A Mollal kötött 35 éves hulladékkoncessziós szerződés értelmében minden hulladék azonnal a Mol tulajdonába kerülne – közölte Facebook-posztjában Hadházy Ákos parlamenti képviselő azután, hogy – szavai szerint – „csúszva-mászva, telefonokat leadva, elzárva” betekinthetett a nyilvános megállapodás titkos mellékletébe.
Bár sokáig nem volt világos, szavai alapján a júliustól életbe lépő szerződés felöleli a magyarországi autóroncsokat és lakossági fémhulladékot is. A képviselő úgy látta, a Mol – pontosabban a feladatra létrehozott Mohu Mol - koncessziós díj címén évente mindössze százmillió forintot fizet az államnak. A mellékletből azt a következtetés vonta le, hogy a Molnak ígért „elvárható” nyereség fejében az állam a szemétszállítási díjak emelését is vállalta.
Hadházy Ákos szerint a Mol 2025-re 55 százalékra, 2035-re pedig 65 százalékra emelné az újrafeldolgozott lakossági hulladék arányát. Ellenkező esetre viszont nem talált retorziót. Ezen túlmenően a Mol „igyekszik” minél több leválogatva gyűjtött papírt, fémet és műanyagot házhoz menve elszállítani. A képviselő szerint a Mol két korszerű hulladékégető erőművet ígért, valamint körülbelül százmilliárd értékben 83 hulladékudvart, 10 átrakodóüzemet, 10 új, 12 felújított válogatóüzemet, 750 ezer biohulladék-gyűjtőedényt, 820 ezer, egyenként 15 ezerbe kerülő, szelektív kukát, 120 ezer házi komposztáló edényt, 226 új, egyenként 140 milliót érő kukásautót és 5 milliárdért új, országos kukaazonosító rendszert. Igaz, a Mol beruházásai jó részére – Hadházy Ákos szerint – uniós támogatást vár.
A Mol koncessziója 35 évre szól, a korábbi, széttöredezett rendszer helyett az új koncesszornak országosan kell megoldania a hulladékkezelést – közölték az ügy kapcsán lapunkkal az olajtársaságnál. Ebben számít a korábbi felelősökre, vállalkozókra, hulladékkezelőkre. A koncesszor feladata az uniós célok teljesítése.
Hazánkban az újrahasznosítás aránya jelenleg 30–35 százalék, az EU által kijelölt 2035-ös érték 65 százalék.
A jelenleg mintegy 50 százalékos lerakást 10 százalékra kell mérsékelni. A Mol a koncesszió első évtizede során e célok érdekében 185 milliárd forintot ruház be. Az első 5 év során egy, évi 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt épít. A Mohu Mol feladata az évi mintegy 20 millió tonna magyarországi hulladékon belül 4,7 millió tonna, lakossági és intézményi, vállalati, vegyes és elkülönített települési szilárd hulladék begyűjtése és kezelésének megszervezése lesz - írják.
Az elvileg ez év júliusával induló hulladékkoncesszió kapcsán változatlanul számos kérdés nyitott. Az ügyre rálátó forrásaink megerősítették: az új rendszerben a Molhoz kerülne a lakosságtól begyűjtött fém és a roncsautók is. (Pedig az ügyért tavalyig felelős Technológiai és Ipari Minisztérium egy korábbi, belső levélben még az ellenkezőjéről biztosított.) Bár lapunk korábbi beszámolója szerint az állam már a koncessziós törvényben is biztosította a nyereséget a koncessziós nyertesnek - vagyis a Molnak -, forrásunk kevéssé tudja elképzelni, hogy ennek fejében az állam a szerződésben lakossági hulladékdíj-emelést vállalt volna. Hisz, amiként más "rezsicsökkentett" közművek esetén, a Molt a költségvetésből is kifizethetik. A koncessziós díj üzleti titok.
