Sem a világgazdaság, sem a magyar gazdaság nincs válságban, hiszen nem csökken a GDP, nem emelkedik a munkanélküliség, az infláció viszont magas, ez valóban kellemetlen – mondta Surányi György közgazdász, volt jegybankelnök, a Magyar Újságírók Szövetségének rendezvényén. A volt jegybankelnök szerint mind az USA-ban, mind az EU-ban, de idehaza is elkerülhető lett volna a jelenlegi inflációs helyzet, ha a kormányok és a jegybankok időben reagáltak volna a veszélyre.
Bokros Lajos szerint a magyar infláció öt tényezőre vezethető vissza: a magyar monetáris politika túlságosan sokáig volt túl laza – ugyanez mondható el a költségvetésről. Hiba volt, hogy a kormány engedte a béreket túlzóan emelni olyan mértékben, amely meghaladta a magyar gazdaság termelékenységének növekedését. A negyedik belső ok volt, hogy a bankrendszer túlhitelezte a magyar gazdaságot. Csak ezután jönnek a külső okok, amelyeket összefoglalóan egy csoportba sorolok – fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Évekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy a laza monetáris, költségvetési, valamint bérpolitika inflációt fog okozni – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnöknek igaza van abban, hogy ha véget érne a háború, akkor megfeleződne a 20 százalékos infláció, mert megszűnnének a külső okok, de még akkor is ott van az a 10 százalék, amivel el kellene a kormánynak számolnia – mondta Surányi György. Magyarországon a maginfláció 22,3 százalék, az eurózónában ennek a negyede, és ez nagyon jól jelzi, hogy az infláció okai idehaza keresendőek – érvelt.
A két közgazdász szerint az elmúlt tíz év elhibázott gazdaságpolitikája miatt csapdahelyzetbe került az ország. Az egy hatalmas félreértés, hogy egy ország tartósan versenyképes lehetne olcsó bérekkel
– mondta Surányi. Volt erre néhány példa, ilyenek voltak egyes ázsiai „kis tigrisek”, ilyen volt egykoron Kína, de a magyar gazdaságban, ahol elfogyott a munkaerő, lehetetlen misszió az alacsony bérekkel versenyezni. A magas hozzáadott értékű termelés felé kellene fordulni, de ez négy általánost végzett munkásokkal nem megy. Azok, akiknek viszont nyolc vagy akár 20 év tanulás van a hátuk mögött, nem lesznek hajlandók olcsón dolgozni – fogalmazott Surány. Bokros Lajos szerint a kormány nagymértékben zülleszti le az oktatást, amelynek láthatóan az a célja, hogy olcsó munkaerővel árassza el az országot, szerinte a kormány nem is akar magas hozzáadott értéket teremtő munkát az országba hozni. Már rég nincs arról szó, hogy ebben az országban mindenki a technológia haladásban, az uniós felzárkózásban lenne érdekelt – mondta a volt pénzügyminiszter.
A két közgazdász szerint a magyar kormány költségvetési politikájával is csapdahelyzetbe került az ország: az elmúlt hónapokban hozott kiadáscsökkentő intézkedések pont akkor vonnak el forrásokat a gazdaságból, amikor egyébként is lassul a növekedés. Ugyanakkor Bokros szerint
a kormány által meghozott költségvetési kiadáscsökkentés nem nevezhető megszorító csomagnak abban az értelemben, hogy ezeknek nincs gazdaságpolitikai fókusza. Az nem észszerű megoldás, hogy két hónapig a költségvetés visszatartja a kifizetéseket.
A kormány a megszorításokat nem arra használja, hogy a káros strukturális hibákat kiigazítsa. A volt pénzügyminiszter szerint erre jó példa lenne az oktatásirányításért felelős Klebelsberg Központ megszüntetése, amely az oktatáspolitika szempontjából káros intézmény, és még sokba is kerül értelmetlenül. De a közgazdászok ugyanilyen felesleges és gond nélkül elhagyható kiadásnak tekintik a közmédia 130, a kormánypropaganda 120 milliárd forintos kiadását is.
Surányi szerint a választás előtt adott 670 milliárd forintos személyi jövedelemadó-visszatérítés hasonlóan elhibázott döntés volt, mert megrendítette a költségvetést.
Ezt a pénzt sokkal hasznosabban fel lehetett volna használni az oktatás, az egészségügy vagy a szociális szféra megerősítésére. Ha erre fordította volna a kormány, akkor is hiányt okozna, de legalább néhány fontos társadalmi probléma kezelésében előrelépés történt volna – tette hozzá. Surányi szerint a következő két-három évben nem lesz a kormánynak forrása ezen súlyos társadalmi problémák kezelésére. A volt jegybankár úgy véli, éveken keresztül indokolatlanul sokat költött a kormány olyan beruházásokra – stadionokra, sportcsarnokokra –, amelyeket senki nem használ, ezért csak viszik a pénzt. A költségvetési százmilliárdok hatékonytalan beruházásokba folytak, vagy ellopták a támogatást élvezők, emiatt a hatalmas költekezés semmivel sem vitte előre az országot, csapdahelyzetbe kerültünk, ezért van szükség a mostani megszorításokra, amelyek arányaiban sokkal nagyobb elvonások, mint akár a 2006-os vagy a 2009-es kiigazítás volt – tette hozzá.
Bokros szerint az Orbán-kormány egy olyan oligarcharendszert kényszerített az országra, amely nem szolgálja a gazdaság hatékonyságát. A kérdés az, hogy Magyarország vissza tud-e térni a jogállami alapokra. Szerinte ez már csak a gazdaságpolitika számonkérhetősége miatt is fontos lenne. Bokros szerint a NER-oligarchák mára minden olyan területet elfoglaltak, ami a belső piacokra termel. Nincs már a gazdaságban több olyan elszívható jövedelem, ami elegendő lenne az oligarcharendszer fenntartására, ebben a helyzetben pedig a magyar társadalom előbb-utóbb felteszi a kérdést, hogy Magyarország miért szakad le Romániához képest is – fogalmazott a volt pénzügyminiszter.
