Hatalmas megelőlegezett bizalommal fordultak a befektetők Magyarország, a forint és a magyar államkötvények felé a Tisza kétharmados győzelme, illetve a várható új gazdaságpolitikára alapozva. A bizalom megelőlegezett, ám a forint erősödése, a magyar államkötvényhozamok csökkenése – amely olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását – a gazdaság általános állapotának még nem felel meg. Ezért is fontos, hogy az új kormány tartsa ígéreteit: az államháztartási hiány csökkentését, az uniós pénzek megszerzését, az államadósság mérséklését, amely középtávon megalapozhatja az euró tervezett bevezetését.
Kármán András: Még az idén jöhet az áfacsökkentés és a nyugdíjkorrekcióKármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány 2030-ra teljesíteni szeretné az euróbevezetés feltételeit, ami kifejezetten ambiciózus célkitűzés, de hiteles végrehajtás esetén javíthatja a magyar gazdaság megítélését – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a pénzintézet új gazdasági prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján. Az elemző szerint,
ha teljesülnek is az euróbevezetés feltételei 2030-ra, akkor is inkább egy 2030–35 közötti euróbevezetéssel érdemes számolni, de a leghamarabbi elméleti időpont is 2031 januárja lehet.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a feltételek teljesüljenek, tenni kell. Magyar Péter miniszterelnök több alkalommal arról beszélt, hogy idén az államháztartás hiánya a tervezett 5 százalékkal szemben akár a GDP 6,8 százaléka is lehet – a bank elemzői szerint ez nem lenne szerencsés. Minimális kiadáscsökkentő intézkedésekkel, fegyelmezettebb gazdálkodással ez már idén 6 százalékra faragható, innen egyszerűbb lesz elérni középtávon a 3 százalék alatti hiánycélt. Másrészt
egy idei 6 százalékos hiány – ami duplája a maastrichti kritériumnak – pozitív üzenet lenne a befektetők és a hitelminősítők felé, hogy az új kormány komolyan gondolja a hiánycsökkentést
– mondta Nyeste Orsolya.
Látótávolságban az euró, az évtized végére lehet közös valutánkA bank idénre visszafogott, 1,4 százalékos gazdasági növekedést vár, ami óvatos előrejelzés, és vannak benne felfelé mutató tartalékok – mondta Nagy János, a bank elemzője. Kedvezően változott az elmúlt hónapokban a befektetői és a fogyasztói bizalom is, jelentős növekedési tartalékot rejtenek az uniós pénzek, de ez inkább 2027-től érezteti hatását, akár 1–1,5 százalékos plusznövekedést is hozhat. Ezzel együtt 2027-re is még csak 2,2 százalékos növekedést vár a bank.
Az infláció gyorsulni fog az év eleji alacsony szintekről, a tetőzés jövő év elejére várható: az idén éves átlagban 3,2, jövőre 4,5 százalékos áremelkedéssel számolnak.
A forint az elmúlt hetekben jelentősen erősödött, a következő hónapokban konszolidáció várható, 360–370 forintos sávban mozoghat az euró, ám középtávon – ha az ország valóban közelít az euróbevezetés felé – további felértékelődésre kell számítani – mondta Nyeste Orsolya.
Már tárgyaltak is az MNB-ben az euróbevezetéshez szükséges előfeltételekrőlBrüsszel emelkedő adóssággal számol
A magyar gazdaság idén várhatóan 1,8 százalékkal nő 2026-ban, majd 2,1 százalékkal 2027-ben az Európai Bizottság friss prognózisa szerint. Az infláció a várakozásaik szerint a 2025-ös 4,4 százalékról 3,2 százalékra mérséklődik 2026-ban, majd 3,1 százalékra 2027-ben. Az államháztartás hiánya a GDP 6,2 százalékára nőhet 2026-ban, miután 2025 végén és 2026 elején több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be, és 2027-ben is magas, 5,8 százalék maradhat. A GDP-arányos államadósság várhatóan tovább emelkedik, és 2027-re eléri a 76,8 százalékot.
