Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan júniusban adja ki a következő konvergenciajelentését, amelyben a még nem eurózóna-tag, de uniós tagállamok euróbevezetésre való felkészültségét elemzi. Előre lehet borítékolni, hogy az EKB Magyarországról azt fogja írni, hogy jelenleg az euróbevezetés egyetlen kritériumát sem teljesíti. Ennek ellenére az elemzők többsége egyetért abban, hogy 2030-ra, de legkésőbb 2031–32-re a magyar gazdaság teljesíteni tudja az euróbevezetéshez szükséges összes elvárást, és ekkor be is vezetheti a közös devizát. Láthatóan a most alakuló kormánynak alapvető célja, hogy belátható időn belül az ország csatlakozzon az eurózónához. Magyar Péter, leendő miniszterelnök a választások után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarországnak érdeke, hogy csatlakozzon az eurózónához, hiszen az ország nem tudott élni az önálló deviza nyújtotta rugalmassággal. Már az euróbevezetés terve stabilitást adna a magyar gazdaságnak – egyfajta hitelességet kölcsönözne –, amint kijelölnék az eurózónához való csatlakozás céldátumát, amelyet egy hónapja a leendő miniszterelnök 2030–31-re datált.
Az euróbevezetés feltételeit az 1992-es maastrichti szerződésben rögzített kritériumok határozzák meg: ezek szerint a csatlakozni kívánó országnak stabil költségvetéssel kell rendelkeznie, ami azt jelenti, hogy az államháztartás hiánya a legrosszabb években sem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
Magyarország utoljára 2019-ben teljesítette ezt a követelményt, az utóbbi hat évben a GDP 7,5–4,7 százaléka volt a deficit.
Idén 5–6 százalékos hiány várható, ezt kellene a kormánynak tartósan és fenntartható módon a GDP 3 százaléka alá csökkentenie. Ez az egyik legkeményebb feltétel: reálisan a GDP 3,5 százalékára rúgó hiánycsökkentés – komoly megszorítások nélkül – három év alatt teljesíthető, vagyis 2029-re. Ha a kormánynak sikerül a hiányt tartósan 3 százalék alá csökkentenie, akkor az államadósság-követelmény is teljesül. Ugyanis az államadósság elvileg nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, de ha meghaladja, akkor is elegendő csökkenő pályán tartani. A magyar államadósság 2025-ben a GDP 74,6 százalékára emelkedett, s idén is emelkedés várható, bár ha végre beindul a gazdasági növekedés, már attól csökkenő pályára kerülhet a mutató.
A másik kemény követelmény az infláció: a csatlakozni kívánó országnak a csatlakozás előtti évben az áremelkedése legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg az eurózóna három legalacsonyabb inflációjú országának pénzromlását. Tavaly 4,4 százalékkal nőttek idehaza az árak, idén 3–3,5 százalékos sávba várható az infláció. Áprilisban 3 százalékra emelkedett az eurózóna inflációja az energiaárak miatt, ez alapján a követelmény jelenleg 4 százalék lenne – amit per pillanat teljesíteni is tudna az ország, de csak az árrésstopokkal és az üzemanyagokra húzott ársapkákkal. Ezek eltörlése után azonban 5 százalék fölé emelkedhet az infláció az év végére, és fenntartható módon – az MNB várakozásai szerint – 2027-ben csökkenhet a 3 százalékos cél alá. Az átlagpolgár számára az euróbevezetés egyik legnagyobb előnye az infláció tartós horgonyzása lehet, a másik a hitelkamatok csökkenése.
Emelkedett az infláció, az árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel korábbanTovábbi feltétele az euró bevezetésének, hogy a hosszú lejáratú államkötvények kamatai legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam hasonló kamatait. Ez jelenleg a 10 éves francia kötvényeket nézve 5,7 százalék lehet, ezzel szemben a tízéves forinthozam a minap 5,99 százalék volt – vagyis a referenciaérték már most belátható távolságban van, így ez a cél elérhető a következő 2–3 évben. Amint csökkennek a kötvényhozamok, úgy mérséklődnek majd a piaci kamatok is, ezáltal akár 3 százalékos lakás- vagy szabad felhasználású hitelek is elérhetővé válhatnak állami támogatás nélkül.
Amint egy ország láthatóan képes lesz 2–3 éven belül teljesíteni az összes kritériumot, és jogi keretrendszerét is átalakítja az eurócsatlakozásig, akkor az euróbevezetést megelőző két évben csatlakoznia kell az ERM–2 rendszerhez, amelyet az euró előszobájának is neveznek. Ugyanis a csatlakozási kritériumok ötödik feltétele az árfolyamstabilitás elérése.
Az ERM–2-be való belépéskor meg kell határozni azt az euró–forint árfolyamot, amellyel Magyarország csatlakozhat majd a devizaövezethez.
Ám nem elég meghatározni az árfolyamot, tartani is kell: az ERM–2-be lépést követően a középárfolyamtól legfeljebb ±15 százalékkal térhet el. Ha ez a követelmény nem teljesül, az azt jelenti, hogy a választott árfolyam nem fenntartható – ezért annak kijelölésekor körültekintően kell eljárnia az MNB-nek, a kormánynak és az EKB-nak. Az ERM–2 előnye, hogy a forint már az euróhoz lesz kötve, ami önmagában védettséget jelent, sőt az EKB maga is kész a csatlakozó deviza védelméhez szükséges források biztosítására, vagyis részt vesz az árfolyam védelmében.
Varga Mihály: Örömmel támogatjuk az új kormány gazdaságpolitikáját, ha tudjuk, mit jelent és nem gerjeszt inflációt
Fogynak a nem eurótagok
Az EU 27 tagállamából már 21 csatlakozott az eurózónához és további hat európai ország (Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró) használja a közös európai devizát.Több olyan ország is bevezette már az eurót, amely Magyarország után lett a közösség tagja, elég csak Horvátországot vagy épp az idén csatlakozó Bulgáriát említeni. A régióból már csak Románia, Lengyelország és Csehország maradt ki a devizaövezetből. Van még két kimaradó: Dánia ugyan évtizedek óta teljesíti az euróbevezetés minden feltételét, de felmentették a csatlakozás alól, Svédország pedig úgy alakítja gazdaságpolitikáját, hogy kimaradhasson az eurózónából.
