A nem tudás lázadása

Korunk fő jellemzője az irracionalitás masszív nyomulása a közösségi platformok virtuális világából a valós életterekbe. Az arrogáns tudatlanság nem csupán a tudomány tekintélyét sérti, hanem veszélyezteti a globális természeti, gazdasági, egészségügyi és politikai kihívások kezelését, a társadalmi együttélést, sőt, civilizációs alapértékeinket is. 

A járványok kora

Jelen világunkban a járványok új kihívásokat jelentenek az emberiség számára. A klímaváltozás, a globalizáció és az urbanizáció hatására a fertőző betegségek gyorsabban terjedhetnek, mint valaha. A témáról Kemenesi Gábor virológust, a PTE egyetemi docensét Boldogkői Zsolt professzor kérdezte.

A lét értelme egy transzcendens cél nélküli világban

Az emberi elmével egy alapvetően új entitást jött létre: fény gyúlt általa a fizikai világ sötétjében. Az önmagára ismert anyag elámult a létezés csodáján, de meg is rettent annak mulandóságától. Hogyan lehet elfogadni a megsemmisülés gondolatát egy életösztön által determinált lénynek? Van-e értelme a létnek, ha idővel porrá válik minden? Létezik-e morális iránytű a jó és a rossz elkülönítéséhez, ha az erkölcsi értékek nincsenek kőbe vésve és nincs egy felsőbbrendű létező, aki számontartaná azok betartását?

Orbán Viktor szerint tudomány nélkül a nemzetünk, a kultúránk kirojtosodik, ellaposodik és asszimilálódik

A miniszterelnök a magyarok tudományos teljesítményével büszkélkedett, a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc szerint azonban az áttöréshez a tevékenységüket zömmel külföldön végző magyar tudósokat haza kellene csábítani.

Donald Trump veszélyeztetné a tudomány jövőjét - Nyílt levelet írt több mint 80 Nobel-díjas kutató

Az aláírók között van Drew Weissman is, aki tavaly Karikó Katalinnal együtt nyert orvosi-élettani Nobel-díjat.

Semmi nem valósult meg az egykori ígéretekből, a tudósok a működőképesség határán billegő kutatóközpontokban dolgoznak, miközben megalázóan keveset keresnek

Interjú Gerő Mártonnal a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagjával és Péter Lászlóval, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökével.

Ész és doktor Balga

„Ne a díjakért dolgozzatok!” – Átadták az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjait Budapesten

A két napon át a Budapesti Műszaki Egyetemen zajló döntőben tíz pályaművet ismertek el.

Tudományos események, amelyekre figyelni kell 2023-ban

Mindazok a folyamatok a tudományos területeken, amelyek meghatározták az elmúlt évet, elég pontosan rámutatnak arra is, hol várhatók idén kiugró eredmények. 

Bolygóvédelem és nanovakcinák

Ahogy az várható is volt, 2022-ben is a Covid-19 uralja majd a tudományos híreket. Az új védőoltások és terápiás technológiák áttörést hoznak más betegségek kezelésében.

Félszemű Vászja mutatja az utat

Boldogkői Zsolt: Legyőzhetjük-e a vírust?

Közel két éve tanulta meg az emberiség a SARS-CoV-2 koronavírus nevét. E kórokozó rövid idő alatt meghódította az egész világot, nagy pusztítást végezve életekben, egészségben és a világgazdaságban. Sokakat érdekel a válasz arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan lesz e járványnak vége. Ebben az írásban e témát járja körül Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.