A Dél-Kom Nkft. már megkezdte a térségi hulladékszállítási közszolgáltatás jövőjét illető egyeztetéseket, de ezek még nem zárultak le – közölték megkeresésünkre Pécs megyei jogú város önkormányzatánál. Bár a részletekbe sem kívántak betekintést engedni, bíznak benne, hogy a tárgyalásokat követően megszülető szerződés július elsejétől biztosítja a térség hulladékszállítását - tették hozzá.
Nem Pécs az egyetlen település, ahol egyelőre tisztázatlan, júliustól ki és miként viszi el a szemetet. A törvény szerint ugyanis egy 35 éves koncesszió keretében akkortól venné át a Mol, illetve Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. nevű leányvállalata az országos hulladékbegyűjtés és -kezelés szinte egészét. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke – Tab fideszes polgármestere – lapunknak megerősítette:
tudomása szerint számos helyhatóság, illetve térség leendő hulladékszállítása megoldatlan. Bár előszerződéseket ismer, a Mohunak nincs az összes térségi szolgáltatóval aláírt alvállalkozói megállapodása.
A legelőrehaladottabb épp a fővárosi FKF helyzete, amely közös vállalatot tervez a Mollal.
A helyzet ugyanakkor azért rendkívül visszás, mert a hulladéktörvény vonatkozó pontjai szerint, ha a koncesszió jogosultja 2022 december 31-ig nem tudja felmutatni az összes engedélyt, illetve nem rendelkezik az országos hulladékrendszer működtetéséhez szükséges kapacitásokkal, úgy – egy másik pont szerint -
a koncessziós szerződés semmis.
A jogszabály érthetően átállási ütemezést ír elő. Annál is inkább szükségesnek látszott az alapos felkészülés, mert bár a Mol az ország legnagyobb, komoly hulladékfeldolgozó képességekkel bíró ipari csoportja, a teljes hulladékágazat irányításához nagyságrendekkel több eszköz szükséges.
Ezek a berendezések – például kukásautók, hulladékgyűjtők és -kezelők - a jelenlegi, zömmel önkormányzati és állami tulajdonú hulladékcégek tulajdonai. Az új rendszer szerint a Mol e cégeket alvállalkozóként vonná be. Információink szerint
a Mol a feladatra nagy hulladékos társaságokból térségi „hulladékkoordinátorokat” jelölt ki, illetve kapacitásbiztosító megállapodásokat küldött szét és íratott alá.
Ugyanakkor ezek – a helyhatósági nyilatkozatokon túl - más jogi értelmezések szerint sem tekinthetők olyan érdemi alvállalkozói szerződéseknek, amelyek a két fél közös akaratát tükrözve, megfelelő módon és mértékben a Mol rendelkezésére bocsátanák a hazai hulladékcégek eszközeit.
Ismereteink szerint a piaci – szakszóval intézményi - hulladékfeldolgozók körében hasonló, ha nem nagyobb a felfordulás. A Mol e kör számára tavaly év végén írt ki több szempontból megkérdőjelezhető alvállalkozói pályázatot. Ezt többen azzal támadták, hogy a rendszer a kiírás ellenére nem terjed ki a lakossági fémhulladékokra, amit az ügyben illetékes energiaügyi tárca jogelődje, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) furamód levelében el is ismert. Bár a Mol meghosszabbította a beadási határidőt, azóta sem ismert, módosították-e a feltételeket és ki nyert. Ismereteink szerint
számos pályázó itt is feltételeket támasztott, illetve nem adott a Molnak egyértelmű ígérvényt eszközei átadására.
Az ügy pikantériája, hogy a TIM korábbi vezetője, Palkovics László egy, a távozása előtti, októberi konferencián elmesélte, hogy a hulladékkoncessziós rendszer kidolgozását maga a Mol kezdeményezte.
A Mohu szerint minden rendben
A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a minisztérium felé a koncessziós szerződésben vállalt összes kötelezettségét a megadott határidőre teljesítette és a tevékenység ellátásához szükséges minden engedéllyel rendelkezik – közölték az üggyel kapcsolatos kérdéssorunkra az olajtársaságnál. A nyílt, mindenki számára elérhető tenderen kiválasztott alvállalkozók listájáról a Mohu tájékoztatást fog adni honlapján – fűzték hozzá.
A folyamat levezényléséért, az engedélyek kiadásáért, a vonatkozó jogszabályok betartatásáért és az esetleges szankciók elrendeléséért felelős Energiaügyi Minisztériumtól kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.
