Túl szép lenne, ha valóra válna a jegybank márciusi kamatcsökkentése – írták a magyar monetáris politika kilátásairól szóló elemzésükben az ING elemzői. Virovácz Péter magyarországi vezető elemző és Fratisek Taborsky régiós stratéga szerint az amerikai és svájci bankcsődök, illetve bankmentések után egy időre el lehet felejteni a magyar kamatok csökkentését. Az MNB kedden tartja kamatdöntő ülését.
A pénzpiacok közelmúltban látott felfordulása bebizonyította, hogy a forint árfolyama továbbra is rendkívüli mértékben ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat változásainak, s az elemzők ilyen körülmények között nem látnak arra lehetőséget, hogy a magyar jegybank változtasson politikáján. Egyelőre folytatódik a türelemjáték: a serpenyő egyik felében a már tetőzött infláció, a csökkenő folyó fizetési- és külkereskedelmi hiány van, amely a fundamentális kockázatok csökkenését jelzi, a másikban viszont a törékeny piaci stabilitás és az uniós források miatti bizonytalanság helyezkedik el. Az ING elemzői szerint a forint sérülékenységét figyelembe véve a jegybank monetáris tanácsának keddi ülése után is marad a status quo. Hasonlóan vélekedik Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője is, aki szerint a jelenlegi bizonytalan piaci környezetben veszélyes lenne a jegybank irányadó, 18 százalékos kamatának csökkentése. Az elemző szerint
a jegybank most az óvatosságát fogja hangsúlyozni, és majd csak a második negyedévben dönthet a kamatcsökkentési ciklus esetleges megkezdéséről.
Az MNB kamatdöntő testülete holnap nemcsak a kamatpályáról dönt, de frissíti az inflációs és növekedési előrejelzését is. A jegybank idénre – a december végén kiadott prognózis szerint – 15-19,5 százalékos sávba várja az inflációt. Az „érthetetlenül” széles előrejelzési sáv az elemzők szerint nem adott támpontot a piacoknak. A széles tartományt látva az MNB a prognózis frissítése során nem valószínű, hogy meglepetést tudna okozni vagy akár érdemben változtatna a 2024-2025-ös inflációs előrejelzésen. Az MNB jelenleg 2024 re 2,3 - 4,5, 2025-re pedig 2,5 - 3,5 százalékos inflációt vár.
Élen a magyar infláció, úgy drágul minden, hogy az EU-ban máshol csak messziről követni tudjákMiközben a jegybank kezét megköti a jegybanktörvény, amely szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, illetve az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását és ellenállóképességének növelését. A amerikai és svájci bankcsődök ellenére komolyan senkiben nem vetődhet fel, hogy a magyar pénzügyi rendszer jelenleg sérülékeny lenne, így az MNB-t köti a mandátuma. A jegybank vezetése többször hangsúlyozta, hogy szerintük nincs alternatívája a gyors és hatékony inflációcsökkentésnek, hisz magas inflációs környezetben tartós gazdasági növekedésre sincs lehetőség.
Tovább gyűrűzik a bankválság, 17 milliárd dollár értékű kötvény semmisült meg másodpercek alattBankpánik söpört végig a világon, lehet még olyan pénzintézet, amelyik bajba kerülEnnek ellenére a cégeket fojtogatják a rendkívül magas, 18 százalékos kamatok, ezért a jegybanktól és a kormánytól olcsóbb, támogatott hiteleket kérnek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet évadnyitóján a vállalkozókat sújtó egyik kihívásnak épp a magas kamatokat nevezte, ugyanakkor az inflációt az egész gazdaságot ért legnagyobb kihívásnak – érzékeltetve a gazdaságpolitika tudathasadásos helyzetét. Parragh végül az MNB-vel szemben tette le a voksát, mondván a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik, vagyis a növekedés vs. antiinfláció közül Parragh az előbbit választaná.
Parragh László beszólt a miniszterelnöknek a keleti nyitás miattA kormány hasonló elveket vall, és a legfőbb gazdasági célja nem az által okozott Európa-rekord infláció letörése, hanem a recesszió elkerülése, vagyis az hogy az éves gazdasági növekedés nulla százalék felett maradjon. Ennek érdekében több ezer milliárd forint értékben önti a kedvezményes hiteleket az Eximbankon, a kormányzati tőkeprogramokon keresztül a gazdaságba - ezzel fékezve a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
A kormány a gázpedált, az MNB a féket nyomja – vagyis nincs meg az összhang közöttük az antiinflációs politikában sem.
Jól jelzi a kormány hozzáállását az inflációhoz, hogy továbbra sem törli el az élelmiszerársapkákat, mert ez számára többlet politikai hasznot hajt, sőt az sem ismeri el, hogy épp ezek felelősek az élelmiszerinfláció egy jelentős részéért. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón arról beszélt, hogy egyrészt jövő hónap közepén döntenek április végén lejáró élelmiszerársapkák meghosszabbításáról, másrészt szerinte erre akkor kerülhet sor, ha érdemben csökken az infláció, vagyis valamikor az év közepén.
Gulyás Gergely: Halljuk nap mint nap, hogy folytatni kell a háborút, nem tudjuk letartóztatni Vlagyimir Putyint Magyarországon – Kormányinfó percről percreAz MNB mellett a világ vezető jegybankjai is kitartanak az antiinflációs politikájuk mellett, az EKB fél százalékponttal, az amerikai Federal Reserve a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékponttal emelte a kamatát. Mind a két központi bank hangsúlyozta elkötelezettségét az antiinflációs politika és a monetáris szigorítás mellett, azzal együtt, hogy elismerik, az elmúlt hetek bankcsődjei hatással lesznek a gazdasági növekedésre.
Átalakul a Monetáris Tanács
A kormány két új tagot jelölt a kilenc tagú Monetáris Tanácsba, ugyanis lejárt Parragh Bianka és Kocziszky György hat éves mandátuma. Parragh László feleségének hat évvel ezelőtti kinevezése meglepetés volt, mert a közgazdász semmilyen releváns monetáris politikai múlttal nem rendelkezett, igaz erre a korábbi kinevezések során is előfordult. A kormány a – Bloomberg meg nem erősített értesülései szerint – Búza Évát és Kovács Zoltánt jelöli. A hírügynökség úgy véli, míg az elmúlt években a tanács rendre egyhangúlag hozta meg a döntéseit a kamatpolitikáról, az új jelöltekkel visszaköltözhet vita a döntéshozatalba. Mind a két jelöltnek van banki és pénzügyi tapasztalata: Búza Éva jelenleg az állami Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója, pályafutás alatt megfordult több állami cégnél és pénzintézetnél, Kovács Zoltán több pénzintézetnénél is dolgozott, 2013-16 között a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt, utána magánbefektetővé vált, és a Matthias Corvinus Collegium üzleti műhelyét vezeti.
