- Az MNB hallani sem akar kamatcsökkentésről, sőt, tovább szigorított

Nagy valószínűséggel januárban 25,7 százalékon tetőzött a hazai infláció, de vélhetően még a február sem hoz érdemi elmozdulást, sőt a következő hónapokban sem várható a drágulás látványos csökkenése, ezért hosszan elhúzódó úgynevezett platózásra számít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta a Virág Barnabás, jegybank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Ilyen inflációs környezetben érthető okokból egyetlen monetáris kondícióján nem lazított az MNB, így változatlanul 13 százalék az alapkamat, valamint 18 százalék az irányadó kamat, ami miatt magasak maradnak a hitelkamatokat is.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kamatcsökkentésre nógatta a jegybankot egy kedden megjelent interjúban. Ennek ellenére a jegybank úgynevezett héja üzemmódba kapcsolva tovább szigorított: április elsejétől 18 százalékra emeli kereskedelmi bankoknak az MNB tartalékszámláján elhelyezett betéteire fizetett kamatot, amivel több ezer milliárd forint likviditást szívnak fel a pénzpiacokról.

– derül ki a testület keddi kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatón. A jegybank üzenetei szerint sokáig fennmaradna a 13 százalékos alapkamat, ezért egyelőre szóba sem jöhet a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése sem – így lehet összefoglalni Virág Barnabás, MNB alelnök keddi tájékoztatóján elhangzottakat. A világgazdaságban (is) láthatók ugyan már az inflációs fordulat jelei, de a dezinfláció a várnál lassabb lassabb lesz, ami miatt mind az USA-ban, mind eurózónában nőttek a kamatvárakozások, ezért csak óvatosan lehet gondolni a hazai kamatok esetleges csökkentésre – tette hozzá. Az, hogy marad a 18 százalékos kamat, nem lepte meg a piacokat, hiszen mindenki erre számított, mégis a kamattartás hírére tovább erősödött a forint: kedden délután egy euróért 376,5 forintot kértek – ilyen „olcsó” az euró tavaly áprilisban volt utoljára.

Nagy Márton jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter, korábbi MNB-alelnök nyomást próbált gyakorolni a Monetáris Tanácsra, amikor is a NER-kötelébe került Index.hu-nak azt nyilatkozta az Monetáris Tanács ülése előtt, hogy „reménykedem abban, hogy az MNB mihamarabb megkezdi a kamatok csökkentését”. A miniszter arról is beszélt, hogy minden bizonnyal könnyebben lehetne kezelni a válságot euróval, de hozzátette, a közös devizával akkor is együtt kell élni, amikor nincs válság. Ezért szerinte a magyar euró akkor jöhet, ha a magyar gazdaság eléri az uniós fejlettségi szint 90-95 százalékát.

Az MT-t egyáltalán nem hatotta meg Nagy Márton nyilatkozata, olyannyira, hogy a jegybank tovább szigorított a monetáris környezeten. Korábban már döntés született arról, hogy áprilistól megduplázódik, 5-ről, 10 százalékra növekszik a jegybankban tartandó kötelező kereskedelmi banki tartalékok mértéke, ezzel mintegy 2000 milliárd forint feles likviditást szívnak ki a piacról. Most viszont arról döntött az MT, hogy a 10 százalék feletti részre nem 13 százalékos alapkamatot, hanem a jelenleg 18 százalékos irányadó kamatot fizetik a bankoknak, ezzel is a betételhelyezésre ösztönözve pénzintézeteket. Jelenleg mintegy 12 ezer milliárd forint szabad pénzmennyiség kering a bankrendszerben – ez a GDP 20 százaléka, ami bődületesen nagy összeg. A szigorítások után is bőven elegendő likviditás marad a bankoknál a hiteligények kielégítésre – mondta az MNB alelnöke, persze az más kérdés, hogy 18 százalékos kamattal nagyon kevesek fognak hitelt felvenni.

Erre – a ki nem mondott - bírálatra Virág azzal válaszolt, hogy

– utalt az MNB alelnöke Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti beszédére is. Mégpedig az infláció gyors mérséklése a jegybank szerint nem várható a következő hónapokban. Ráadásul átalakulóban van az infláció szerkezete: januárban már megállt az élelmiszer-infláció emelkedése, ezzel szemben a szolgáltatások árai emelkedtek gyorsabban – ha ez csak egyszeri botlás volt, akkor nincs baj, de a szolgáltatások áremelkedése folytatódna, azt a jegybank árgus szemekkel figyeli. Az infláció januárban tetőzhetett, de még hónapokig platózni fog az MNB várakozásai szerint az árindex látványos csökkenése csak az év második felében várható – mondta Virág Barnabás.

Megengedőbben vélekedik Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője: szerinte az egyre erőteljesebb bázishatások, és a nyersanyag-, termény, energiaárak, szállítási költségek csökkenése miatt  már év elejétől fordulhat az infláció. Az elemző szerint a 13 százalékos alapkamat mérséklődésére már 2023 év közepétől számíthatunk, vagyis addigra összezárul az olló a jelenleg 18 százalékos irányadó és a 13 százalékos alapkamat között. Suppan az év végére 9 százalékos jegybanki alapkamatra számít, vagyis a jelenlegi 18 százalékos kamat megfeleződhet.