Sűrű napja volt hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnöknek. Nem csak napirend előtti felszólalást tartott, de azonnali kérdésekre is válaszolt később.
DK: miért ekkora az infláció?
A sort a DK frakcióvezető-helyettese nyitotta, aki az inflációról kérdezett. Arató Gergely úgy vélekedett, hogy nincs szankciós infláció, nincs háborús infláció, csak „orbáni” infláció van. Választókerületének polgárai azt kérdezik, „mikor látja be azt, hogy nem képes kezelni a helyzetet, nem képes kezelni az elszabadult inflációt, mikor mond végre le?”
„Az a benyomásom alakult ki, hogy még a saját frakcióját is meglepte ezzel a követeléssel” - kezdte válaszát Orbán Viktor. Ezt követően azzal folytatta, hozzászokott ahhoz, hogy akármi rossz történik, akár Magyarországon, akár a világban, azért előbb vagy utóbb a kormány, azon belül is a miniszterelnök lesz a felelős.
„Szerintem azt mondani, hogy a magyar kormány felelős az inflációért, az teljes tájékozatlanságra és közgazdasági műveletlenségre utal”
- vélekedett.
Ezt követően azzal folytatta, hogy az inflációnak nyilvánvalóan az az oka, hogy egész Európában elszabadultak az árak. A magas árszínvonal azért van, mert Európa úgy döntött, hogy szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, hiszen az olcsó energia Oroszországból érkezett. Azóta onnan nem érkezik, ezért drága energiával kell ellátni az Európai Uniót. Miután az orosz gáz ára is a tőzsdéhez van kötve, és a tőzsdeárak fölmentek, ezért mi, akik egyébként nem nyugatról kapjuk az energiát, és megszenvedjük ennek a következményeit - fejtegette. Hozzátette, mivel Magyarország olyan ország, melynek nagyon nagy ipari kapacitásai vannak, nagy energiaigénnyel. Ugyanakkor saját energiaforrásunk nincs. Importra vagyunk utalva, és a nagy import kitettségünk miatt az infláció Magyarországon nagyobb fájdalmat okoz, mint olyan országokban, amelynek a kitettsége kisebb, éppen ezért az a kérdés, mit tesz a kormány - ezt pedig már korábban ismertetett.
„Úgy látom, korábban az volt a szöveg, hogy aki közel van Ukrajnához, ott magas az infláció, most az a szöveg, hogy ott magas az infláció, ahol magas az ipari termelés” - válaszolt Arató Gergely. Úgy véli, a miniszterelnök „gyenge kifogásokat mondott”.
„Mikor vallja be végre azt, hogy elrontották, és gondolkozni kell azon, hogy mit lehetne tenni azért, hogy valóban csökkenjenek az árak Magyarországon?” - tette fel a kérdést.
A magyar kormány szerintem jó gazdaságpolitikát folytat - vélekedett a miniszterelnök. Orbán Viktor azt hangoztatta, a munkaalapú gazdaság az a fundamentum, amire építünk. A gazdaságpolitika rendben van. Az energiapolitikánkat kell hozzáigazítani ahhoz a helyzethez, amibe az egész európai gazdaság került a szankciók miatt. Ha a szankciókat ma kivezetnék, egyetlen pillanat alatt az infláció szintje egész Európában minden országban legalább a felére lecsökkenne - tette hozzá.
A narancsról kérdezett a Momentum
„Miniszterelnök úr, én egy nagyon egyszerű matekpéldával készültem mára önnek. Bizony” - rugaszkodott neki a Momentum politikusa. Bedő Dávid ezt követően feltette valóban szokatlan kérdését. „Ön odamegy az utcán száz emberhez és megkérdez mindenkit, hogy kérnek-e egy narancsot. A 100 emberből 18 azt mondja, hogy igen, kérek egy narancsot. Maradék 82, viszont nem válaszol önnek. Figyelmen kívül hagyja az abszurd kérdését és tovább sétál. A kérdésem tehát az Miniszterelnök úr, hogy az emberek hány százaléka kér narancsot?”
„Minden hasonló gyermekded kérdés megválaszolására szívesen fogadom az irodámban” - tömören ennyit felelt a kormányfő. „Mint mindig humoros a Miniszterelnök úr, csakhogy a szemfülesebbek valószínűleg rájöttek már, hogy ez a történet valójában nem a narancsokról szól, hanem a maguk hazug propagandájáról” - riposztolt Bedő Dávid. Kifogásolta, hogy több milliárd forintot költöttek el a most futó „kamu konzultációjukra”, amit összesen 1,4 millió magyar állampolgár töltött ki, a választópolgárok körülbelül 18 százaléka. Mégis az egész országban óriásplakátokon hirdetik, hogy a magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra. „Rezzenéstelen arccal hazudnak folyamatosan, aztán döngetik a mellüket, hogy megkérdezték a magyarokat, miközben nyilvánvaló, hogy magukat nem érdekli a magyarok véleménye. De nem elég, hogy milliárdokból hirdetik a hazugságaikat. Nem elég, hogy hangosan harsogják mindenhol, hogy a magyarok nem kérnek a szankciókból, mert közben maga kimegy Brüsszelbe és megszavazza a tizedik szankciós csomagot is” - fogalmazott.
