Debrecen;akkumulátorgyár;CATL;

Még épül az üzeme, de már most terjeszkedik a kínai gyártó

- Honfoglalózik még egy kicsit Debrecenben a CATL, az eddig ismertnél nagyobb területen akar akkumulátort gyártani

Noha korábban csak logisztikáról volt szó, mégis összeszerelő üzemet létesít a kínai akkumulátorgyártó cég egy debreceni állami telephelyen. Közben újraindult a bátonyterenyei bontó, a kormányhivatal szerint minden hiányosságot kijavítottak.

– Várható volt, hogy minden, az önkormányzati választásokat befolyásoló aggályos kérdést csak június 9-e után hoznak majd nyilvánosságra a debreceni akkumulátorgyárak ügyében. Így történt ez az állami tulajdonban lévő INPARK Szigma Kft. telephelye esetében is, amit a kínai CATL bérel – hangzott el nemrég a Civil Fórum Debrecen Egyesület tájékoztatóján. Mint elmondták, korábban a városháza arról tájékoztatta a debrecenieket, hogy itt csak logisztikai tevékenységet folytat az akkumulátorgyártó óriás, mára azonban kiderült, hogy egy összeszerelő üzem jön létre, amellyel az eddigi, a kérelemben szereplő 40 GW gyártókapacitást 49,2 GW/órára növeli a vállalat. Emiatt a CATL immáron másodszorra módosítja a korábban a kormányhivatalhoz benyújtott környezethasználati engedélyt, a most előterjesztett anyag pedig szerintük aggodalomra ad okot, mert eszerint a város környezeti terhelését tovább növelik.

A civilek véleménye szerint álságos, amikor „zárt gyártási technológiáról” „négy karbonsemleges gyárról”, valamint „jószomszédi viszonyról” kommunikál a beruházó, hiszen a most benyújtott környezethasználati engedélymódosítási kérelemből megállapítható, hogy a már meglévő 51, szétszórtan elhelyezkedő légszennyező forrás száma emiatt további néggyel nő, amely nem a zárt technológiát támasztja alá, és tovább növeli a kibocsátási pontokat.

– A karbonsemleges gyár szlogenjével szemben a szén-dioxid kibocsátásról mélyen hallgat a dokumentum. A forgalmi adatok szintén növekedést mutatnak, a napi 350 tehergépjármű további negyvenöttel nő, az általuk okozott terhelést nem említik, ez hiányzik az anyagból 

– olvasható a civilek állásfoglalásában. Úgy vélték: a legkritikusabb vízfogyasztással kapcsolatban sem megfelelően nyilatkozott a CATL, hiszen korábban új, víztakarékos gyártástechnológiát jelentett be, ezzel szemben a benyújtott engedélyben még utalás szintjén sincs semmilyen adat ennek megvalósításáról. Szerintük tovább bizonytalanítja a vízfelhasználást, hogy az akkumulátorgyár állítólag szürke vizet fog felhasználni, de ennek mibenlétéről még semmit sem tudnak a helyiek. Hozzátették: az aggodalmat tovább növeli Lázár János törekvése, amely a helyi önkormányzatok saját adóbevételeinek elvonására irányul, mivel egy ilyen döntés esetében Debrecenben valóban csak a kínai akkumulátorgyár negatív következményei maradnának.

Megkérdeztük a debreceni városházát a civilek felvetéséről, ám ők az önkormányzat Fidesz-frakciójának állásfoglalásával válaszoltak. Szerintük a Civil Fórum sorozatosan támadja azokat a beruházásokat, amelyek lehetővé tették, hogy a város iparűzési adóbevétele a 2014-es 10 milliárd forint bő háromszorosa legyen 2024-ben, azaz 34,5 milliárd forint, úgy, hogy a most épülő legnagyobb cégek, többek közt a BMW még nem is termelnek.

– Joggal várjuk el a Civil Fórum képviselőitől, hogy ismerjék az általuk kritizált beruházások hatósági dokumentációit, ne pedig ellenőrizetlen sajtóinformációkra hivatkozzanak. Ha így tettek volna, annak hiánypótlási mellékletében láthatták volna a CATL önkéntes kötelezettségvállalását az NMP (N-metil-2-pirrolidon oldószer) kibocsátás csökkentésére a németországi üzeméhez hasonló mértékre, illetve vállalja a tisztított szennyvíz használatát is. Közölték: Debrecen az egyetlen város, amely karbonsemleges ipari parki programot indított, s ez a város rendelkezik az ország legátfogóbb fenntarthatósági és környezetvédelmi programjával, a Zöld Kódexszel.

Szabályszegések után újraindulás

Míg a debreceni akkugyár csak épül, addig Bátonyterenyén, közel egy év szünet után júniusban újra elindult a tavaly augusztusban felfüggesztett akkumulátorfeldolgozó, miután a Nógrád Megyei Kormányhivatal szerint a dél-korai SungEel Kft. teljesítette a megfelelő működéshez szükséges feltételeket.

– A vállalat ugyan a környezetet nem szennyezte, de sorozatosan megszegte a működéssel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályokat, amivel megsértette a hulladék elhelyezésére és a dokumentációra vonatkozó előírásokat, és előfordult, hogy az engedélyezettnél több hulladékot dolgozott fel – írták közleményükben. Mint kiemelték, a kormányhivatal a felfüggesztést megelőzően hat alkalommal összesen közel 100 millió forint bírsággal sújtotta a vállalkozást. – A cég a hulladékfeldolgozást újrakezdhette, miután a jogsértő állapotot megszüntette, a szigorú előírásokat teljesítette, a szükséges engedélyeit megszerezte és az üzemben „túltárolt” hulladékot elszállította. A kormányhivatal továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel fogja nyomon követni, hogy az üzemben betartják-e a korábbinál is szigorúbb előírásokat – fogalmaztak.

Hiába a korábbi tiltakozások, az üzem ismét működhet

Azt a kormányhivatal nem részletezte, pontosan milyen szabálytalanságokat követett el az üzemeltető, az Átlátszó azonban közadatigényléssel megszerezte ezt. Eszerint a SungEel Kft. többek közt „nem-veszélyes” kóddal látta el a veszélyes anyagokat tartalmazó „Jelly roll” hulladékot, s így kívánta azt Dél-Koreába exportálni. A hamis kóddal ellátott hulladékot a telephelyén szabálytalanul tárolta, jelentős részét pedig engedéllyel nem rendelkező vállalkozónak adta át: a több ezer tonna veszélyes hulladékot és grafitport Ikladon, Abasáron, Aszódon és Mohorán helyezték el illegális raktárakban. Az oknyomozó portál által megszerzett adatok szerint veszélyes szerves vegyületek – dimetil-karbonát, dietil-karbonát, metil-etil-karbonát, etil-karbonát, etilén-karbonát – voltak kimutathatók a bátonyterenyei üzem munkahelyi levegőjében és a csarnokban vett pormintákban. A kormányhivatali szerint időközben megszűntek e szabálytalanságok, ezért a bátonyterenyei üzem most nyáron újra elindulhatott.

A magyarul nem vagy alig tudó, magyar gyökerű külföldiek gyakran azt fontolgatják, hogy visszatérnek őseik földjére. A hazatérni vágyók általában szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal, a visszatérés szándéka azonban nem ezzel magyarázható.