Nincs klasszikus értelemben vett gazdasági válság Magyarországon, de repülőrajtról sem beszélhetünk – mindkét megközelítés alaptalan – mondta a Pénzügykutató Zrt.-ben tartott előadásában Surányi György közgazdász, volt jegybankelnök. Érvelése szerint, miután az elmúlt tíz évből kilencben nőttek a reáljövedelmek, alaptalan válságról beszélni – még akkor is, ha a magyar gazdaság évek óta recesszióban van, és gyakorlatilag minden mutatóban lemaradt Magyarország a többi uniós országhoz képest. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg – két és fél évet leszámítva – tartósan többletben van, a költségvetés helyzete sem fenntarthatatlan, vagyis a jelenlegi, kritikusan rossz gazdaságpolitika akár még évekig is működőképes lehet.
Surányi György szerint növekedési csapdába került a magyar gazdaság, aminek nem is feltétlenül az a lényege, hogy az elmúlt három évben összesen 1 százalékponttal nőtt a GDP (a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által tervezett, háromszor négy százalék helyett), a fő probléma inkább a szerkezetében rejlik. Az elmúlt 25 év téves gazdaságpolitikái miatt a gazdaság a kedvező külső konjunktúrában is legfeljebb 1–1,5 százalékos növekedésre képes költségvetési stimulusok nélkül, míg nem támogató külső környezetben a potenciális növekedés 0 százalékra csökken.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája nem piaci megoldásokkal operál, hanem a problémák központi mikromenedzselésével, korrupcióval, a verseny korlátozásával (szektoradók, árstopok, támogatások) rontja a versenyképességet. Alapvető félreértés – a közgazdász szerint –, hogy a kkv-k támogatása növelné azok versenyképességét.
Ezzel szemben Surányi azt vallja, hogy minél több puha vagy ingyen pénzt nyom a kormány a gazdaságba, annál inkább romlik a versenyhelyzet.
A költségvetési hiány úgy magas, hogy eközben az államháztartás szinte minden rendszere alulfinanszírozott. Surányi György szerint, ha a jelenlegi 5 százalékos hiány úgy állt volna elő, hogy közben a kormány elvégezte volna az oktatás, az egészségügy, a tudományfinanszírozás és az önkormányzati rendszer reformját – amelyek hosszú távon növelnék a magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségeit –, akkor az elfogadható lenne. Ám nem ez a helyzet: a hiány jelenleg és tartósan olyan kiadások miatt magas (felesleges támogatások, értelmetlen beruházások), amelyek nem növelik a magyar gazdaság teljesítményét. Surányi szerint a jelenlegi helyzet ugyan fenntartható, de minél gyorsabban ki kell lépni ebből a gazdaságpolitikából.
A választásokra előretekintve a versengő pártok ígéretei sem túl biztatóak. A kormányzati ígéretek szerinte antiszociálisak – legyen szó akár a gyermekes nők adómentességéről, akár a 14. havi nyugdíj bevezetéséről –, ugyanis oda is csoportosítanak többletjövedelmet, ahol erre nincs feltétlenül szükség. Az adómentesség a magasabb jövedelműeknél sokkal nagyobb segítséget jelent, mint az alacsonyabb jövedelműeknél. A 14. havi nyugdíj egységes bevezetése helyett jóval igazságosabb lenne a régóta nyugdíjban lévő kisnyugdíjasok ellátásának emelése. Az elmúlt hetekben újra előkerült a svájci indexálás kérdése is, vagyis hogy a nyugdíjakat 50 százalékban a béremelésekhez kellene kötni – ez azonban olyan terhet róna a költségvetésre, hogy az összeroppanna.
Nagy Márton bejelentette, hogy a vártnál rosszabb gazdasági mutatók miatt emelik a jövő évi hiánycélt és a bankadót isSurányi György szerint a Tisza Párt ígéretei sem túl biztatóak. Az alacsony nyugdíjak differenciált emelésén túl például az egészséges termékek áfacsökkentését „agyrémnek” nevezte – ez szerinte több száz milliárd forintba kerülne. Úgy látja, hogy a Tisza Párt, illetve Magyar Péter abban sem konzekvens, hogy megígéri a Fidesz által bevezetett, költséges intézkedések fenntartását (gyermekes nők adómentessége, 3 százalékos kedvezményes hitelek). Ha ezeket a programokat valóban folytatni akarja egy leendő Tisza-kormány, akkor egy fillér mozgástere sem maradna a saját programja végrehajtására – ez pedig gazdasági krízishez vezethet – figyelmeztetett Surányi.
Nincs pénzügyi védőhaló, de nem is kell
Nem született írásbeli megállapodás az úgynevezett pénzügyi védőhálóról Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni találkozóján, így egy szóbeli alkuról lehet szó, amelynek keretei nem tisztázottak – mondta Surányi György. De ami ennél fontosabb: jelenleg nincs is szüksége a magyar gazdaságnak védőhálóra, az pedig teljes mértékű tévedés, hogy egy jegybankok közötti devizacsere-megállapodás kiválthatná az uniós támogatásokat. Emlékeztetett arra, hogy az MNB devizatartalékai történelmi csúcson vannak – 50 milliárd euró közelében –, ami bőségesen elegendő egy spekulatív támadás kivédésére a jegybank számára. Ráadásul az elmúlt bő fél évben a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés kifejezetten komoly monetáris politikát visz, ennek eredménye meglátszik a forint erősödésében. Abban az esetben, ha a gazdaság alapjait érintő válság alakulna ki, arra mindenfajta védőháló és devizatartalék elégetése kevés lenne; akkor szükség lenne egy kiigazító csomagra, az Európai Bizottság valódi védőhálója alatt – tette hozzá Surányi György.