„Hát én nyilván a korom miatt lassabban haladok, de nem a narancs áráról volt az előbb szó?”
- érdeklődött Orbán Viktor.
Ezt követően megjegyezte, hogy a nemzeti konzultációban több mint egymillió ember vett részt Tisztelettel köszönjük, hogy részt vettek a konzultációban, a fontos kérdésekben a magyar kormány hasonló akciókat fog szervezni a jövőben is.”
Az MSZP-t a rezsicsökkentés érdekelte
A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint, januárban 25,7%-kal nőttek az árak az előző évhez képest. Ennyivel kevesebbet érnek a fizetések, a nyugdíjak. Ami ezen belül a mindennapi emberek megélhetését érinti, hogy a rezsicsökkentés átalakításával - bizonyos értelemben megszüntetésével - KSH adatai szerint a háztartási energia 52,4%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6-tal, a tűzifáé 58-cal, az elektromos energiáé 27,7-tel - kezdte a szocialista Harangozó Tamás. Kifejtette, ilyen esetben átmenetileg az élelmiszerre vonatkozó ársapkákat, hatósági árakat fenn lehet és fenn kell tartani, s azokat más termékekre is ki kell terjeszteni.
„Képzelje el, mi lenne itt rezsiár ügyben, hogyha nem lenne a rezsicsökkentés politikája” - válaszolt a miniszterelnök. Orbán Viktor felvetette, akik a kormányt kritizálják a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása miatt, azoknak ki kellene számolni, hogyan nézne ki egy-egy magyar családnak a költségvetése, ha ez nem lenne. Ha az átlagfogyasztásig nem támogatná a kormány az energiafogyasztást, abban az esetben Magyarország a legsúlyosabb szociális katasztrófával kellene, hogy szembenézzen. Ezért szerintem párthovatartozásra való tekintet nélkül méltánylandó, hogy egy ilyen nehéz helyzetben a kormány nem akar lemondani azokról az emberekről, azokról a családokról, akik az elmúlt tíz-egynéhány évben végre a létbizonytalanságból a középosztályi státusz irányába mozdultak el, mert ők lennének azok, akik elsősorban visszazuhannának oda- magyarázta. Kijelentette, a rezsicsökkentés egy jó intézményrendszer, nem kritizálni kellene, hanem inkább erősíteni. Ami az ársapkákat illeti, azok kivezetésére nem kerülhet sor egész addig, amíg az infláció érezhetően és hosszabb távon is biztatóan nem kezd csökkenni. Az áfacsökkentésről pedig elmondta, ha ezt megtennék, akkor a kereskedőkhöz kerülne ez az összeg, noha az ő munkájukat is elismeri a kormány.
Ha ugyanazok a szabályok lennének most, mint tavaly ilyenkor, akkor itt nem 88 százalékkal drágult volna a gáz ára a lakosságnak, hanem nullával
- vágott vissza Harangozó Tamás.
Mivel a Fidesz megváltoztatta a rezsicsökkentés szabályait, és ennek köszönhetően az emberek 88 százalékkal többet fizettek a gázért, mint egy évvel korábban. „Kicsit olyan megalázó, de nemcsak nekem, hanem szerintem Önnek is, hogy ténykérdésekről kell vitatkozni” - felelte Orbán Viktor. „Én azt állítom, hogy a rezsicsökkentés politikája fönnmaradt, és miután védjük a családokat, ezért a családok 78 százaléka csak rezsicsökkentett gázárat és 67 százaléka csak csökkentett áramárat fizet, és ez így van jól” - fejezte be válaszát.
Jobbik: mikor vezetik ki az ársapkákat?
„Nem tudom, hogy Ön hogy van vele, de bevásárláskor még mindig nagyon nehéz, sőt, szinte lehetetlen találni olyan termékeket, cukrot, tejet, vagy akár csirkemellet olyan áron, ahol Ön rögzítette” – hangzott a Jobbik frakcióvezetőjének kérdése. Lukács László György „kommunista stílusúnak” minősítette az ársapkákat. Lassan ott tartunk, mint az átkosban, hogy az embernek jó, hogyha van egy boltos, vagy kulcsos ismerőse, aki ezekből a termékekből tesz neki félre – vélekedett. Szerinte a hatósági árak tüzelték az inflációt, s a legkisebb vállalkozások kerültek a legnehezebb helyzetbe, a kormánytól pedig nem szokatlanok ezek a „kommunista eszközök”. Éppen ezért arra kíváncsi volt, meddig tartják fent az ársapkák rendszerét.
