A decemberi 24,5 százalékhoz képest januárban még emelkedhet az infláció – vetítette előre Virág Barnabás, az MNB alelnöke, és elmondta, hogy a Monetáris Tanács kamatdöntő keddi ülésén változatlanul 18 százalékon hagyta irányadó kamatokat és azok csökkentésére egyelőre nem is készül. Erre akkor szánhatja el magát a testület, ha az inflációs fordulat már egyértelmű lesz, és a magyar gazdasággal szembeni kockázatok megítélése tartósan javul. Az elmúlt hónapokban már mérséklődött számos kockázat: az energiaárak érdemben csökkentek, a befektetői hangulat is javult, és az uniós pénzekről is előzetes megállapodás született a kormány és az Európai Bizottság között. Az MNB számára láthatóan ez még kevés, mivel még nem látszik az ukrajnai háború vége. A magyar gazdasággal szembeni bizalmatlanság akkor csökkenhet, ha lassul az infláció és megindulnak az uniós források – érzékeltette az alelnök.
Az MNB álláspontja szerint nincs alternatívája az infláció csökkenésének, hiszen ilyen ütemű pénzromlás mellett nem lesz gazdasági növekedés, nem lehet megalapozott beruházási döntéseket hozni, a megtakarítások pedig "elégnek" – magyarázta Virág Barnabás. Ezért az árak gyors csökkenésére van szükség magas kamatokkal, és arra, hogy ezek a pénzügyi rendszer minden területén megjelenjenek.
Az MNB tovább szűkíti a pénzintézetek likviditását: a jelenlegi öt százalékról 10 százalékra emeli áprilistól a bankok kötelező jegybanki tartalékát, ezzel több ezer milliárd forint fölös likviditást von ki a bankrendszerből.
A jegybank szerint 2022 utolsó negyedében már csökkent a GDP, becslésük szerint bruttó hazai termék értéke 1,4 százalékkal volt kisebb az harmadik negyedévhez képest. Az azóta napvilágra került adatok szerint a gazdasági növekedés 2023 első heteiben tovább csökkent, ez az inflációcsökkenés szempontjából kedvező hír. Míg a kormány a parlament előtt lévő 2023-as költségvetési tervében idénre 1,5 százalékot vár, a jegybanki elemzők szerint reálisabbnak tűnik a pozitív nulla növekedés. Vagyis éves átlagban 1-1,5 százalékban nőhet idén a magyar gazdaság. Az infláció a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a tavalyi 14,5 százalék után idén 15-19,5 százalékos sávba emelkedhet, a piaci elemzők szerint ez inkább17-18 százalék lesz. A KSH adatai szerint decemberben 24,5 százalékkal voltak magasabb az árak, mint egy évvel korábban, a jegybankban most arra számítanak, hogy januárban még emelkedik az infláció az év eleji áremelések, illetve a benzinársapka december eleji megszüntetésnek áthúzódó hatásai miatt.
Ugyanakkor egyre több jel utal a közelgő inflációs fordulatra, a dezinflációs hatások erősödnek: csökkenek a világpiaci árak, köztük az energiaárak.
A gabonaárak visszaesése előrevetíti, hogy az élelmiszer-áremelkedés is megállhat, itt a fordulatot tavaszra várja a jegybank – mondta Virág Barnabás. A jegybanki elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom már tavaly novemberben visszaesett, ez tendencia a decemberben is folytatódott, csökkenő kereslet mellett pedig a kereskedők sem tudnak árat emelni – érvelt a jegybank alelnöke. A közelgő inflációs fordulat másik jele, hogy az iparcikkeknél és a szolgáltatásoknál is lassult az áremelkedése üteme. Nagy kérdés persze, hogy mit hoz ezen a téren a január és a február.
Decemberére felére csökkenhet az MNB kamata
A jelenleg irányadó egynapos betéti kamat 18 százalékos mértéke 2023 első felében 13 százalékra eshet, vagyis az alapkamat szintjére – írta elemzésében Suppan Gergely, reagálva a MT keddi döntéseire. A Magyar Bankholding elemzője szerint az utóbbi hetekben felerősödtek a kamatcsökkentési, ennek jele, hogy meredeken zuhantak a hozamok a hazai állampapírpiacon. Suppan Gergely szerint az egyre erőteljesebb bázishatások miatt az év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat 2023 év közepétől változhat, ami erőteljesebb inflációcsökkenés esetén 2023. év végére akár 9 százalékig süllyedhet – tette hozzá az elemző.
