a fogyasztókra és a vállalkozásokra, amelyek a második világháború óta az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem révén sikeresen fejlődnek. Kifejtette: az Európai Uniónak, a világ legnagyobb egységes piacának meg kell védenie magát a globális kereskedelem mélyreható zavaraitól, amelyek az Egyesült Államok Trump általi elszigeteléséből erednének.

A bizottság elnöke mellett állami vezetők és tisztviselők és érintett gazdasági minisztériumok szinte számolatlanul szólaltak meg a témában. Az USA legnagyobb exportőrei közé tartozó Kína kereskedelmi minisztériuma közleményben reagált, amelyben kifejtették, hogy Peking „határozottan ellenintézkedéseket fog tenni saját jogainak és érdekeinek védelme érdekében”. Ennek részleteiről viszont nem szóltak. Kína egyébként a korábbi tarifaemelésekre, magasabb vámokat reagált, egyebek mellett a mezőgazdasági termékek amerikai exportjára, és korlátozta a stratégiai szempontból fontos ásványi anyagok kivitelét, amelyeket például az elektromos járművekhez használnak. Han Duck-soo, dél-koreai ügyvivő köztársasági elnök szavai szerint mivel a globális kereskedelmi háború valósággá vált, a kormánynak minden képességét latba kell vetnie a kereskedelmi válság leküzdésére.

Jonathan Reynolds, brit üzleti miniszter reményei szerint az Egyesült Királyságnak módja lesz kereskedelmi megállapodásokat kötni a brit árucikkekre kivetett 10 százalékos vámok „hatásának enyhítésére”. Hangsúlyozta, hogy senki sem akar kereskedelmi háborút, és a kormány mindent meg fog tenni, ami szükséges az Egyesült Királyság nemzeti érdekeinek védelmében. Giorgia Meloni, Olaszország konzervatív miniszterelnöke is „helytelennek” minősítette az Európai Unióval szembeni új, 20 százalékos vámokat, mondván, hogy azok egyik félnek sem kedveznek. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök már konkrétumokról is beszélt, úgy fogalmazott csütörtökön, hogy kormánya 14,1 milliárd eurós tervet hajt végre, hogy tompítsák a tarifák spanyol gazdaságra gyakorolt hatásait.

A brazil kormány viszont már keményebben beleállna az ügybe, s közölte, fontolgatja, hogy a kérdést Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé vigyék. Később pedig az egység ritka megnyilvánulásaként a brazil kongresszus egyhangúlag elfogadott egy viszonossági törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy megtorló intézkedéseket hozzon bármely országgal vagy kereskedelmi tömörüléssel szemben. 

Megemeli a magyar inflációt a vámháború

Az kérdés, hogy ezek a vámok meddig maradnak fenn, ugyanis most kialakulni látszó helyzet hosszú távon fenntarthatatlan – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Én nem zárnám ki azt, hogy akár fél éven belül olyan káoszt eredményeznek a trump-i vámok a világgazdaságban, amely lépéskényszerbe hozza az USA-t. A nagy kérdés valójában az, hogy meddig fog ragaszkodni Donald Trump amerikai elnök ehhez – bocsánat, de nem tudok rá jobb szót – az őrültséghez. Nem világosak a mozgatórúgók, hisz az USA gazdasága évtizedek óta abból élt, hogy kereskedelmi hiánya volt, vagyis többet fogyasztott, mint amit importált, az így keletkezett dollármennyiséget az egész világ felszippantotta. De láthatóan lehet fokozni az őrültséget, hiszen demokrata és republikánus szenátorok olyan törvényjavaslat benyújtását tervezik, amely azon országokra (például Magyarországra), amelyek nem állnak el az orosz energiahordozók (kőolaj, földgáz, urán) használatáról, azok amerikai bevitelére 500 százalékos vámot vetnének ki. Ekkora számot leírni önmagában komolytalan – fogalmazott Palócz Éva.

Az világos, hogy Donald Trumpnak semmi világos elképzelése nem volt arról, hogy miként kényszerítse rá a feleket az orosz-ukrán háború lezárására, csak annyit gondolt, hogy az USA birodalmi tekintélye és az ő személyes hatalma kikényszeríti békét. Ugyanezt látjuk vámok esetében: hónapok óta lebegtette az intézkedéseket, arra számított, hogy a világ meghajlik az akarata előtt, de nem ez történt, emiatt sokkal rosszabb helyzetbe került a világgazdaság, mint volt két hónappal ezelőtt.

A modellbecslések szerint a az EU-ra kivetett 20 százalékos vám az eurózóna gazdaságának várható növekedését évi 0,3 százalékkal mérsékli az alappályához képest, de ez csak egy becslés, rengeteg feltételezéssel kell élni. Az biztos, hogy mind az eurózónára, mind a magyar gazdaságra nézve csakis negatív következményei lehetnek a vámoknak. Az elsődleges kár a növekedési áldozat, illetve az infláció emelkedése, de talán még ennél is nagyobb kárt okoz, hogy az USA elnöke egyetlen mozdulattal rúgta fel a ma működő világkereskedelmi rendet. Láttuk, hogy a Covid-járvány idején micsoda károkat okozott az ellátási, termelési, kereskedelmi láncok széttöredezése, és ez most fokozattan így lesz. A trump-i vámok hasonló sokkot okoznak a világgazdaságnak, mint a járvány után láttunk – fogalmazott Palócz Éva.

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az USA irányuló magyar export nagyobb súlyú az uniós átlagnál, ez alapján azt lehetne feltételezni, hogy vámok hatása magyar gazdaságra nagyobb lehet, mint az uniós 0,3 százalékos visszaesés. Ugyanakkor Palócz Éva arra világított rá lapunk kérdésre, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a logika működik, ezért ha elfogadjuk az egész unióra várt 0,3 százalékos GDP esést, nem tévedünk nagyot, ha idehaza is ezzel számolunk. Az inflációban viszont rosszabb a helyzet: az amerikai vámemelések az USA belső inflációját emelik, hiszen a vámokat végül ott kell megfizetni. Ugyanakkor a jelen helyzetben elkerülhetetlen, hogy az EU viszontvámokat vessen ki, ez már az uniós, így a magyar inflációt fogja emelni. Ráadásul a magyar gazdaság az EU-nál sokkal érzékenyebb a külső inflációra, így az áremelkedési hatások idehaza sajnos jobban fognak hatni, mint az EU más országaiban. A helyzetet tovább rontja, hogy semmilyen amerikai-magyar gazdasági különalkunak nincs nyoma, holott Donald Trump győzelme után az Orbán-kormány ezt ígérte – mondta Palócz Éva.