A miniszterelnök legitim kérdésnek nevezte, hogy mikor áll elő az a helyzet egy gazdaságban, amikor az államnak a szokásos szabályozó szerepen túl mélyebben is be kell avatkozni. Orbán Viktor úgy gondolja, általában az a jó, ha a gazdaság a saját logikája szerint tud működni, és az állam arra törekszik, hogy csak és ott lehetőleg korlátozott módon avatkozzon be, ahol az föltétlenül szükséges. „Én hiszek abban, hogy vannak kérdések, amelyeket az államnál, illetve a mindenkori kormánynál jobban meg tudnak válaszolni a gazdasági élet szereplői. Akkor is, ha egyébként mi vagyunk kormányon.” Éppen ezért semmiképpen sem tekinti fő szabálynak a beavatkozás politikáját, ugyanakkor van amikor ez elkerülhetetlen. „Megpróbál a kereskedő, mert ő is emberből van és pénzből él, megpróbál védekezni az ilyen beavatkozásokkal szemben. Ilyenkor kisegítő szabályokat kell hozni, amelyekre a kereskedőket mégiscsak rá tudjuk szorítani arra, hogy bizonyos termékeket tartsanak a boltban. Ezeket az intézkedéseket meghoztuk, és én nem látom a helyzetet olyan súlyosnak, mint ahogyan Ön ezt itt leírta” – fogalmazott.
Lukács László György minderre úgy felelt, egy normális országban ilyen intézkedéseknek ilyen hosszan nincs helye.
Egy normális országban hatékonyan megvédik a lakosságot az Európa-rekorder élelmiszer áremelkedésekkel szemben, és egy normális országban nem alakul ki hiánygazdaság – hangoztatta.
A miniszterelnök megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést, hogy milyen hosszan érdemes fenntartani ezeket az intézkedéseket, mivel nem lenne jó, ha ez állandó gyakorlattá válna és beépülne a gazdaságpolitika eszköztárába. „Az ellenszert a szervezetbe bejuttattuk, és azt várjuk a következő hónapokban, ennek látható jelei lesznek, ezért a válaszunk az, hogy amint az infláció meggyőző módon tartósan csökkenő pályára áll, akkor az ársapkákat ki lehet vezetni” – fogalmazott.
A „végrehajtói maffiáról” érdeklődött a Mi Hazánk Mozgalom
A szélsőjobboldali párt elnök-frakcióvezetője kijelentette, a kormánynak mindig van pénze arra, hogy a leggazdagabb globális nagyvállalatokat megtámogassa a magyar adófizetők pénzéből. Toroczkai László szerint ez jól látható a CATL debreceni beruházása kapcsán. Kifogásolta, hogy a „jelenlegi kormány a korábbi balliberális kormányokkal együtt kiépített egy olyan sarcoló rendszert, ami az utolsó fillérjét is elveszi a magyar embernek, a magyar vállalkozónak, a magyar dolgozónak, a magyar nyugdíjasnak.” Ennek kiteljesedését a „végrehajtói maffiaügyben” látja. Ebben a rendszerben azt látni, hogy a végén ott vannak a végrehajtók, akik kíméletlenül, a törvényeket, a szabályokat nem betartva elveszik akár a 33 százaléknál több jövedelmet, elveszik akár a családi pótlékot, a bank pedig széttárja a kezét. Éppen ezért azt kérdezte a kormányfőtől, mit tett a kormány hogy kivizsgálja ennek a „végrehajtó maffiának” a visszaéléseit, s támogatja-e a végrehajtás nonprofittá tételét. „Szívesen fogadunk bármilyen javaslatot, és érdemben meg fogjuk fontolni (…) ez komolyabb dolog annál, hogy bút vagy bát mondjunk rá hirtelen” – hangzott a miniszterelnök reakciója. A külföldi beruházásokat illetően azt mondta, ezek támogatása egy átlátható rendszerben történik. Az az összeg, amit erre fordítunk, az nagyságrendekkel kisebb annál, mint amit egyébként a magyar alapvetően kis és középvállalkozások megsegítésére fordítunk. Ez Magyarország, ezért elsőbbsége a magyar vállalkozásoknak van. És ott, ahol egyébként magyar vállalkozások képesek világszínvonalon teljesíteni és kiszolgálni a magyar gazdaságot, ott külföldiekre sem nagyon tartunk igényt – magyarázta. Hangsúlyozta, ezen beruházásokra szükség van, mivel óriási a verseny, s ebben a versenyfutásban érdemes Magyarországnak jól szerepelnie.
