Fejlődési csapdában vergődik Magyarország, egyszerűen nem lesz mindenre elég pénz

A magyar gazdaság potenciális gazdasági növekedése, az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának következményeként évi egy százalékra vagy épp az alá csökkent – mondta Halmai Péter, egyetemi tanár, akadémikus a MTA és a Magyar Közgazdasági Társaság Számvetés és újratervezés című gazdasági konferenciáján. Az akadémikus szerint az elmúlt években a magyar gazdaság fejlődési csapdába került: alacsony a gazdaság hozzáadottérték-teremtő képessége, a termelékenysége, a közszolgáltatások minősége, az innováció mértéke, és ezt tetézi a fiatal, jól képzett munkaerő elvándorlása, amivel a munkaerő-tartalékok tovább fogytak. Ezért az új kormánynak új gazdaságpolitikára van szüksége, amely a versenyképesség, az oktatás, az innováció színvonalának javítására, a humán tőke kiemelt fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ezt egy olyan gazdaságpolitikai keretbe kell foglalni, ami segíti az infláció és az államháztartási hiány fenntartható csökkentését, vagyis a fiskális konszolidációt, strukturális reformokat tartalmaz, és ennek része az euró bevezetése is – mondta Halmai Péter.

Surányi György volt jegybankelnök felszólalásában elmondta, hogy a 2020-as évekig azon az állásponton volt, hogy nem szükséges Magyarországnak erőltetetten az euró bevezetésére törekednie, ám az elmúlt években átértékelte ezt a nézetét. Elmondása szerint ebben egyrészt a görög államadósság-válság, másrészt a hazai monetáris politika elégtelensége volt rá hatással. A görög kormány a válság tetőpontján szembesült azzal, hogy ha akarnának is, akkor sem tudnának kilépni az eurózónából, mert az egyben az EU-ból való távozást is jelentené. Surányi szerint ezt a logikát megfordítva Magyarországnak meg kell szabadulni még annak az elméleti esélyétől is, hogy a jövőben olyan kormánya lehessen az országnak, amely ki akarná vezetni az EU-ból. A másik ok a hazai monetáris politika minősége: a 2001–13 közötti szakaszban a Magyar Nemzeti Bank egy ultraortodox monetáris politikát vitt, 2013–2025 között pedig unortodox megoldásokat alkalmaztak, ám egyik sem tudta az inflációt tartósan csökkenteni, nem volt meg a szükséges összhang a költségvetési politikával. Vagyis bár lehetne az eurózónán kívül a gazdaság számára üdvözítő monetáris politikát folytatni, ez nem sikerült – tette hozzá Surányi György.

A közgazdász az elnökváltás óta eltelt idő rövidségére hivatkozva nem értékelte a Varga Mihály vezetése alatti monetáris politikát, de megjegyezte, hogy látva a forint jelenlegi erejét, félő, hogy a jegybank megint az ortodox jegybanki politika felé fordul. A monetáris politika szerinte akkor a legjobb, ha észrevétlen a gazdaság számára, vagyis megtalálja a középutat a túl szigorú és a túl laza kamatpolitika között – mondta a volt jegybankelnök.

László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter is támogatja az euró bevezetését, a Tisza-kormány erőfeszítését, hogy 2030-ra sikerüljön teljesíteni a bevezetés feltételeit. Ez alapján leghamarabb a 2032. januári csatlakozás célozható meg, ám addig a kormánynak még rengeteg a dolga – mondta a volt pénzügyminiszter. A költségvetés helyzete problémás, a kormányváltás utáni elszámolás most folyik a Pénzügyminisztériumban, és remélhetőleg ők már tisztábban látnak - tette hozzá. Ugyanakkor László Csaba szerint még komoly meglepetések érhetik a közvéleményt a hosszú távú kötelezettségvállalások kapcsán. Nem lehet tudni például azt sem, hogy a még részben állami tulajdonban lévő MBH Bankban van-e még olyan potenciális veszteségforrás vagy állami garancia, amit majd az adófizetőknek kell kifizetni. Hasonló a helyzet más NER-cégeknél. László Csaba a 4iG Nyrt.-t említette példaként, amelynek ezer milliárdos kötelezettségei vannak. Ezen hiteleknél nem ismert, hogy mögöttük mekkora állami kezesség van, de feltehetően „egy szép kerek összeg” lehet, és nem lehet tudni, hogy ezeket a jövőben egyszer lehívják-e. Ezek mind hatalmas aknák lehetnek a költségvetésben.

László Csaba szerint ezért a költségvetés készítésének teljes reformjára van szükség, a minél nagyobb átláthatóságra kell törekedni. A „koraszülött” – június végére elkészült – költségvetéseket el kell felejteni, és az egész tervezést reális alapokra kell helyezni. A volt pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ezzel együtt sem lesz minden indokolt célra pénz: olyan sok területen vannak évtizedes kiadási elmaradások – infrastruktúra, oktatás, egészségügy –, amire nem fog jutni pénz nem a következő 4, de 14 évben sem. Ezért a kormánynak prioritásokat kell felállítania a feladatok között, és lesznek olyan társadalompolitikai célok, amikre egyszerűen nem jut, bármennyire is indokolt lenne – fogalmazott László Csaba.