Az elmúlt napokban két hónapos mélypontra zuhant a forint, egy euróért a március 15-i ünnepek alatt 400 forintot is kértek. A mostani forint és tőzsdei zuhanás újabb példa arra, hogy a globális gazdaságban minden mindennel összefügg, és egy olyan kis nyitott gazdaság, mint a magyar, milyen mértékben kiszolgáltatott a globális folyamatoknak, amely felveti annak a gazdaságpolitikának az észszerűségét, amely az önállóság, a különutasság, valamint a konfrontáció mellett teszi le a voksát. A forint- és a budapesti tőzsdei árfolyamok elmúlt napokban tapasztalt zuhanásának ugyanis semmi köze a magyar gazdaság valódi problémáihoz. A Budapesti Értéktőzsde indexének és a forint mostani mélyrepülése ugyanis az alig egy hete csődbe ment amerikai Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank csődjének következménye.
Az OTP Bank részvényesei sem úszták meg a bankcsődök által vetett hullámokat: a bankpapír részvényei csütörtökön 9500 forint alatt is jártak, végül 9496 forinttal zárt a papír, ami egy napon belül 4,08 százalékos veszteség.
Az elmúlt egy hétben az OTP-részvény így mintegy 750 forintot vesztett értékéből, ami 7 százalékos leértékelődés, és ez független attól, hogy a magyar bank pénzügyi helyzete rendkívül jó és a jövedelmezősége is magas.
Az elmúlt egy hétben ugyanis egy valódi pánikhelyzetet éltek meg a befektetők. Voltak, akik már az első pillanatban a 2008-hoz hasonló amerikai bankpánikot vizionálták, amikor is a Lehmann Brothers csődje és az amerikai döntéshozók késlekedése miatt egy globális pénzügyi krízis alakult ki, amely nyomán végül uniós országok kerültek a csőd szélére – köztünk Magyarország. A két közepes USA-beli bank múlt heti összeomlása után a befektetők azonnal szabadulni kezdetek előbb az amerikai, majd az európai részvényektől. A két USA-bank csődje azért is rázta meg a befektetőket, mert azok elszoktak a bankcsődöktől, hiszen míg a 2010-es években évente tucatjával csődöltek be pénzintézeteket, az elmúlt két évben nem volt ilyenre példa az amerikai pénzügyi rendszerben.
Ahogy lenni szokott, ilyenkor a leggyengébb bank esik el először: a 167 éves, régóta problémás Credit Suisse fő tulajdonosa, a Szaúdi Nemzeti Bank jelezte, hogy a szabályozói korlátok eltérése miatt nem tud több tőkét pumpálni bankba. Erre a bejelentésre még szerdán azonnal 30 százalékot estek második legnagyobb svájci bank papírjai. Ezt követően döntöttek úgy a svájci pénzügyi hatóságok, hogy a bank állami segítségre szorul. A Credit Suisse csütörtökön bejelentette, hogy elfogadja a svájci jegybank mentőövét és likviditási helyzetének megerősítésre mintegy 50 milliárd svájci frankos (20 000 milliárd forintos) hitelt vesz fel. (A hitel nagyságát érzékeltetendő, ez magyar GDP negyede, vagyis három havi nemzeti jövedelem.) Zürichi székhelyű bank csütörtök reggeli bejelentése megnyugtatta a piacokat, az 50 milliárd frankos hitelkeret egy biankó csekk a Reuters elemzése szerint. A bank részvényei 30 százalékot ugrottak csütörtök délelőtt – vagyis gyakorlatilag visszavette az előző napi veszteségeket. A tűzoltás sikerült, ugyanakkor a Credit Suissenek végre kell hajtanai korábban vállalat szerkezetátalakítási programját. JP Morgan amerikai befektetési bank azt közölte ügyfeleivel, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a bajba jutott svájci bankot hazai riválisa, az UBS veszi át.
A Reuters megjegyezte, hogy Credit Suisse az első olyan globális bankpiaci szereplő, amely vészhelyzeti mentőövet kapott a 2008-as pénzügyi válság óta. A befektetők úgy látták, hogy a svájci hitelező nemcsak sokkal nagyobb, mint az elmúlt napokban csődbe jutott regionális amerikai bankok, hanem a globális pénzügyi rendszerben is fontos fogaskerék. Ezért aggódtak, hogy problémái váratlan és pusztító módon átgyűrűzhetnek a globális piacokon. A pénzpiacoknak persze semmilyen megoldás nem tökéletes, bár a svájci jegybank az 50 milliárdos mentőcsomaggal csökkentette a Credit Suisse kockázatait, ugyanakkor ha újabb és újabb jegybanki feltőkésítések követnék a svájci intézkedéseket, az tompítaná a nagy jegybankok monetáris szigorát, így az infláció elleni harcot - nyilatkozta a Reutersnak Damien Boey, a sydney-i Barrenjoey vezető részvénystratégája.
Egymást vádolják a kriptopiac szereplői, két bank csődbe ment, dollármilliárdok hevernek a romok alattTovábbi aggodalomra ad okot Luis De Guindos, EKB-alelnök kijelentése. A Bloomberg értesülései szerint a keddi uniós pénzügyminiszteri tanácsülésen arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy lehet még olyan európai bank, amely bajba kerül az pénzügyi turbulenciák miatt. De Guindos az EKB csütörtöki tájékoztatóján nem kommentálta a neki tulajdonított kijelentéseket – igaz nem is cáfolta azokat –, vagyis nem kizárt, hogy a közeljövőben újabb csontvázak hullanak ki egyes uniós bankokból.
