Több, egymásnak is ellentmondó kormányzati nyilatkozat után szerdán végre majdnem minden kiderült arról, hogy miképpen is fogják forintosítani a devizahiteladósok tartozásait a bankok, illetve miképpen számolnak el azokkal, akik az elmúlt öt évben visszafizették tartozásukat. Vonnák Balázs, az MNB igazgatója arról beszélt újságíróknak, hogy a jegybank felmérése szerint a fennálló tőketartozás átlagosan 5,6 millió forint volt a felvételkor, ami jelenleg 7,5 millió forint.
Az elszámolás és az eredeti kamatra való visszaállás után ez az összeg 6 millió forintra mérséklődhet. (Az igazgató lapunknak elmondta, hogy átlagosan 20 év futamidővel számoltak, ami a gyakorlatban 25 esztendőre hosszabbodott meg.) Miután a forint BUBOR (a bankok egymás közötti hitelezésének napi átlagkamata) jelenleg nagyjából ugyanott áll, mint a devizahitelek felvételekor a svájci frank hasonló mutatójának (LIBOR) szintje, épp ezért a forintosítás induló kamatszintje nagyságrendileg meg fog egyezni a devizahitel induló kamatszintjével. Vagyis az árfolyamkockázat mentes hitel annyiba fog kerülni, mint a kockázatos.
Ugyanakkor Vonnák Balázs megjegyezte: a forintosítást követő kezdeti kamatlábak meghatározása még nem tisztázott. A jegybank számításai szerint - figyelembe véve, hogy minden szerződés más és más -, ha szerződéskötéskor 5,6 millió forintos (37 ezer svájci frank) volt a tőketartozás, akkor 40 ezer forint volt a tőke törlesztőrészlet nagysága, amely mostanra 78 ezer forintra növekedett, az elszámolás és az eredeti kamatra kamatra történő visszaállást követően 56 ezer forintra mérséklődhet, vagyis 22 ezer forinttal kell az adósnak kevesebbet törlesztenie, mint jelenleg. Ez az összeg a fair bank törvény logikáját követve 3 évig nem változhat. Az MNB adatai szerint a nem teljesítő deviza jelzáloghitelek állománya folyamatosan emelkedik, jelenleg 24 százalékon tart.
Az intézkedések nyomán a magyar bankszektor Európa legkevésbé hatékony pénzintézetei közé süllyed, mivel a becsült veszteségük mintegy 608,4 milliárd forint lesz, az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások hatására.
A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette Surányi György egykori jegybankelnök is, aki szerint a kialakult helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a pénzügyi felügyeletet, a kereskedelmi bankokat és a hitelt felvevőket is felelősség terheli. A Magyar Közgazdasági Társaság nyíregyházi rendezvényén így fogalmazott: A legnagyobb bajban lévő, 120 ezer devizahitelesen úgy lehetne segíteni, ha a szakemberek elfogadnák a 2011-es javaslatát. Azaz házuk utáni törlesztésükhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni így sem tudóknál kezességet vállalna, ők pedig a bentlakásért fizetnének bérleti díjat, így lakhatási joguk megmaradna, míg ingatlanjukra jelzálog kerülne.
Azok lehetnek bajban a késedelmesen fizetők közül, akiknek a fennálló tartozása nagyobb, mint a jelzálog alapját képező ingatlanjuk értéke - ezt Gergely Péter mondta lapunk érdeklődésére. A Bankráció internetes portál szakértője is úgy vélte, hogy nekik nincs miből fizetniük, ugyanakkor a megoldást jelentő magáncsőd intézményéből egyenlőre nem lett semmi. Gergely Péter szerint a forintosítás után a fizetési fegyelem javulni fog. A lazulást az is okozhatta, hogy az emberek újabb és újabb mentőcsomagra vártak. Most ez a korszak lezárult! Arra is felhívta a szakember a figyelmet, hogy a kormánynak állandóan hangoztatnia kellene, hogy a hitelek olyan élő szerződések, amelyeket teljesíteni kell!
Még el sem kezdődött, de máris módosítja a kormány az elszámolási határidőket. A kedden benyújtott fair bankokról szóló törvénytervezet módosítja az elszámolási törvényt is, s így január közepe helyett, csak márciusban kezdik kiküldeni a bankok az első értesítőket. A piaci szereplők ennél is későbbre teszik az indulást.