- Újabb debreceni csápot növeszt a nagy kínai akkumulátorgyár

– Mint a mesebeli farkas, aki először csak a kisujját szeretné bedugni házba, de később majd jön a karja és a lába is, végül pedig bent akar lenni az egész állat, hogy felfalja a kismalacot – így jellemezték lapunknak debreceniek azt a folyamatot, amellyel a CATL kínai akkumulátorgyár nemcsak a saját eredetileg tervezett telephelyén, hanem már az államtól bérelt ipari létesítményben is folytatna akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységet.

Korábban a városháza arról tájékoztatta a debrecenieket, hogy az épülő akkugyár tőszomszédságában, az állami tulajdonban lévő INPARK Szigma Kft. telephelyén – amelyet a CATL bérbe vett – logisztikai tevékenységet végez a cég. Csakhogy – mint azt a napokban megírtuk – mára kiderült: egy összeszerelő üzem is létrejött itt, amellyel a korábban jelzett 40 GW/óra gyártókapacitást 49,2 GW/órára növeli a vállalat. Kiderült az is, hogy emiatt a kínai beruházó már másodszorra módosítja a korábban a kormányhivatalhoz benyújtott környezethasználati engedélyt. Megkérdeztük a városházát az ügyben, de érdemben nem válaszoltak, mindössze az önkormányzat Fidesz-frakciójának korábbi közleményét küldték el nekünk. Ebből lényegében az derül ki, hogy a civilek álságosan és feleslegesen aggódnak, minden a legnagyobb rendben, a város iparűzési adóbevétele tíz év alatt megháromszorozódott, pedig a legnagyobb autóipari üzemek – azaz a BMW és CATL – még el se kezdtek működni.

Reagált az ügyben lapunknak a CATL, az általuk megbízott kommunikációs cégen keresztül. Azt írták: már a beruházás 2022-ben történt bejelentésekor kitértek arra, hogy mekkora területen tervezik a tevékenységüket, e terület használatba vétele pedig több lépcsőben, adásvétellel és bérleti szerződés útján történik. – Idén január 9-én látott napvilágot a bejelentés arról, hogy az INPARK Szigma Kft. beruházásában a Debrecen Déli Ipari Park területén felépülő 60 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokot a CATL Debrecen fogja kibérelni. Az akkori tájékoztatásnak megfelelően a létesítmény elsődlegesen raktározási igényeket szolgál ki, emellett kisebb részben akkumulátormodulok összeszerelését végzi majd itt a vállalat – fogalmaztak. Hozzátették: az időközben elkészült csarnokot júniusban átvették, jelenleg a technológiai eszközök telepítése folyik. Az épületben a sikeres tesztüzemet követően akkumulátormodulokat szerelnek össze a raktározási tevékenység mellett. – Az akkumulátormodulok összeszerelése az akkumulátorcellák gyártásának utófolyamata, az akkumulátorterméket cella-, vagy modulösszeállítás formájában szállítják a vevőnek, a megrendelői igények alapján. Az akkumulátorcellák gyártása a CATL saját beruházásában épülő üzemcsarnokban zajlik majd – írták. Szavaik szerint

A debreceni akkumulátorgyárnak fontos szerepe lesz az e-mobilitás európai terjedésében, ami azért is fontos, mert az Európai Bizottság döntése szerint 2035-tól nem lehet új dízel- és benzinmotoros autókat értékesíteni az EU területén – fűzték hozzá.

Az akkumulátorgyár ellen küzdő Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület szerint viszont eben az esetben inkább arról van szó, hogy „olcsón és gyorsan” kreáltak a INPARK Szigma logisztikai központból egy „CATL 2. ütemet”. – Hogyan alakul át a logisztikai központ négy lépésben akkumulátoripari vegyi üzemmé? Első lépés: építtessünk fel – lehetőleg egy másik cégnév alatt – a CATL első üteme mellé egy óriási csarnokot, és nevezzük el "INPARK Logisztikai Központ”-nak. Az építkezést engedélyeztessük logisztikai központként, így nem kell megfelelnünk számos környezetvédelmi és egyéb szabálynak. Majd kérjünk rá engedélymódosítást a hatóságtól, így már mechanikai összeszerelő tevékenység, vagyis akkumulátor-összeszerelés és selejt akkumulátor-szétszerelés is folytatható a raktározás mellett. Kis idő elteltével csendben kérjünk engedélyt ugyanitt tíz szennyező pontforrásra,

 Az INPARK neve elé végül írjuk ki a CATL nevét, majd bontsunk pezsgőt, mert a titkos átalakulás megtörtént, alig vette észre valaki – foglalták össze kissé ironikusan a saját közösségi oldalukon, mi történt szerintük az újabb beruházásnál.

Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke, önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta: nem lehet „elbagatellizálni” egy olyan bővítést, aminek következtében 25 százalékkal megnőtt a CATL korábban tervezett gyártókapacitása, még akkor sem, ha azt félig-meddig fű alatt, egy államtól bérelt telephelyen tervezi megvalósítani a kínai cég. Ráadásul most a józsai és az ebesi városrészben élő debreceniek is joggal aggódhatnak, hiszen az elmúlt hónapokban ott is elindult két logisztikainak mondott beruházás, ami a fenti példa alapján ugyanúgy átalakulhat majd részben összeszerelő üzemmé. Ezt látszik alátámasztani – tette hozzá –, hogy már úgynevezett „kibocsátási mérőpontokat” is kihelyeztek az adott létesítmények mellé, márpedig ha valóban csak raktározásra használnák e telephelyeket, akkor ezekre nem lenne semmi szükség.