Mi történt a SVB Bankban?
A SVB múlt csütörtökön jelentett csődöt. A bank nem volt igazán ismert idehaza, pedig az USA 16. legnagyobb pénzintézete volt, ezért is okozott a csődje komolyabb pánikot. SVB Bank Kaliforniában a Szilikon- völgyi techcégek egyik fontos partnere volt, ezen cégek pénzét kezelte, és mint utólag kiderült, meglehetősen rosszul. A bank ugyanis a cégek betéteit a lejáratig tartott jelzálogkötvényekbe fektette még a kamatemelési ciklus előtt. Az infláció miatt az amerikai jegybank sorozatosan emelet kamatait, s ennek révén a SVB tulajdonában lévő adósságpapírok leértékelődtek, ám ezeket nem kellett a könyvekben átértékelni a laza pénzügyi szabályozás miatt. Az elmúlt hetekben azonban egyre több betétes kérte vissza a befektetéseit, így a bank rákényszerült, hogy hatalmas veszteséggel értékesítse a birtokában lévő a kötvényeket, és a piac ekkor szembesült a kockázatos jelzálogkötvényekkel. A veszteség pótlására befektetőket próbáltak bevonni a bankban, ám sikertelenül. Ezt követően a betétesek tömegesen vonták ki pénzüket a bankból, amely így végül fizetésképtelenné vált.
Mivel az amerikai kormány az első nyilatkozataiban nem foglakozott sem az SVB sem a Signature Bank csődjével – mondván az a befektetők kockázata -, ők tartva további csődöktől, a nagy amerikai bankok részvényeitől szabadultak. Hétfőn már Joe Biden, az USA elnöke nyugtatta piacokat, mondván nincs rendszerszintű kockázat az amerikai bankrendszerben, a betéteseket kártalanítani fogják, ugyanakkor a pénzügyi befektetőket nem. Így működik a kapitalizmus – fogalmazott az elnök. Az állami felügyelet alá vont bankok vezetőit elbocsájtják – tette hozzá. Biden új szabályozást is ígért a 2008-as pénzügyi válság óta történt legnagyobb amerikai bankcsőd után. Megjegyezte, a válság után elfogadott Dodd Frank-törvény egy részét, amelyek megakadályozták volna az ismétlődést, a republikánusok visszavonták 2018-ben, még Donald Trump elnöklése alatt. Arra fogom kérni a kongresszust és a banki szabályozó hatóságokat, hogy erősítsék meg a bankokra vonatkozó szabályokat, hogy csökkentsék az ilyen típusú bankcsőd megismétlődésének valószínűségét, és védjék meg az amerikai munkahelyeket – mondta. Biden megosztott kongresszussal néz szembe, ami megnehezítheti a szigorúbb új szabályok elfogadását – írta a Reuters.
Nem rettent meg az EKB, kamatot emelt
A várakozásokkal szemben az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön az előre meghirdetett menetrend szerint folytatta kamatemelési ciklusát, így az eurózóna jegybankjának irányadó kamata újabb fél százalékponttal 3,5 százalékra emelkedett. A kamatdöntést megelőzően egyes elemzők arra számítottak, hogy az SVB csődje, illetve a Credit Suissenek nyújtott svájci állami mentőöv után az EKB – látva a pénzpiaci turbulenciát –, megelégszik 0,25 százalékpontos kamatemeléssel. Az EKB azonban rendületlenül menetel tovább azon az úton, amely az infláció leszorítását célozza. A EKB közleménye szerint az infláció várhatóan túl sokáig túl magas marad még a jövőben is, ezért, hogy a jegybank minél hamarabb elérje a 2 százalékos inflációs célját, a fél százalékpontos kamatemelés mellett tették le a voksukat. Más lehetőségről nem is tárgyalt a kormányzótanács – ezt már Christine Lagarde, az EKB elnöke mondta a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.
Ugyanakkor a kamatdöntésről kiadott közleményben leszögezték, hogy az EKB Kormányzótanács szorosan figyelemmel kíséri az aktuális piaci feszültségeket, és készen áll a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy megőrizze az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euroövezetben. Az euróövezeti bankrendszer ellenálló, a tőkeellátottsága erős, az EKB pedig képes arra, hogy szükség esetén az euróövezeti pénzügyi rendszert ellássák likviditással. Christine Lagarde elmondta, hogy a jegybank kész segítséget nyújtani a bankszektor számára ha szükséges, de egyelőre szó nincs ilyenről, a pénzügyi stabilitás nincs veszélyben. A jegybankelnök emlékeztetett arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság után alapjaiban erősítették meg az európai bankrendszer felügyeletét, így a bankok sokkal ellenállóbbak jelenleg egy pénzügyi krízissel szemben. Egyszer már bebizonyítottuk, hogy bankrendszer stabilitása érdekében készek vagyunk mindent megtenni – mondta Christine Lagarde a 2008-as pénzügyi válság kezelésre utalva.
Az euróövezeti jegybank szakértői új inflációs prognózissal álltak elő, eszerint az eurózóna inflációja az idén 5,3, jövőre 2,9, 2025-ben pedig 2,1 százalék lesz. A prognózist a szakértők március elején véglegesítették, így abban nem számoltak a mostani pénzpiaci feszültségekkel. Ezek a feszültségek további bizonytalanságot jelentenek az inflációra és a gazdasági növekedésre is – jegyzi meg a közlemény. Az EKB egy százalékra emelte idei gazdasági növekedési előrejelzését az eurózóna egészére, jövőre és 2025-re pedig 1,6-1,6 százalékos bővülésre számítanak.