Zavarosak a Mol hulladékszerződései: számos településen még tisztázatlan, júliustól ki és miként viszi el a szemetetA másik, talán még fajsúlyosabb gond, hogy az – országos hulladékkezelésre egymagában képtelen - Mol a törvényi előírás ellenére tavaly év végén több jel szerint nem rendelkezett a tevékenysége ellátásához szükséges, összes engedéllyel és "kapacitással". A Molnak december végéig kellett (volna) leszerződnie úgy a lakossági, hatósági áras, mint az azon kívüli, jórészt piaci alapú – úgynevezett „intézményi” – hulladékcégekkel az idén július 1-je utáni együttműködésről. A Molnál január közepén kérdésünkre határozottan kijelentették, hogy december 31-ig az összes előírt engedéllyel és megállapodással rendelkeztek. Most pedig annyit írtak, hogy tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint 200 vállalattal szerződtek.
Az úgynevezett „intézményi” hulladékkezelők érdekképviseletei éppen hétfőn küldtek el egy, lapunk birtokába került, a helyzet megítélése tekintetében cseppet sem megnyugtató levelet az illetékes energiaügyi tárcának, illetve a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának. Az Autósszektorhoz Kapcsolódó Bejegyzett Vállalkozások Autonóm Érdekvédelmi Egyesülete, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Fémhulladék-forgalmazók és -feldolgozók Szövetsége, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete, a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szekciója
hosszasan sorolja, a Mol december 31-ig miért nem rendelkezhetett az országos hulladékkezelés ellátásához szükséges összes engedéllyel, illetve alvállalkozói szerződéssel.
A Mohu Mol például eszerint nem szerepelt az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer fémkereskedelmi engedélyeseket soroló listáján. A Mol a mellékelt, belső levelek szerint alvállalkozói szerződések helyett „kapacitásbiztosító szerződéseket” gyűjtött be, mégpedig úgy, hogy formanyomtatványt küldött szét az érintett cégek között, amit tavaly november végéig aláírva visszavárt. Bár az nem ismert, hogy ez alapján a Mol mennyi kapacitáshoz jutott, a tegnapi levél megfogalmazói szerint az esetleg aláírva visszaküldött adatlap a koncessziós szerződésben feltételként támasztott alvállalkozói szerződés helyett csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mivel tehát a Mol – szerintük – a törvényi előírás dacára tavaly december 31-ig nem rendelkezhetett a koncessziós tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel és piaci megállapodásokkal, – nem először - kérik az illetékes hatóságoktól a koncessziós szerződés megszüntetését.
A lakossági hulladékhelyzet sem sokkal biztatóbb. Bár a Mol januári kijelentéséből az következik, hogy tavaly év végéig ebben az ágazatban is megkötötték az összes szükséges szerződést, ezt számos jel árnyalja. Az egyébként a kormányközeli Mediaworkshoz tartozó Szon.hu tudósítása szerint például Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője a múlt héten arról tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlést, hogy „a Mol egy alvállalkozói struktúra kialakításán dolgozik”. Ez szintén cáfolni látszik, hogy a vármegyében tavaly év végéig a Mol megkötötte volna a szükséges szerződést.
Így tehát csak kormányközeli forrásunk kijelentésében bízhatunk, miszerint „mindenki nyugodjon meg, a szemetet július 1-je után is elviszik”.
Az ügyben illetékes energiaügyi tárcától lapzártánkig kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Elutasították a feljelentést
Gyanú híján a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította Hadházy Ákos feljelentését, melyben a független képviselő Palkovics Lászlót hivatali visszaéléssel, illetve közbeszerzési vagy koncessziós eljárással kapcsolatos, versenykorlátozó megállapodással vádolta meg. A decemberben Energiaügyi Minisztériummá vált Technológiai és Ipari Minisztérium addigi vezetője egy október végi konferencián arra utalt, hogy a koncessziós rendszert lényegében a Mol felvetésére dolgozták ki. A rendőrségben viszont a hanganyag nem vetette fel bűncselekmény gyanúját.
