- Debrecennek két új kínai testvérvárosa lett, hátha az emberek végül megszeretik az akkugyárat

Kölcsönösen delegációkat fogadnak, részt vesznek egymás programjain, hogy a „gyakorlati együttműködés révén tovább vigyék és erősítsék a régóta fennálló barátságot”. A Debreceni Egyetemen működő Konfuciusz Intézetet hídnak tekintik az oktatás és a kultúra terén, fokozzák az együttműködést az „Egy övezet, egy út” keretében, elősegítve a baráti cseréket a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás, a tudomány és technológia, a kultúra és az idegenforgalom területén, valamint együtt dolgoznak a kölcsönös jólét és fejlődés előmozdításán, s egyetértenek abban, hogy együttműködésük a két város közötti kapcsolattartás ablakaként szolgál – így szól az a határozat, amelyet legutóbbi közgyűlésén fogadott el a fideszes többségű debreceni önkormányzat arról, hogy a kínai Tiencsin várossal testvérvárosi kapcsolatra lép. Hasonló tartalmú dokumentum született ugyanitt egy másik, szintén kínai város, Ningtö esetében is.

Több ellenzéki képviselő – köztük a momentumos Szabó Bence, illetve a Civil Fórum Debrecen színeiben politizáló Gondola Zsolt – felvetette, vajon van-e köze a Debrecen határában jelentős állami támogatással hatalmas beruházást építő CATL akkumulátorgyártó vállalatóriásnak ahhoz, hogy Debrecen ilyen jellegű kapcsolatépítést tervez. A város vezetői tagadták az összefüggést, arra hivatkoztak, elsősorban kulturális és oktatási célokat szolgál az együttműködés. Nem tagadható el ugyanakkor a két település kiválasztásában a kínai akkumulátorgyár szerepe. A hárommilliós lélekszámú Ningtö az interneten fellelhető adatok szerinte ma is a CATL egyik székhelye, mi több, a vállalkozást 1999-ben itt is alapították. Tiencsin Sanghaj, Peking és Kanton után a negyedik legnagyobb kínai város a maga tizenhárommillió lakosával, itt nemrégiben írt alá megállapodást a kínai akkumulátorgyártó óriás arról, hogy a technológiai kutatási és fejlesztési előnyeit kihasználva folyamatosan bővíti üzleti jelenlétét, „hozzájárulva Tiencsin környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és magas színvonalú fejlesztéséhez.”

Gondola Zsolt lapunknak azt mondta: ő maga is felvetette az önkormányzati ülésen, hogy egy ilyen, meglehetősen aránytalan súlyú testvérvárosi kapcsolat – hiszen Debrecen mindössze 200 ezres lakosú, ellentétben a több milliós lélekszámú másik két partnerrel – nem a város érdekeit szolgálja, pusztán jó színben szeretné feltüntetni az idetelepülő ázsiai beruházókat. Szerinte ez csak „olaj a tűzre”, a debreceniek emiatt nem fogják jobban megkedvelni az akkumulátorgyárat, de azt a választ kapta, hogy épp az ilyen kulturális kapcsolatok segíthetnek majd az előítéletek lebontásában.

A cívisvárosban egyébként az is sokak ellenérzését váltotta ki, hogy – miként arról lapunkban beszámoltunk – a hagyományos augusztus 20-i virágkarneválon az egyik fő kompozíció szintén ázsiai jellegű volt: a CATL szponzorálásával egy panda-családot építettek meg száraz virágokból. Ezt az installációt az akkumulátorgyár a debreceni állatkertnek adományozta, így a most hétvégére, szeptember 14-15-re tervezett „Kínai őszközép ünnep és pandanapok” keretében ezt is megtekinthetik majd az érdeklődők.