Toroczkai László erre azt kérte, ne akadályozzák „ennek a végrehajtói maffiaügynek a felderítését.” Egyúttal szorgalmazta a devizahitelesek megsegítését. Orbán Viktor erre úgy felelt, kénytelen az emlékeire hagyatkozni, de 1,1 millió devizahiteles szerződés volt, s azt nem tudta megmondani, mennyit vezettek ki ebből. Ám abban biztos, hogy elsöprő többségét, ettől még maradhattak valamennyien. Válaszát pedig azzal zárta, mindegy, hogy valaki miniszter vagy államtitkár, a törvényeket be kell tartania.
Párbeszéd: miért szárítja ki szándékosan a kormány az országot?
Noha a kormány szereti úton-útfélen azt hangoztatni, mennyire fontos nekik a gyerekek jövője, a valóság azonban az, hogy önök magasról tesznek a gyermekeink jövőjére, hiszen gond nélkül feláldozzák vizeinket és termőföldjeinket – hangzott a Párbeszéd politikusának felvetése.
Szabó Rebeka kifejtette, ezeket a kormány „odadobja” a külföldi multiknak, a lényeg, hogy közben „Önök és üzletfeleik megtömhessék a zsebeiket.”
Bírálta a kabinetet, amiért a kormány „nagyhatalmi lázálma” miatt hazánkban több ezer hektár termőföldet tesznek tönkre. Erre példaként a CATL debreceni beruházását hozta fel, amelyhez a legjobb minőségű termőföldeket áldozták fel. Mindezt pedig ellentétesnek a természetvédelmi törvénnyel. Miközben Magyarországon is klímaválság van, az Alföld talajvízszintje folyamatosan süllyed, az aszály egyre súlyosabb. Ha megépül a kínai akkumulátorgyár Debrecen és környéke egyszerűen ki fog száradni – kongatta meg a vészharangot. Egyúttal kifogásolta, amiért a komáromi akkumulátorgyár miatt a tatai karsztvizet akarják felhasználni, ami a legjobb vizünk, s ezt szeretné a kormány ipari célokra elpocsékolni.
„Miért szárítják ki szándékosan a fél országot, áldozzák fel az ivóvizünket. Miért veszélyeztetik a vízkincsünket, így az élelmiszertermelést és a természeti környezetet is?” - sorolta kérdéseit, majd azzal zárta, hogy „a gyermekeink jövőjéért aggódó édesanyák és édesapák miatt most szíveskedjen a brüsszelezés és gyurcsányozás helyett érdemben válaszolni a kérdésemre.” „Fájdalom, hogy a legfontosabb kérdésektől eltiltott engem” – csapta le a magas labdát a kormányfő. Orbán Viktor azt hangoztatta, minden beruházásnak be kell tartania a hatályos jogszabályokat. „Amit a szülők, a gyermekeik érdekében elvárhatnak a mindenkori magyar államtól, hogy minden beruházásnál a lehető legszigorúbb. Magyarország esetében egyébként az európai szabályoknál időnként bizonyos vonatkozásban szigorúbb szabályok mellett lehessen csak beruházásokat végrehajtani, ennek a követelménynek szerintem Magyarország ma eleget tesz” – nyomatékosította. Egyúttal kifejtette, ha Magyarország nem tud az elektromos autógyártásban szerepet játszani, akkor több százezer ember el fogja veszíteni az állását, mert a régi típusú autógyárak le fognak épülni. Szabó Rebeka válaszában abszurdnak nevezte, hogy ennyi akkumulátorgyárat akarnak idehozni Magyarországra, amikor ez a legszennyezőbb iparág. „Miniszterelnök úr, kérem, nézzen ennek utána, mert lehet, hogy az Ön háta mögött véletlenül feláldozzák az ország vízkincsét és tönkreteszik a természeti erőforrásainkat” – vetette oda, megjegyezve, hogy a természeti erőforrások is stratégiai jelentőségűek, nemcsak a gazdasági növekedés, meg a pénz.
Orbán Viktor rémhírterjesztésnek minősítette az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat, amelyek nem felel meg a valóságnak. „Magyarországon senki sem veszélyezteti és nem is veszélyeztetheti a vízvagyont. Semmilyen ipari beruházás nem jöhet létre, amelyre ne vonatkoznának világos és egyértelmű szabályok”- nyomatékosította. Emlékeztetett, a legnagyobb akkumulátorgyár Európában nem Magyarországon épül, hanem Lengyelországban. „Tönkre akarják tenni a lengyelek a saját hazájukat. A precizitásukról híres németek tönkre fogják vágni a német gazdaságot? Ezt akarja mondani?” - tette fel a költői kérdést.
