Lengyel László: Örökös jegybankelnök – Surányi György hetvenéves

Ahogy 2001-től elfajult a magyar politika és rossz irányba fordult a gazdaság, ahogy feléltük a reformokkal szerzett előnyünket, úgy kezdte jobb- és baloldal félreszorítani őt. Így vált nemcsak a zsákutcás monetáris politikák, hanem az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok felelőtlen és dilettáns politikájának bírálójává, majd az Orbán-rendszer országvesztő történelmi hibáival és bűneivel szembeni kritika megfogalmazójává. 

Nincs letudva a küzdelem, jövőre akár emelkedhet is az infláció Magyarországon

Közepes a magyar gazdaság helyzete.

„A magyar társadalom előbb-utóbb felteszi a kérdést, hogy Magyarország miért szakad le Romániához képest is”

A hosszú távú növekedés esélyeit nézve a Fidesz csapdába vezette Magyarországot, de maga a NER is megrendülhet – vélekedett Bokros Lajos és Surányi György egy fórumon. 

Semmi nem indokolja a 400 forintos euróárfolyamot, az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikája gyengíti azt

Az elmúlt hónapokban bekövetkezett 40 forintos euró-áremelkedésből 30 forint írható a kormány számlájára, és mindössze tíz forintnyiért "felelős" az ukrajnai háború.

Üllői út, Béke tér

Surányi György, a korábbi MNB-elnök nem fedezet, hanem középhátvéd volt a Kinizsi Húsosban, ezért Mátrai Sándort bálványozta.

Surányi György: Benzinnel oltják a tüzet

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.

Surányi új alapokra helyezné az autópályák működtetését

Egy állami tulajdonban lévő cégnek kellene átvennie az autópályák üzemeltetését az államtól, így csökkenhetne az államadósság is – írja Surányi György közgazdász a Portfolio.hu-n közölt véleménycikkében, ami egy alternatív javaslat a kormány kvázi privatizációs terveivel szemben.

Surányi György: a Költségvetési Tanács egy bábszínház

Ennek következtében fordulhatott elő 2020-ban, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül, a költségvetési törvényben engedélyezett egy százalékkal szemben végül nyolc százalékos GDP arányos hiányt hozott össze.

Százezreket nem lehet állami segítség nélkül hagyni - interjú Surányi György volt MNB-elnökkel

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések iránya jó, a mértéke azonban nem elegendő, az állásukat vesztő százezereket pedig nem lehet támogatás nélkül hagyni - mondta Surányi György a Népszavának.

Lefokozott párbeszéd

Száz uniós civil szervezet tiltakozik: felügyelőből lobbista lett Farkas Ádám

Európai szintű tiltakozást váltott ki, hogy a magyar pénzügyi szakember az uniós bankokat felügyelő hatóság irányítása után rögtön azok lobbiszervezetének élére kerül. Ez nem csak etikátlan, szabálytalan is - vélik.

Lengyel László: aki ebben az országban meg akar élni, az nem lehet független

Az Orbán-kormány alatt a független, autonóm kutatás és szakmai munka lehetetlenné vált. Régiós leszakadásunk állandósult.

Surányi György: ügyeskedik a kormány

Az uniós források katasztrofális felhasználásáról, a kormány ügyeskedéseiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi tevékenységéről is beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök a Belvárosi Gazdasági Klubban.

Mi vár 120 ezer rossz adósra?

Elkészítette a devizahiteladósokkal való elszámolás várható mérlegét a jegybank, sőt az is kiderült, hogy a forintosítás induló kamata megegyezik majd a devizahitelek egykori kamatszintjével. Surányi György, egykori jegybankelnök viszont úgy vélekedik: a mintegy 120 ezerre tehető jelenlegi, késedelembe esett hiteladós helyzetének orvoslásáról megfeledkezett a kormány, illetve az elszámoltatás szakmai hátterét kidolgozó Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Ki kell vezetni az egykulcsos adót és a devizahiteleket

A társadalmi feladatokat a hiány növelésével nem lehet megoldani, csak a költségvetésen belül van némi mozgástér, ami érdeksérelmekkel jár - fejtette ki Surányi György egy konferencián kedden. A volt jegybankelnök hozzátette, hogy a gazdaság helyreállításához az egykulcsos szja-t ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kellene fordítani - írja a Portfolió.hu

Az alaptörvényből kimaradt a tulajdon szentségének tisztelete

Bárándy Péter szerint az alkotmányos rend helyreállításához a legfontosabb a jogalkotás rendbetétele.  A Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere erről kedden, a Pénzügykutató Zrt., a Hetényi István Kör és a Szalay László Kör Tartós lemaradás vagy felzárkózás és konszolidáció? című konferenciáján beszélt.

Surányi távozik a CIB Bankból

Január végén több mint tizenhárom év után távozik a CIB Banktól Surányi György, ahol legutóbb a felügyelő bizottság elnöki pozícióját töltötte be - tájékoztatott péntek reggeli közleményében a bank vezetősége. 

Alanyi jogon járna az alapjövedelem

Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban. A LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport azt javasolja, amire Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője is utalt, hogy a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.

Surányi György 60 éves

"Hosszú, elveszett évtized van mögöttünk; Magyarország nemzetközi összehasonlításban, ha nem is a leggyengébben, de gyengén teljesített. Az elmúlt három évben ezen a trenden nem sikerült változtatni, amiben kétségtelenül nagy szerepet játszott a korábban felhalmozott külső és belső egyensúlyhiány, de hozzájárult az előző időszakban is megfigyelhető inkonzisztencia (ellentmondásosság, következetlenség) a fiskális és monetáris politika között. Mindezek hatására ebben a pillanatban nem látom azt, hogy a magyar gazdaság erről a leszakadó pályáról, erőteljesen, látványosan, érzékelhetően el tudna mozdulni. Nem az a probléma, hogy az elmúlt években egy nem ortodox gazdaságpolitikát próbált a kormány alkalmazni (...), ennek a minősítése azonban attól függ, hogy hozzájárul-e a gazdaság potenciális és tényleges emelkedési ütemének gyorsulásához, ám az elmúlt három év eredményei egyelőre ezt nem igazolják" - Surányi György ezekkel a szavakkal értékelte a második Orbán-kormány gazdaságpolitikáját a közgazdászok szokásos őszi összejövetelén, 2013-ban.