Tempót váltott a magyar gazdaság, véget ért a 2022 óta tartó stagnálás, idén 1,5, jövőre 2,5, majd 2028-ban pedig 3 százalékos gazdasági növekedés várható jelentős részben az uniós pénzek hajtotta beruházásélénkülésnek, a növekvő fogyasztásnak és az exportnak köszönhetően – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a cég friss prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján. Az infláció májusban meglepetésre jelentősen csökkent, a KSH adatai szerint 1,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban alacsony volt az infláció, az elmúlt negyed évszázad 3. legkisebb áremelkedését mérték az idén. Ezzel együtt jelentősek a kockázatok: emelkednek a világpiaci nyersanyag- és élelmiszerárak, és a magas olajárak sem gyűrűztek még be a magyar gazdaságba. Az elemző szerint ezen kockázatok miatt az év végére akár 4 százalékra is gyorsulhat az árindex. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány mikor vezeti ki az árkorlátozásokat – ez pusztán politikai kérdés. Ezzel együtt idén az éves infláció moderált marad, akár 3 százalék alatt is maradhat, jövőre viszont 4 százalékra gyorsulhat a pénzromlás – mondta Németh Dávid.
Az új kormány megcélozta az euró mihamarabbi bevezetését, ám ennek két komoly akadálya van: a magas államháztartási hiány és a magas inflációra hajlamos magyar gazdaság.
A fogyasztói árak emelkedésének csökkentéséhez a jegybanknak az inflációs célját a jelenlegi évi 3 százalékról az eurózóna 2 százalékára kell csökkentenie.
Ehhez viszont szigorú monetáris politikát kell vinni, és nem mellesleg az elmúlt években rendszeressé vált évi 8–10 százalékos átlagos béremelkedések sem lesznek tarthatóak a jelenlegi alacsony termelékenység-növekedés mellett. Idén márciusban a nettó átlagkereset 11,3 százalékkal nőtt, ami 9 százalékos reálbér-növekedést jelent, az utóbbi a gyorsuló inflációval együtt is még az év végén is 6–6,5 százalék lesz.
Erre senki nem számított, májusban csökkent az infláció MagyarországonA másik komoly gond az államháztartás magas hiánya:
a maastrichti követelmények szerint ezt tartósan a GDP 3 százaléka alá kell vinni, ezzel szemben a Tisza-kormány arról beszél, hogy elődjétől idénre 6,8–7 százalékos deficitet örökölt.
Németh Dávid szerint ebből a szempontból fontos határkő lesz a 2026-os pótköltségvetés, amit a kormány a tervek szerint augusztus végén nyújt be a parlamentnek, illetve az őszi, 2027-es költségvetési terv, pontosabban az ahhoz tartozó középtávú makrogazdasági pálya. Ha ez reális lesz és támogatja az euróbevezetést, akkor a hitelminősítők ősszel levehetik a magyar adósságbesorolásról a leminősítést valószínűsítő negatív kilátásokat. Németh Dávid szerint ezzel együtt rendkívül fegyelmezett költségvetési politikára lesz szükség a következő években ahhoz, hogy 2030-ra teljesíthetőek legyenek az euróbevezetés feltételei.
Kisebb csoda történt, májusban többlettel zárt Magyarország költségvetéseA szakértő rámutatott arra is, hogy
a maastrichti kritériumokat 2030-ra való teljesíteni kívánja a kormány, és ebből kiindulva az euró bevezetésének leghamarabbi céldátuma 2031. január 1-je lehet.
A forintról szólva Németh Dávid elmondta, hogy az idén a magyar deviza a második leggyorsabban (január óta 8 százalékkal) felértékelődő deviza a brazil reál után a feltörekvő piacokon. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jelenleg 355 forintos euróárfolyam az erősödés alját jelenti. A következő hónapokban inkább úgynevezett oldalazás várható az árfolyamban. A forintot támogatja a magas jegybanki alapkamat, pontosabban az Európai Központi Bank (EKB) és az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata közötti viszonylag nagy különbözet. Az EKB várhatóan ebben a hónapban emeli kamatát, míg az MNB a nyáron akár – két lépésben – fél százalékponttal is mérsékelheti a jelenleg 6,25 százalékos alapkamatát a K&H Bank várakozásai szerint. A csökkenő kamatkülönbözet így a forint kisebb gyengülését is magával hozhatja.
Inkább csak 2030 után lesz eurónkBeavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-ra